adozona.hu
BH 1995.8.483
BH 1995.8.483
A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem lehet elismertnek tekinteni az olyan követelést, amelynek tárgyában a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása előtt már per indult, függetlenül attól, hogy a perben érvényesített követelések egy része tekintetében az adós elismerő nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv.* 3. §, 27. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét állapította meg. Az indokolásban utalt arra, hogy az adós elismert tartozását a hitelező részére nem fizette meg, és a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére engedélyezett 30 napos határidő eredménytelenül telt el. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 27. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 3. §-ának f/1. és f/2. pontjában foglaltakra tekintettel ezért ...
BH 1995.8.483 A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem lehet elismertnek tekinteni az olyan követelést, amelynek tárgyában a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása előtt már per indult, függetlenül attól, hogy a perben érvényesített követelések egy része tekintetében az adós elismerő nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv.* 3. §, 27. § (1) és (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét állapította meg. Az indokolásban utalt arra, hogy az adós elismert tartozását a hitelező részére nem fizette meg, és a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére engedélyezett 30 napos határidő eredménytelenül telt el. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 27. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 3. §-ának f/1. és f/2. pontjában foglaltakra tekintettel ezért az adós fizetésképtelensége megállapítható.Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós által benyújtott fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen döntött és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a hitelező követelése a betéti társasági jogviszonyból eredő olyan követelés, amely lejárt és az adós részéről nem vitatott. Helyes az a megállapítása is, hogy az adós kérelmére a bíróság által engedélyezett 30 napos fizetési halasztás eredménytelenül telt el. Így nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az 1991. évi IL. törvény 27. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott együttes feltételek fennállására tekintettel az adós fizetésképtelenségét állapította meg.
A jogerős végzés ellen az adós felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Előadta, hogy időközben tartozását megfizette, s ezt okiratokkal bizonyítani tudja, ezért fizetésképtelensége nem állapítható meg. Hivatkozott arra, hogy a hitelező a követelését a megyei bíróság előtt indult perben is érvényesítette. Mindezekre tekintettel a fizetésképtelenség megállapításának az 1991. évi IL. törvény 27. §-ában írt feltételei nem állanak fenn.
A hitelező a jogerős végzés hatályban való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Az adós fizetésképtelenségének megállapítására az adott esetben - az 1993. évi LXXXI. törvény 44. §-ának (2) bekezdése értelmében - még a módosítás előtti 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Csftv.) rendelkezései az irányadók. A Csftv. 3. §-ának f/1. pontja szerint fizetésképtelen az az adós, amely az elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy az f/2. szerint, amely a hitelező fizetési felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem egyenlítette ki anélkül, hogy azt érdemben vitatta, vagy annak elfogadható okáról, akadályáról a hitelezőt tájékoztatta volna.
A Csftv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint pedig a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) a 3. § f) pontjában foglaltak valamelyikét valósnak találja, és
b) az adós kérelmére a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére engedélyezett - legfeljebb 30 napos - határidő eredménytelenül telt el.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a hitelező betéti társasági jogviszonyból eredő követelésének egy részét az adós elismerte, és azt a bíróság által engedett 30 napos határidő alatt sem fizette meg. Megállapítható, azonban az is, hogy az elsőfokú bíróság által tartott meghallgatáson a felek egyezően adták elő, hogy közöttük a betéti társasági jogviszonyból eredő követelések tárgyában a megyei bíróság előtt per van folyamatban, amely per - legalábbis részben - érinti a hitelezőnek azt a követelését is, amelyre alapítottan a felszámolási eljárás lefolytatását kérte. Nem állapítható meg azonban, hogy az említett pernek pontosan mi a tárgya, a betéti társasági jogviszonyból eredő mely követelésekkel kapcsolatos, és hogy mennyiben része annak az eljárásnak a hitelezőnek a felszámolási eljárással érintett követelése.
Mindezekre tekintettel tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a hitelező követelését olyan az adós által elismert követelésnek tekintették, amelyre figyelemmel a Csftv. 3. §-ának f/I., illetve f/2. pontja szerint az adós fizetésképtelennek minősíthető. Nem lehet ugyanis elismert követelésnek tekinteni az olyan igényt, amelynek tárgyában a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása előtt már per indult, függetlenül attól, hogy a perben érvényesített követelések egy része tekintetében az adós elismerő nyilatkozatot tett. A per során - a bizonyítási eljárás eredményétől függően - ugyanis az adós jogosult ezt az elismerő nyilatkozatát módosítani vagy visszavonni. A felszámolási eljárás ún. totális végrehajtás jellegével ellenkeznék annak megengedése, hogy a már folyamatban lévő perrel érintett követelésre hivatkozással felszámolási eljárás lenne megindítható.
Figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint pontosan nem állapítható meg a folyamatban lévő per tárgya, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogszabálysértő végzéseket hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a periratok, vagy legalábbis a keresetlevél beszerzésével mindenekelőtt azt kell tisztáznia, hogy az a követelés, amelyre hivatkozással a hitelező a felszámolási eljárás megindítását kérte, a per tárgya-e, mert ha igen, arra hivatkozással - az előbb kifejtettek szerint - felszámolási eljárás akkor sem kezdeményezhető, ha az adós részben elismerő nyilatkozatot tett.
A hatályon kívül helyezés folytán rendelkezett a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felszámolási eljárás közzétételét elrendelő végzés visszavonása és a visszavonó végzés közzététele felől.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/B. §-a alapján alkalmazandó Pp. 252. §-ának (4) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárás költségét megállapította azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak az eljárást befejező határozatában kell rendelkeznie. (Legf. Bír. Gfv. X. 32. 383/1994. sz.)
* Az 1991. évi IL. törvényt az 1993. évi LXXXI. törvény módosította, a tétel azonban az új szabályozás mellett is helytálló.