adozona.hu
BH 1995.10.591
BH 1995.10.591
I. A váltó forgalomképes értékpapír, apportálása viszont olyan módon, hogy annak maga a cég a kötelezettje, jogosultja pedig az apportőr, aki elengedi a váltókötelezett adósságát, nem megengedett, mert ez a tag pénzbefizetési kötelezettségének, a készpénzapport kötelező aránya teljesítésének kijátszására vezetne [1988. évi VI. tv. 163. § (2) bek.]. II. A tagjegyzéken az egyes tagok törzsbetétének a pénzapportarányok feltüntetésével történő megjelenítését a cégbíróság - jogszabályi előírás hiányában nem köve
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság a 01 04 134840 cégjegyzékszámon nyilvántartott P. Autós Kertmozi Gmk átalakulásával jött létre 1990. szeptember 11-én. A társaság induló vagyona 15 080 000 Ft volt. A cégbíróság a cég bejegyzését 1990. december 19-én rendelte el. Az alapító tagok közül K. S. és K. S.-né a 7 540 000 Ft törzsbetéttel létrejött üzletrészüket 1991. január 2-án eladták N. I. vevőnek, a cégbíróság ezt a változást a cégnyilvántartásba bevezette.
A cég adataiban bekövetkezett újabb változás bejegyzése irá...
BH 1995.10.591 I. A váltó forgalomképes értékpapír, apportálása viszont olyan módon, hogy annak maga a cég a kötelezettje, jogosultja pedig az apportőr, aki elengedi a váltókötelezett adósságát, nem megengedett, mert ez a tag pénzbefizetési kötelezettségének, a készpénzapport kötelező aránya teljesítésének kijátszására vezetne [1988. évi VI. tv. 163. § (2) bek.].
II. A tagjegyzéken az egyes tagok törzsbetétének a pénzapportarányok feltüntetésével történő megjelenítését a cégbíróság - jogszabályi előírás hiányában nem követelheti meg. Az erre irányuló hiánypótlás elmulasztása címén a bejegyzés megtagadása lényeges anyagi jogi és eljárási szabálysértés [1988. évi VI. tv. 201. § (2) bek.].
A társaság a 01 04 134840 cégjegyzékszámon nyilvántartott P. Autós Kertmozi Gmk átalakulásával jött létre 1990. szeptember 11-én. A társaság induló vagyona 15 080 000 Ft volt. A cégbíróság a cég bejegyzését 1990. december 19-én rendelte el. Az alapító tagok közül K. S. és K. S.-né a 7 540 000 Ft törzsbetéttel létrejött üzletrészüket 1991. január 2-án eladták N. I. vevőnek, a cégbíróság ezt a változást a cégnyilvántartásba bevezette.A cég adataiban bekövetkezett újabb változás bejegyzése iránt a társaság képviselője 1992. január 6-án nyújtott be kérelmet. Eszerint 1991. december 20-án N. I. tag a 7 540 000 Ft névértékű üzletrészét elidegenítette a H. Kft. vevő részére, majd ezt követően ugyanezen a napon a taggyűlés elhatározta a törzstőkéjének 16 420 000 Ft-tal történő felemelését, felügyelőbizottság létrehozását, és megválasztotta annak tagjait. A törzstőke felemelése 10 020 000 Ft értékben ingatlannal, 6 400 000 Ft értékben 8 darab olyan saját váltóval történt volna, amelynek kötelezettje maga a társaság, jogosultja pedig a H. Kft., illetőleg az A. K. Kft., amelyek ezen váltókkal történő vagyoni hozzájárulás teljesítésével a társasággal tagsági viszonyt létesítenének. A váltókban szereplő összegek esedékességének napja 1991. december 21. volt. Az apport tárgyát képezi az apportlista szerint a B. városi 139 946. hrsz.-ú 13 007 négyzetméter alapterületű ingatlan. A törzstőkeemelést követően a társaság törzstőkéje 32 700 000 Ft.
A cégbíróság az ügyben 1992. február 27-én - elutasítás terhe mellett - hiánypótlást rendelt el, amelynek teljesítésére 15 nap határidőt adott. A végzés átvételét igazoló tértivevény nincs az iratok között, azonban a jogi képviselő 1992. március 5-én kelt és a cégbírósághoz 1992. március 9-én érkezett beadványában kérte a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő 45 nappal történő meghosszabbítását azzal az indokkal, hogy az apport tárgyát képező ingatlan önálló ingatlanként történő kialakítására irányuló földhivatali eljárás folyamatban van. Az elsőfokú bíróság a változás bejegyzése iránti kérelmet a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt elutasította.
A végzéssel szemben a társaság képviselője 1993. január 26-án igazolási kérelemnek nevezett, azonban a tartalmát tekintve fellebbezésnek minősülő kérelmet nyújtott be, amelynek mellékleteként hiánypótlásként okiratokat is csatolt, és kérte az üzletrész-átruházás cégbejegyzését, és a törzstőke felemelésével kapcsolatos eljárás függőben tartását a földhivatali eljárás befejezésig. Egyúttal kifejtette a hiánypótlást elrendelő végzésben foglaltak egy részével kapcsolatos ellentétes jogi álláspontját. Előadta, hogy a tagjegyzéken a tagok törzsbetéteinél nem tudja feltüntetni a pénz- és apportösszegeket, mert a társaság átalakulással jött létre, és az átalakuláskor, valamint a korábbi üzletrész-átruházáskor sem tüntették azt fel. A váltó forgalomképes értékpapír, ezért az apport tárgya lehet, ha ugyanis a társaság mint váltókötelezett mentesül fizetési kötelezettsége alól, akkor az a társaság vagyonában vagyonnövekedést eredményez. Sérelmezte, hogy a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő meghosszabbításával kapcsolatos kérelme tárgyában a cégbíróság nem rendelkezett.
A fellebbezés részben megalapozott, ez azonban az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztatására kellő alapot nem szolgáltat.
A cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzésének átvételét igazoló tértivevény nincs az iratok között, bár arra a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasító határozatában a cégbíróság hivatkozik. Ennek azonban a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása tényének megállapítása szempontjából nincs jogi jelentősége, ugyanis a társaság képviselője 1992. március 9-én benyújtott beadványában a hiánypótlás teljesítésére nyitva álló határidőt 45 nappal kérte meghosszabbítani. A képviselő azonban az általa vállalt határidőt nem tartotta be, a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására figyelemmel az elsőfokú bíróság csak 1992. december 15-én hozott határozatot. Ebből megállapítható, hogy a képviselőnek - bár újabb bírósági rendelkezés nélkül - de további 9 hónap is rendelkezésére állt és ez a határidő is eredménytelenül telt le.
A tagjegyzék kötelező tartalmi elemeit a többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 201. §-ának (2) bekezdése határozza meg. Eszerint a tagjegyzékben fel kell tüntetni valamennyi tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és törzsbetétjét, a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint a tagok részéről gyakorolható elvásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit, a tagok személyében és üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását, felosztását, a társaság tulajdonába kerülését vagy bevonását. Ebből következően jogszabályi előírás hiányában indokolatlanul kötelezte az elsőfokú bíróság a társaság képviselőjét arra, hogy a tagjegyzéken a tagok törzsbetétét képező vagyoni hozzájárulást a pénz- és apportértékek megjelölésével tüntesse fel; a törzsbetét összetételének kizárólag az alapításkor, illetve a törzstőke felemelésekor van jelentősége. Helytálló volt viszont a cégbíróság álláspontja abban, hogy a tagjegyzéken nem elegendő a társasági szerződés valamely pontjára utalni, amely az elővásárlási jogra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. (Hasonlóan foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság az egyik korábbi Cgf. VII. 31. 941/1993/2. sz. végzésében is.)
Megalapozott volt a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzése az apportálandó ingatlan tulajdoni lapjának csatolására vonatkozó részében, és a tekintetben is, hogy a törzstőke felemeléséről rendelkező társasági szerződésmódosításból megállapíthatónak kell lennie a vagyoni hozzájárulás jogcímének. A társaság ez utóbbi kívánalomnak eleget tett, amikor a fellebbezéshez mellékelt, 1992. május 10-én kelt társasági szerződés módosításában a korábbi szerződésmódosítást azzal egészítette ki, hogy a társaság az ingatlan tulajdonjogát szerzi meg apportként. A társasági szerződés módosítása szerint a B. városi 139 946. hrsz.-ú 13 007 négyzetméter területű ingatlan képezi az apport tárgyát, ezzel szemben a csatolt azonos számú tulajdoni lap ingatlan-nyilvántartási adatában az ingatlan 19 hektár 3202 négyzetméter területű. Az apportálandó vagyontárgy önálló ingatlanként történő kialakítására irányuló földhivatali eljárás azonban nem minősül előzetes kérdésnek a törzstőke felemelése szempontjából, mert mód lett volna arra, hogy a törzstőke felemelése az ingatlan eszmei hányadával történjen, amelynek forgalomképessége az egész ingatlan forgalomképessége esetén nem kétséges.
A bejegyzési kérelem előterjesztésének időpontjában a társaságnak már olyan helyzetet kellett volna teremtenie, amelyben az apport tárgyát képező ingatlan, illetőleg annak meghatározott tulajdoni hányada tulajdonjogának átruházhatósága nem vitás. Az eljárás felfüggesztésére az ingatlan önálló ingatlankénti kialakításával kapcsolatos földhivatali eljárás folyamatban léte nem szolgálhat alapul. (Hasonlóan foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság a Cgf. II. 30. 860/1990/2. sz. eseti döntésében is.)
A váltóval kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az alábbi.
A váltó forgalomképes értékpapír, amely nemcsak bizonyítja, hanem meg is testesíti a benne foglalt jogot, illetve kötelezettséget, vagyis vagyoni értékkel bír. Adott esetben a váltók alapján az a társaság volna köteles pénz fizetésére, amely társaságnak vagyonába kívánják adni az apportőrök a váltókat. Kétségtelenül, amennyiben a társaság tartozását a váltójogosult (hitelező tag) elengedi, az a társaság számára vagyonnövekedést eredményezne. Ugyanakkor - ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében is kimondta - a Gt. 163. §-ának (2) bekezdése eltérést meg nem engedő módon úgy rendelkezik, hogy a társasági tagok nem mentesíthetők a betétek befizetésének kötelezettsége alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye. Bár a tagok a váltókat apportként, és nem pénzbetétként kívánták a társaságnak adni, ez a beszámítás tényén nem változtat, adott esetben azért sem, mert a váltó mindig pénzkövetelést testesít meg. Az apportálásra is a pénzbefizetési kötelezettség elengedése céljából került volna sor. A tagok részéről a társasággal szemben fennálló pénzkövetelés (a váltótartozás) elengedésére pedig az olyan váltó nem alkalmas, amelyben a társaság kötelezetti pozícióban szerepel, mert a váltóátruházás a követelést nem szünteti meg. Valójában a jelen esetben a társaság javára vagyoni hozzájárulás teljesítésére kötelezett tag a Gt.-ben meghatározott kötelezettségének jogcímét és tartalmát meg kívánta változtatni, mert így mentesülne a pénzbetét - a törzstőkeemelés bejegyzésének kérelmezéséig teljesítendő - befizetése alól.
Megalapozott volt a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzése a változás bejegyzése iránti kérelemnyomtatvány alkalmazásának hiánya és a jogi személy tag képviseletét a taggyűlésen ellátó személy képviseleti jogának igazolása tekintetében. Tévedett azonban, amikor az üzletrész-átruházás és az ezzel egy napon történő törzstőkeemelés következtében szükségessé váló cégbírósági eljárási illeték mértékét 90 000 Ft-ban és külön 1000 Ft-ban határozta meg, ugyanis az egyidejűleg történő adatváltozás bejegyzésével kapcsolatos cégeljárási illeték - az 1990. évi XCIII. tv. kérelem benyújtásakor hatályos 47. §-ának (3) bekezdése szerint - legfeljebb 90 000 Ft.
A társaság képviselője a hiánypótlási kötelezettségének az általa vállalt határidőben sem tett eleget, és nemcsak a törzstőke-felemelés cégbejegyzésének, hanem az azt közvetlenül megelőző üzletrész-átruházásnak - ezen időpontra vonatkozó, a Gt. 201. §-ának megfelelő tartalommal rendelkező tagjegyzék hiányában - számítógépen történő rögzítésének sincsenek meg a jogszabályi feltételei, ezért megalapozott volt az elsőfokú bíróság változás bejegyzése iránti kérelmet elutasító határozata.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (3) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság végzését a fenti indokokkal kiegészítve helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf VII. 31. 993/1993. sz.)