adozona.hu
BH 1995.7.422
BH 1995.7.422
I. A cégbíróság által hiánypótlásra szabott határidő meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az ilyen fellebbezési kérelmet már az elsőfokú bíróságnak el kell utasítania [Pp. 233. § (3) bek. b) pont, 237. §]. II. Az új közgyűlési határozat meghozatala céljából - a cégbíróság által elrendelt - közgyűlés összehívásának késedelme vagy elmaradása esetén nem a törvényes képviselő, hanem a szövetkezet sújtható pénzbírsággal [1967. évi III. tv. 123. §, 1989. évi 23. tvr.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ú. É. Mgtsz. (továbbiakban: szövetkezet) törvényes képviselője 1990. március 8-án bejelentette, hogy a szövetkezet 1990. február 23-án az alapszabályát módosította. A megyei bíróság mint cégbíróság az 1991. július 3-án hozott végzésével kötelezte a törvényes képviselőt, hogy 15 napon belül rójon le 800 Ft eljárási illetéket, csatolja a közgyűlés összehívására vonatkozó meghívót, a közgyűlési jegyzőkönyvet és ha a változás cégjegyzéken is feltüntetett adatot érint, mellékelje az alapszabály...
BH 1995.7.422 I. A cégbíróság által hiánypótlásra szabott határidő meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az ilyen fellebbezési kérelmet már az elsőfokú bíróságnak el kell utasítania [Pp. 233. § (3) bek. b) pont, 237. §].
II. Az új közgyűlési határozat meghozatala céljából - a cégbíróság által elrendelt - közgyűlés összehívásának késedelme vagy elmaradása esetén nem a törvényes képviselő, hanem a szövetkezet sújtható pénzbírsággal [1967. évi III. tv. 123. §, 1989. évi 23. tvr. 14. § (2) bek., 15. § (1) bek., 7/1977. (III. 12.) MT r. 18. § (1) bek.].
Az Ú. É. Mgtsz. (továbbiakban: szövetkezet) törvényes képviselője 1990. március 8-án bejelentette, hogy a szövetkezet 1990. február 23-án az alapszabályát módosította. A megyei bíróság mint cégbíróság az 1991. július 3-án hozott végzésével kötelezte a törvényes képviselőt, hogy 15 napon belül rójon le 800 Ft eljárási illetéket, csatolja a közgyűlés összehívására vonatkozó meghívót, a közgyűlési jegyzőkönyvet és ha a változás cégjegyzéken is feltüntetett adatot érint, mellékelje az alapszabály-módosítást elfogadó határozatot, vagy annak kivonatát, az elnök eredeti aláírásával, pecséttel ellátva. A szövetkezet elnöke a felhívásra lerótta az eljárási illetéket, becsatolta a közgyűlési meghívót és a közgyűlés jegyzőkönyvét.A cégbíróság a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a közgyűlést - mivel az összehívásra előírt időközt figyelmen kívül hagyták - szabálytalanul hívták össze. Ezért arra kötelezte a képviselőt, hogy a szövetkezet közgyűlésének ismételt összehívása iránt intézkedjék, és csatolja a megismételt közgyűlésen hozott újabb alapszabály-módosítást tartalmazó okiratokat. A szövetkezet elnöke határidőben nem tett eleget a kötelezettségének, ezért 1991. szeptember 11-én a cégbíróság 15 napos határidőt szabva, ismételten a kötelezettségének teljesítésére hívta fel.
A törvényes képviselő 1991. szeptember 18-án az előírt határidő ismételt meghosszabbítását indítványozta, s e kérelemnek 1991. szeptember 27-én kelt határozatával a cégbíróság helyt is adott, majd az újabb 30 napos határidő elteltét követően ismételten felhívta a képviselőt a kötelezettségeinek teljesítésére, újabb 8 napos határidőt megjelölve. E felhívásra a szövetkezet elnöke 1991. november 20-án kelt beadványában a várható jogszabályi változásokra hivatkozással kérte az előírt és többször meghosszabbított határidő 1991. december 15-ig történő meghosszabbítását. A cégbíróság ezt követően az 1992. február 6-án kelt végzésével az újabb határidő-hosszabbítás iránt előterjesztett kérelmet elutasította. Az ugyanezen napon kelt másik végzésével pedig a törvényes képviselőt 20 000 Ft-os pénzbírsággal sújtotta. Az indokolása szerint a törvényes képviselőnek a Ctvr. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében az a kötelessége, hogy a változás bejegyzésétől számított 30 napon belül bejegyzés iránt kérelmet terjesszen elő a cégbíróságnál. Tekintettel arra, hogy e kötelezettségének nem tett eleget, a cégbíróság őt a Ctvr. 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján pénzbírsággal sújtotta.
A végzések ellen benyújtott fellebbezésében a szövetkezet elnöke kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a pénzbírság elengedését, és az előírt határidő meghosszabbítását. Bejelentette, hogy 1992. január 20-án az új szövetkezeti törvényt az országgyűlés kihirdette, így mód van arra, hogy 1992. február 22-én a szövetkezet a közgyűlését megtartsa. Az ismételt közgyűlés összehívását a várható közeli jogszabály-módosításra tekintettel a tagság korábbi időpontban célszerűtlennek tartotta.
Az I. sz. végzéssel szemben benyújtott fellebbezés megalapozatlan. Az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis az eljárás folyamán hozott végzések ellen fellebbezésnek helye nincs, hacsak a törvény a fellebbezést külön meg nem engedi. Tekintettel arra, hogy a határidő-hosszabbítás iránt előterjesztett kérelmet elutasító végzés ellen az ismertetett jogszabály értelmében nem volt helye fellebbezésnek, azt a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 237. §-a alapján az elsőfokú bíróságnak hivatalból el kellett volna utasítania. Mivel az elsőfokú bíróság ezt az intézkedést elmulasztotta, helyette a Pp. 240. §-ának (1) bekezdése alapján - a másodfokú bíróság járt el.
A II. sz. végzés ellen benyújtott fellebbezés viszont - az alábbiakra - tekintettel megalapozott.
Az eljárás megindulásakor hatályban volt, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 123. §-a értelmében a termelőszövetkezetek felett a cégbíróság volt jogosult a törvényességi felügyeletet ellátni. E törvényességi felügyeletre a Cvtr. rendelkezései az irányadóak. A Ctvr. 14. §-ának (2) bekezdése valóban arról rendelkezik, hogy a cégjegyzéken feltüntetett változások bejegyzése iránt a kérelmet a képviselő által aláírt nyomtatványon be kell nyújtani a változás bejegyzésétől számított 30 napon belül. A Ctvr. 15. §-ának (1) bekezdése értelmében a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratot a cégbíróság abból a szempontból vizsgálja meg, hogy megfelel-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A semmisséget hivatalból kell figyelembe vennie.
Az elsőfokú cégbíróság helyesen állapította meg, hogy a közgyűlést a 7/1977. (III. 12.) MT rendelet (R.) 18. §-ának figyelmen kívül hagyásával hívták össze. Ezért a szabálytalanul összehívott közgyűlésen érvényes határozat nem volt hozható. Helytállóan kötelezte tehát az elsőfokú cégbíróság a képviselőt arra, hogy az előírt határidőben új, érvényes határozatok meghozataláról szóló közgyűlési jegyzőkönyvet csatoljon. Ennek nyilvánvalóan az volt a feltétele, hogy a szövetkezet az 1990. február 23-án tartott közgyűlését megismételje.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor az újabb közgyűlés összehívásának elmaradása miatt, az ebből fakadó okiratbenyújtással kapcsolatos késedelemre tekintettel, a törvényes képviselőt sújtotta pénzbírsággal. Az R. 18. §-ának (1) bekezdése, de az alapszabály II. fejezetének 12/a bekezdése értelmében is a közgyűlés összehívása a vezetőség kötelezettsége. A közgyűlés összehívásának elmulasztásáért ezért nem a törvényes képviselőt mint vezetőségi tagot terheli kizárólag a felelősség. A benyújtott alapszabály-módosítás egyébként sem érintett cégjegyzéken feltüntetett adatváltozást.
A cégbíróság akkor járt volna el helyesen, ha a közgyűlés ismételt összehívásának elmulasztása miatt a Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásával a szövetkezetet sújtja pénzbírsággal. Miután az 1990. február 23-án tartott közgyűlésen hozott határozatok alapján cégjegyzéket érintő adatváltozás nem volt, ezért nem a Ctvr. 14. §-ának (2) és (3) bekezdése lett volna alkalmazandó, hanem a Ctvr. 19. §-ának (1) bekezdésében előírt törvényességi felügyeleti jogkörre vonatkozó szabály. Eszerint a cég köteles 30 napon belül megküldeni a cégbíróságnak azokat az okiratokat, amelyekre annak a törvényességi felügyelete kiterjed. A (2) bekezdés értelmében, ha a cég az okirat-benyújtási kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróság e kötelezettségének teljesítésére felhívhatja. Ha a cég az okiratokat ezt követően sem küldi meg, a cégbíróságnak módja van a Ctvr. 20. §-ának (1) bekezdésében foglalt intézkedések alkalmazására. Az adott esetben tehát a szövetkezet a Ctvr. 19. §-ának (1), illetve (2) bekezdésében előírt kötelezettségeit sértette meg. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság a Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésében írt intézkedés alkalmazására látott csak lehetőséget. A törvényes képviselővel szemben pénzbírság kiszabásának nem volt helye. Ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a, illetve 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, a pénzbírság kiszabására vonatkozó intézkedést mellőzte. (Legf. Bír. Cgf VII. 31. 310/1992. sz.)