adozona.hu
BH 1995.10.563
BH 1995.10.563
Ha a kizárást kimondó taggyűlési határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi, a kizárt tag tagsági joga feléled, őt úgy kell tekinteni, mintha a társaságból ki sem zárták volna; a törzsbetétje után azonban kártérítés címén kamatot nem követelhet, mert a nyereségből tagként részesedik [Ptk. 339. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 177. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes kft. taggyűlése az 1990. november 10. napján hozott határozatával a felperest a társaság tagjai közül kizárta, majd az alperes az 1990. december 9-én megtartott árverésen az üzletrészét is értékesítette. A kizárást kimondó határozat ellen a felperes keresetet indított, és a bíróság az 1992. március 24. napján jogerőre emelkedett ítéletével az alperes taggyűlésének határozatát hatályon kívül helyezte.
A felperes keresetében előadta, hogy üzletrészét az alperes nem árverezte el azon...
BH 1995.10.563 Ha a kizárást kimondó taggyűlési határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi, a kizárt tag tagsági joga feléled, őt úgy kell tekinteni, mintha a társaságból ki sem zárták volna; a törzsbetétje után azonban kártérítés címén kamatot nem követelhet, mert a nyereségből tagként részesedik [Ptk. 339. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 177. § (1) bek.].
Az alperes kft. taggyűlése az 1990. november 10. napján hozott határozatával a felperest a társaság tagjai közül kizárta, majd az alperes az 1990. december 9-én megtartott árverésen az üzletrészét is értékesítette. A kizárást kimondó határozat ellen a felperes keresetet indított, és a bíróság az 1992. március 24. napján jogerőre emelkedett ítéletével az alperes taggyűlésének határozatát hatályon kívül helyezte.A felperes keresetében előadta, hogy üzletrészét az alperes nem árverezte el azonnal, ezért 500 000 forint törzsbetétje után 1990. november 10-től 1992. május 20-ig terjedő időre évi 20% késedelmi kamat, továbbá - mivel a törzsbetétjének megfelelő összeget nem helyezhette pénzintézeti betétbe - a banki átlagkamat figyelembevételével számított 274 656 forint kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A városi bíróság a keresetet elutasította.
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 100 000 forint kártérítést és annak 1992. május 20. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát; ezt meghaladóan a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint az árverésen befolyt vételárat a felperes tagsági viszonyának helyreállításáig jogellenesen használta az alperes. Ezzel a felróható magatartásával kárt okozott, mert ez időre a felperes elesett a tőkéje hasznosításának lehetőségétől. Miután az egy évre lekötött betétek bruttó kamata 1991-1992-ben évi 30% körül volt, a kár összegét - mérlegeléssel - 100 000 forintban állapította meg, s ennek megfizetésére kötelezte az alperest.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogellenes kizáró határozat folytán a felperes nem esett el olyan vagyoni előnytől, amely őt egyébként megillette volna, ezért kártérítés fizetésére való kötelezése jogszabályt sért.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Ha a kizárást kimondó taggyűlési határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi, a kizárt tag tagsági joga feléled, és őt - miként az elsőfokú bíróság is helyesen kifejtette - úgy kell tekinteni, mintha a társaságból ki sem zárták volna, és követelheti a jogellenes kizárással okozott kárának a megtérítését is.
A felperes a kárigényét arra alapította, hogy az árverésen értékesített üzletrésze ellenértékét az alperes nem fizette ki a részére, így elesett annak banki kamataitól.
A jogsértő társasági határozat hatályon kívül helyezése folytán az eredeti törzsbetétjéhez igazodó üzletrésszel a felperes tagsága folyamatos maradt; ehhez képest a társasági szerződés alapján visszamenőlegesen is igényt tarthat - ha volt ilyen - a társaság mérlege szerinti nyereség felosztható részéből a megfelelő hányadra. Miután a felperes - a társaság gazdálkodása eredményességétől függően - a nyereségből tagként részesedik, törzsbetétje után kamatot kártérítés jogcímén sem követelhet. Mindkét igényének elismerése esetén ugyanis egyszerre élvezné a társasági tagságából és - az 1988. évi VI. tv. (Gt.) 177. §-ának (1) bekezdésében foglalt tilalom ellenére - a törzsbetétje hasznosításából származó vagyoni előnyöket is.
Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján - a felperes károsodása hiányában - az alperest kártérítés fizetésére kötelezte. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét e részében is helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 20. 521/1994. sz.)