adozona.hu
BH 1995.7.423
BH 1995.7.423
I. Ha a felszámolás alatt álló gazdasági társaság egyes tagjai a törzsbetéteiket még nem fizették be, őket a taggyűlés sem zárhatja ki, hanem a felszámolónak más úton (fizetési meghagyással, peres eljárás indítása útján stb.) kell a teljesítést kikényszerítenie [1988. évi VI. tv. (Gt.) 163. § (2) bek., 165. § (1) bek., 1986. évi II. tvr. 16. § (1) bek. a)-b) pont]. II. A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre a felszámolási eljárás tartama alatt is fennáll - az csak a cég törlésével szűnik meg -, a ga
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróságnál mint cégbíróságnál nyilvántartott Gy.-O. Kft. egyszemélyes társaságként jött létre a megyei állami építőipari vállalat alapító által 1990. október 1. napján aláírt alapító okirattal. A cégbíróság a céget 1990. október 31-én jegyezte be a cégnyilvántartásba. A társaság által elhatározott 1991. február 19-i 970 000 Ft-tal történő törzstőkeemelése során 91 tag kívánt a társaságba belépni úgy, hogy az újonnan kialakított kilenc üzletrész nyolc, kilenc, tíz, illetve tizennégy s...
BH 1995.7.423 I. Ha a felszámolás alatt álló gazdasági társaság egyes tagjai a törzsbetéteiket még nem fizették be, őket a taggyűlés sem zárhatja ki, hanem a felszámolónak más úton (fizetési meghagyással, peres eljárás indítása útján stb.) kell a teljesítést kikényszerítenie [1988. évi VI. tv. (Gt.) 163. § (2) bek., 165. § (1) bek., 1986. évi II. tvr. 16. § (1) bek. a)-b) pont].
II. A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre a felszámolási eljárás tartama alatt is fennáll - az csak a cég törlésével szűnik meg -, a gazdasági társaság által kötött szerződések érvénytelenségének megállapítására azonban ekkor sem terjed ki a cégbíróság hatásköre [Gt. 11. §, 46. § (2) bek.].
III. A cég által vagy ellen indított törvényességi felügyeleti eljárás nem minősül a csőd- és felszámolási eljárással kapcsolatos eljárásnak, ha a cég ellen ilyen eljárás már megindult, ezért a tárgyi illetékmentesség, illetőleg a tárgyi illetékfeljegyzési jog a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezőjét nem illeti meg [1990. évi XCIII. tv. 58. § i) pont, 1993. évi LXXV. tv. 62. § (1) bek. i) pont].
A megyei bíróságnál mint cégbíróságnál nyilvántartott Gy.-O. Kft. egyszemélyes társaságként jött létre a megyei állami építőipari vállalat alapító által 1990. október 1. napján aláírt alapító okirattal. A cégbíróság a céget 1990. október 31-én jegyezte be a cégnyilvántartásba. A társaság által elhatározott 1991. február 19-i 970 000 Ft-tal történő törzstőkeemelése során 91 tag kívánt a társaságba belépni úgy, hogy az újonnan kialakított kilenc üzletrész nyolc, kilenc, tíz, illetve tizennégy személy közös tulajdonába kerül. A cégbíróság a törzstőkeemelést, a tagváltozást, a telephely, a tevékenységi kör, a cégjegyzés módja, a cégjegyzésre jogosult személyek és a felügyelőbizottság tagjai körében bekövetkezett változásokat a cégnyilvántartásba 1991. május 9-én bejegyezte. A cégiratban nincs a tagváltozás, illetve törzstőkeemelés időpontjára vonatkozóan hatályos új tagjegyzék. A társaság 1991. szeptember 6-án elhatározta végelszámolás útján történő jogutód nélküli megszűnését, amit a cégjegyzékbe 1991. október 9-én jegyeztek be. A végelszámoló kérelmére megindult a cég felszámolási eljárása, amely a Magyar Közlönyben 1992. február 13-án jelent meg. A bíróság felszámolóként a REORG Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaságot jelölte ki. A cégnyilvántartási adatoknak a felszámolási eljárással összefüggő megváltozását a cégbíróság 1992. február 11-én a cégnyilvántartásba bejegyezte.A felszámoló szervezet 1992. május 7-én a cégiratokhoz benyújtotta a társaság 1992. április 2-án tartott taggyűlésének a jegyzőkönyvét, amellyel kérelem nem érkezett. A taggyűlést a társaság volt ügyvezetője, K. O. I. hívta össze. A jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a taggyűlést határozatképesnek minősítették, majd a közös tulajdonú üzletrészek tulajdonostársai közül néhányat a taggyűlés kizárt a tagok sorából, majd a társaságban tagként maradó üzletrészhányad-tulajdonosok egyik csoportja B. L.-t, másik csoportja N. J.-t választotta meg közös képviselőnek. A jegyzőkönyvből nem állápítható meg, hogy a tagkizárás következtében létrejött üzletrésznek mi a névértéke. A taggyűlés határozatot hozott az 1991. évi mérleg és a felszámolási eljárás közzétételének napjával készült mérleg elfogadásáról is, amit a társaság könyvvizsgálója, P. V. né nem hitelesített. A tagkizárást megelőzően a tulajdonostárs tagokat az ügyvezető a felszámolási eljárás megindítása előtt felhívta a törzsbetéteiknek befizetésére a kizárás jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett, amelyre néhány tag azt válaszolta, hogy a kizárást tudomásul veszi, de a törzsbetét fennmaradt részét nem fizeti be. A cégbíróság az 1993. június 3-án hozott végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította, és felhívta a felszámolót, hogy 30 napon belül kezdeményezze taggyűlés összehívását, és napirendi pontként kijelölte a befizetett törzsbetétek összegének vizsgálatát, és a be nem fizetett törzsbetétek vonatkozásában a szükséges intézkedések megtételét. Leletezés terhe mellett kötelezte a felszámolót 1000 Ft eljárási illeték megfizetésére. A cégbíróság az indokolásában arra hivatkozott, hogy a tag kizárása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, a felszámoló egyoldalú intézkedéssel ugyanezt nem teheti meg. A felszámoló a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos intézkedéseket foganatosíthat, testületi döntést azonban egyoldalúan nem pótolhat, visszamenő hatályú intézkedéseket nem tehet. A cégbíróság a végzést a felszámoló és a korábbi ügyvezető részére kézbesítette 1992. július 8-án. A végzés ellen a felszámoló jogi képviselője útján fellebbezett. Előadta, hogy az 1992. április 2-án 13 órára a taggyűlést az ügyvezető hívta össze, amelyen 1. napirendi pontként "a törzsbetétet be nem fizetett tagok kizárása" szerepelt. A taggyűlésen a törzstőke 99,4%-a képviseltette magát, így az határozatképes volt. A tagkizárásról szóló határozatot a határozatok könyvébe bevezették. Tévedett a cégbíróság, amikor a végzés indokolásában a felszámolónak a tagkizárásra vonatkozó egyoldalú határozatáról beszélt, hiszen a határozatot nem a felszámoló, hanem taggyűlés hozta. A végzés illetékfizetésre vonatkozó részével kapcsolatosan pedig előadta, hogy a változás bejegyzése iránti eljárás az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. §-ának i) pontja alapján illetékmentes.*
A felszámoló jogi képviselője útján 1992. május 22-én a cégbírósághoz törvényességi felügyeleti intézkedés iránt nyújtott be kérelmet, amelyben kérte megállapítani, hogy az alapító, a megyei állami építőipari vállalat (képviselte: O. L. vezérigazgató) és a Gy.-O. Kft. (képviselte: T. B. ügyvezető) között 1990. december 21-én megkötött "együttműködési szerződés" egyes rendelkezései a társaságot létrehozó alapító okirat 14. pont előírásaival ellentétesek, és kérte a szerződést megsemmisíteni. Az álláspontja szerint az alapító és a társaság közötti megállapodás arra irányult, hogy a társaság valamennyi kötelezettségét, tartozását, terhét vállalja át az állami vállalattól.
A cégbíróság az 1992. július 3-án hozott végzésével az együttműködési szerződés megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította, a leletezés terhe mellett kötelezte a kérelmezőt 1000 Ft eljárási illeték megfizetésére. Indokolása szerint az alapító az együttműködési szerződést nem nyújtotta be a cégbíróságnál, az mögöttes szerződésként
funkcionált. A cég már felszámolás alatt áll, ezen eljárás ideje alatt a cégbíróság nem jogosult ezt a megállapodást vizsgálni. A szerződés érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítására a peres bíróságnak van hatásköre. A végzés ellen a felszámoló jogi képviselője útján fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, az "együttműködési szerződés"-t tulajdonosi határozatnak kérte minősíteni és mint ilyent, azt megsemmisíteni. Álláspontja szerint ekkor lenne lehetősége a felszámolónak a kft. alapítójára áthárítani a felszámolás alatt álló kft.-vel szembeni 155 712 900 Ft veszteséget. Az együttműködési megállapodás ugyanis nem minősíthető kétoldalú szerződésnek, mert az ügyvezető olyan kérdésekben döntött, amely meghaladja a döntési jogkörét, és annak egyes pontjai az alapító okirat rendelkezéseit módosítják. Tévedett a cégbíróság, amikor az indokolásában arra hivatkozott, hogy a felszámolás idején a cég már működésképtelen, hiszen a felszámolás alatt álló cég mindaddig működik, míg a bíróság a felszámolási eljárásban megszűntnek nem nyilvánítja. Így a cég a felszámolása alatt is a cégbíróság törvényességi felügyelete alatt áll. Egyszemélyes kft.-nél taggyűlés nem működik, hatáskörét az alapító gyakorolja. A végzés eljárási illeték megfizetésére kötelező részére vonatkozóan előadta, hogy az Itv. 58. §-ának i) pontja alapján az eljárás illetékmentes. Az alapító megyei állami építőipari vállalat jogi képviselője útján nyújtotta be az észrevételét a fellebbezésre vonatkozóan. Álláspontja szerint a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki az "együttműködési szerződés"-re. Ha pedig az alapítói határozatnak minősül, akkor azt a társaság nem támadhatja meg a Gt. 44. §-a alapján, és egyébként is az erre rendelkezésre álló 30 napos jogvesztő határidő már letelt.
A cégbíróság 1992. június 14-én hozott 16. sorszámú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárási illeték és a jogorvoslati illeték megfizetésére szólította fel a felszámolót azzal a figyelmeztetéssel, hogy ennek elmulasztása esetén az iratokat nem terjeszti fel a másodfokú bírósághoz. A képviselő 1000 Ft illetéket a hiánypótlásként csatolt okiraton lerótt, és a 14. sorszámú végzés elleni fellebbezését azzal egészítette ki, hogy az első fokú eljárásban az illetékfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a kérelem érdemi vizsgálatának megkezdése után már csak leletezésnek van helye, a fellebbezési illeték megfizetésének hiánypótlási felhívás ellenére történő elmulasztása esetén pedig a fellebbezés elutasításának van helye, és nem lehet az iratok másodfokú bírósághoz történő felterjesztését az illetékfizetés elmulasztásának okából megtagadni.
A cégbíróság az 1992. július 7-én hozott végzésével a törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelmező fellebbezését elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás nem a felszámolási eljárással összefüggő eljárás, így az eljárás, illetve az eljárás során hozott végzés elleni jogorvoslati eljárás nem illetékmentes. A végzés ellen a felszámoló jogi képviselője útján fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a fellebbezés érdemi vizsgálatát. Álláspontja szerint a cégbíróság tévesen értelmezi a felszámolási eljárás körét és tartalmát, a felszámolási eljárás közzététele után a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezet minden tevékenysége a felszámolás keretében történik, így a felszámolás alatt álló szervezet által indított eljárások az Itv. 58. §-ának i) pontja alapján illetékmentesek.
A fellebbezések részben megalapozottak.
A társaság egyszemélyes társaságként jött létre, azonban 1991. február 19-től törzstőkeemelés folytán többszemélyes társasággá vált, amelynek 10 üzletrészéből egy az alapító tulajdona, 9 üzletrész pedig több személy közös tulajdonában van. A cég 1992. február 13-tól felszámolási eljárás alatt áll, amely eljárás az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet (Ftvr.) alapján folyik. Az Ftvr. 16. §-ának (1) bekezdését is figyelembe véve a felszámolási eljárás alatt már nincs lehetőség arra, hogy a törzsbetétjét teljes mértékben be nem fizető tago(ka)t a taggyűlés kizárja a tagjai sorából, mert a kizárt(ak) üzletrészét a társaság a többször módosított 1988. évi VI. törvény (Gt.) 165. §-ának (1) bekezdése szerint csak árverésen adhatja el, és csak ennek sikertelensége esetén kerülhet sor az üzletrész bevonására, vagy arra, hogy a kizárt tag teljes törzsbetétjét a többi társasági tag befizesse. A törzstőke leszállítása ugyanis mint ki nem zárható lehetőség és jogkövetkezmény, a hitelezői érdekeket súlyosan sértheti. A Gt. 163. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a társasági tagok nem mentesíthetők a törzsbetétek befizetésének kötelezettsége alól, de a nem teljesítés következménye a felszámolási eljárás kezdetétől már nem a tag kizárása, hanem a fizetés más módon (pl. fizetési meghagyás, pénzfizetésre irányuló peres eljárás stb.) való kikényszerítése a felszámoló, illetve a hitelezők részéről. A tagkizárás cégnyilvántartásba történő bejegyzésére a felszámolási eljárás alatt nincs jogi lehetőség, ezért nem szükséges esetleges hiánypótlást elrendelni.
A Gt. 11. §-a kimondja, hogy a gazdasági társaságok felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság (a cégbíróság) látja el, és a törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. A Gt. 46. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg, így a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre a felszámolási eljárás folyamatban léte alatt is - a gazdasági társaság törlésére vonatkozó bírói határozat meghozataláig - fennáll. A kft. cégbejegyzését követően az ügyvezetőnek az alapítóval kötött "együttműködési szerződése" létrejött, a szerződés egyes rendelkezéseinek jogszabályba ütközésére hivatkozással az esetleges érvénytelenség megállapítására azonban nem a cégbíróságnak, hanem a peres bíróságnak van hatásköre, aki az eljárást kontradiktórikus eljárás keretében folytatja le. A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki a cég által kötött szerződésekre. Az Itv. 58. §-a i) pontjának rendelkezése szerint illetékmentes a csőddel és a felszámolással kapcsolatos eljárás, ideértve a csőd- és felszámolási eljárás közzétételét követően az adós által indított eljárásokat is. A cégbíróságnál benyújtott változás bejegyzése, illetve törvényességi felügyeleti intézkedés iránti eljárás nem minősül a csőddel és a felszámolással kapcsolatos eljárásnak. A jelen esetben a két eljárás a felszámolási eljárás alatt indult ugyan, de azt ennek ellenére nem minősíti az Itv. illetékmentes eljárásnak. Megalapozott a cégbíróság határozata, amelyben a kérelmezőt, illetve a cég képviselőjét az elsőfokú, illetőleg a jogorvoslati illeték megfizetésére kötelezi. A cégbíróság az 1992. május 7-én és 1992. május 22-én indult eljárásokat érdemben befejező határozatban kötelezte a képviselőt az első fokú eljárás költségeinek megfizetésére, így helytálló az is, hogy annak nem teljesítése esetére a hivatalos lelet készítését helyezte kilátásba jogkövetkezményként. A cégbíróság 16. sorszámú végzése azonban nem határozza meg a fizetendő illeték mértékét, és abban az első fokú és másodfokú eljárás illetékét meghatározó illetéktörvényi rendelkezésekre utal olyan jogkövetkezmény kilátásba helyezésével - az iratok másodfokú bírósághoz való felterjesztésének megtagadásával -, amelynek nincs jogszabályi alapja. A kérelmező hiánypótlásként 1000 Ft illetéket a törvényességi felügyeleti első fokú eljárás illetékeként lerótt. A jogorvoslati eljárás illetékének megfizetését azonban mindkét eljárásban és a fellebbezést elutasító végzés elleni fellebbezési eljárásban elmulasztotta a kérelmező. A fellebbezés elutasításának szankciójára történő figyelmeztetéssel azonban a cégbíróságtól hiánypótlási felhívást nem kapott, ezért megalapozatlan a jogorvoslati illeték meg nem fizetésére alapítottan hozott, fellebbezést elutasító elsőfokú bírósági határozat. A kérelmező a változásbejegyzési eljárásban sem fizette meg az első fokú eljárási illetéket, de leletezés terhe mellett a cégbíróság már felszólította a képviselőt az illeték lerovására. A jelen határozattal elbírált ügyekben az Itv.-nek a kérelem, illetve a fellebbezés benyújtásakor hatályos 47. §-ának (5) bekezdése és 48. §-ának (4) bekezdése alapján összesen 2000 Ft elsőfokú és 600 Ft másodfokú eljárási illeték megfizetésére köteles a cég. Ebből a másodfokú határozat meghozataláig 1000 Ft-ot teljesített, ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú eljárási illeték megfizetésére leletezés terhe mellett kötelezte a képviselőt.
Fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdésére tekintettel alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján a 18. sorszámú végzést hatályon kívül helyezte, a 15. sorszámú végzést megváltoztatva a tag kizárásával kapcsolatos változásbejegyzést megtagadta, a 14. sorszámú végzést pedig helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. VII. 32. 275/1992. sz.)
* Az 1990. évi XCIII. törvény 58. §-ának i) pontját az 1993. évi LXXV. törvény hatályon kívül helyezte és e törvény 62. §-a (1) bekezdésének i) pontja a csőd- és felszámolási eljárásokra tárgyi illetékfeljegyzési jogot biztosított.