adozona.hu
BH 1995.10.601
BH 1995.10.601
Az adós fizetésképtelenségének megállapítására és felszámolásának elrendelésére vonatkozó végzés jogerőre emelkedése után a megyei bíróság illetékességének hiányát már nem veheti figyelembe [1991. évi IL. tv. 6. § (1) és (2) bek., Pp. 43. § (1) bek., 139. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. Rt. adós 1994. május 24-én a felszámolási eljárás elrendelését kérte a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságtól. A bíróság felhívására az adós 1994. június 15-én csatolta a Pest Megyei Bírósághoz benyújtott változás-bejegyzési kérelmüket és annak mellékleteit. Ezek szerint az adós székhelye Gödöllőről Nyergesújfalura változik.
A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1994. június 16-án az adós kérelmét a Pest Megyei Bírósághoz tette át, mert az adós székhelye a Pest megyei Gödöllő.
A Pest Megyei ...
A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1994. június 16-án az adós kérelmét a Pest Megyei Bírósághoz tette át, mert az adós székhelye a Pest megyei Gödöllő.
A Pest Megyei Bíróság 1994. augusztus 31-én az adós fizetésképtelenségét megállapította, és a felszámolási eljárást elrendelte, egyúttal kijelölte a felszámolót. Ugyanakkor megkereste a Pest Megyei Bíróságot mint cégbíróságot az adósra vonatkozó cégkivonat megküldése érdekében.
A Pest Megyei Bíróság az 1994. szeptember 30-án kelt végzésével illetékességének hiányát állapította meg, és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel. Az indokolásban kifejtette, hogy az adós 1994. április 8-án a székhelyét Nyergesújfalura helyezte át, amely Komárom-Esztergom megyében van. Annak pedig nincs jelentősége, hogy a változás bejegyzése a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztésekor még nem történt meg, ugyanis a bejegyzés visszamenőleges hatályú.
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei bíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás. A (2) bekezdés értelmében azokban az eljárási kérdésekben pedig, amelyet ez a törvény nem szabályoz, a Pp. általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 43. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság az illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe, ha azonban az illetékesség nem kizárólagos, vagy a 41. §-on alapul, az alperes érdemi ellenkérelmének (139. §) előadása után az illetékesség hiánya nem vehető figyelembe. A jelen esetben az illetékesség nem kizárólagos, hanem az adós székhelye által alapított általános illetékességről van szó. Egyébként, nem peres eljárásról lévén szó, a Pp. 139. §-ának rendelkezései csak megfelelően vehetők figyelembe. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság és a Pest Megyei Bíróság eljárása között lényeges különbség van, mert amíg a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a kérelmet közvetlenül, annak előterjesztésekor - érdemi intézkedés mellőzésével - áttette az akkor bejegyzett Pest megyei székhely alapján, addig a Pest Megyei Bíróság•érdemi intézkedést tett, a felszámolási eljárást megindította. Az erre vonatkozó végzése pedig jogerőre emelkedett. Ezzel az adós elleni felszámolási eljárás megkezdődött, ezért az illetékesség esetleges hiánya a Pp. 43. §-ának (1) bekezdése szerint már nem vehető figyelembe. Ez utóbbira tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az eljárás lefolytatására (tovább folytatására) a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a Pest Megyei Bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Gpk. VI. 32. 971/1994. sz.)