adozona.hu
BH 1995.6.358
BH 1995.6.358
A társasági szerződésben meg kell határozni a vezető tisztségviselők megbízásának időtartamát; ezt a törvény rendelkezésére utalás - amely szerint a vezető tisztségviselők megválasztása legfeljebb öt évre történhet - nem pótolja [1988. évi VI. tv. (Gt.) 21. §, 30. § (1) bek., 157. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az F. K. Kft. cégbejegyzése iránt a társaság képviselője 1992. január 21-én nyújtotta be cégbejegyzési kérelmét a cégbírósághoz. A cégbíróság hiánypótlási eljárás során a törvényes következményekre történő figyelmeztetéssel végzésében felhívta a tagokat, hogy a társasági szerződést az ügyvezetők megválasztásának időtartamára vonatkozó rendelkezéssel egészítsék ki. A cég a megjelölt hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőn belül nem tett eleget, ezért a cégbíróság 1992. március 17-én megh...
BH 1995.6.358 A társasági szerződésben meg kell határozni a vezető tisztségviselők megbízásának időtartamát; ezt a törvény rendelkezésére utalás - amely szerint a vezető tisztségviselők megválasztása legfeljebb öt évre történhet - nem pótolja [1988. évi VI. tv. (Gt.) 21. §, 30. § (1) bek., 157. § (1) bek.].
Az F. K. Kft. cégbejegyzése iránt a társaság képviselője 1992. január 21-én nyújtotta be cégbejegyzési kérelmét a cégbírósághoz. A cégbíróság hiánypótlási eljárás során a törvényes következményekre történő figyelmeztetéssel végzésében felhívta a tagokat, hogy a társasági szerződést az ügyvezetők megválasztásának időtartamára vonatkozó rendelkezéssel egészítsék ki. A cég a megjelölt hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőn belül nem tett eleget, ezért a cégbíróság 1992. március 17-én meghozott végzésével a bejegyzés iránti kérelmet elutasította.A végzés ellen fellebbezést nyújtott be a cég jogi képviselője, melyben kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a cégbejegyzési eljárás lefolytatására történő utasítását. Álláspontja szerint a társasági szerződés 12. pontjából - mely a szerződésben nem szabályozott kérdésekre vonatkozóan a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) szabályait rendeli alkalmazni - kitűnik, hogy az ügyvezető megválasztásának időtartama 5 év. Mivel a Gt. előírja, hogy 5 évnél hosszabb időre az ügyvezetők nem választhatók meg, álláspontja szerint ebből következik, hogy a cégbíróság által megjelölt hiánypótlási kötelezettség nem áll fenn, az ügyvezetők megválasztásának időtartamáról a társasági szerződés 12. pontja rendelkezik.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta az elsőfokú cégbíróság végzését. Az indokolás kifejti, hogy a Gt. 30. §-ának (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének megválasztása határozott időre, legfeljebb 5 évre történhet. A törvényre való utalás ezért önmagában nem felel meg a kogens előírásoknak, mivel a kijelölés időtartamának meghatározása nem mellőzhető a törvényben meghatározott leghosszabb időtartamra történő hivatkozással. Ebből következően jogszabályba ütközik az a társasági szerződés, amely a Gt. 157. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat csak akként teljesíti, hogy megnevezi a társaság első ügyvezetőjét, de nem határozza meg a megbízatás időtartamát. A szerződés részbeni érvénytelensége miatt az elbíráláskor hatályban volt Ptk. 239. §-ának (1) bekezdése értelmében - melynek alkalmazására a Gt. 17. §-a alapján került sor - az egész szerződés megdőlt. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság bejegyzési kérelem iránti elutasító rendelkezését helybenhagyta.
A jogerős határozattal szemben a törvényes határidőn belül a cég felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő azzal, hogy a másodfokú határozat indokolása és egyúttal a rendelkezése is jogszabálysértő. A kérelmező rámutat arra, hogy a társasági szerződés egyetlen fejezete sem rendelkezik arról: a társaság a tisztségviselőit határozatlan időre választja, ellenkező esetben valóban jogszabálysértő lenne a társasági szerződés. A végzésben hivatkozott Gt. 157. §-ának (1) bekezdése a korlátolt felelősségű társaságok szerződéseinek kötelező elemeit tételes módon felsorolja, a másodfokú határozatban felhívott (1) bekezdés d) pontja szerint meg kell határozni az első ügyvezetőt, illetve több ügyvezető esetén az ügyvezetés, a képviselet, továbbá a cégbejegyzés módját. A megbízatás időtartamáról e törvényhely nem rendelkezik. A felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint ezért a másodfokú bíróság kiterjesztőleg értelmezte a Gt. idézett törvényhelyét, mikor leszögezte, hogy a kijelölés időtartamának meghatározása nem mellőzhető a társasági szerződésben, mivel a törvényre való utalás önmagában nem felel meg a kogens előírásoknak. A felhívott esetben nincs kogens előírás és nem tartalmaz ilyen rendelkezést a Gt. 21. §-a sem a társaságokra vonatkozó általános részében.
A végzésben hivatkozott Ptk. 239. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés részbeni érvénytelensége folytán az egész szerződés megdől, kivéve ha a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna. E körben a felülvizsgálati kérelem azt hangsúlyozza, hogy amennyiben valóban érvénytelen lenne a társasági szerződés, úgy a szerződő felek azt annak hiányában is megkötötték volna egymással, mivel az ügyvezetők megbízatásának időbeli meghatározása a szerződéses akaratot a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolta volna. Mindezekre tekintettel a kérelmező a másodfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokon eljárt cégbíróság új - a cégbejegyzést elrendelő - határozat meghozatalára történő utasítását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helytállóan mutat rá a felülvizsgálati kérelem, hogy a Gt. rendelkezései alapvetően diszpozitívak. A Gt. 30. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjai és könyvvizsgálókat határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani; újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók. A jogszabály tehát a társaság tagjainak döntésére bízza az ügyvezető tisztségviselői időtartamának meghatározását, az a rendelkezése kogens, hogy ez az időtartam határozott és öt évnél hosszabb nem lehet. A cég társasági szerződése valóban nem tartalmaz a vezető tisztségviselők vonatkozásában határozatlan időre szóló rendelkezést, de nem határozza meg az 5 éven belüli időtartamot. E körben tehát az elsőfokú bíróság a törvényes előírásoknak megfelelően hívta fel hiánypótlásra - a szerződés módosítására, kiegészítésére stb. - a céget, s mivel az annak nem tett eleget, indokolt volt a bejegyzési kérelem elutasítása.
A cég a fellebbezési eljárás során sem tett eleget a hiánypótló felhívásnak arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint a jogszabály alapján az 5 éves időtartam hiánypótlás nélkül egyértelműen megállapítható, s ezt az álláspontját hangsúlyozta a felülvizsgálati eljárás során is.
A Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy a Gt. 30. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során kialakult bírói gyakorlat következetesen megkövetelte: a társaság vezető tisztségviselői megbízatásának időtartamát a tagok a társasági szerződésben rögzítsék.
Helytálló a fellebbezési határozat indokolása a kogencia vonatkozásában, mert a jogszabály szövege szerint a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, e kérdésről tehát nem a Gt. 157. §-a (1) bekezdésének d) pontja, és nem a Gt. általános részének 21. §-a, hanem a Gt. 30. §-ának (1) bekezdése alapján kell rendelkezni. A vezető tisztségviselő a jogszabályi rendelkezés folytán választott tisztséget tölt be egy sajátos - a Gt. rendelkezéseiből fakadó - jogviszony alapján.
A Gt. 30. §-ához fűződő törvényi indokolás is rámutat arra, hogy a vezető tisztségviselőket és felügyelőbizottsági tagokat, valamint a könyvvizsgálókat határozott időre kell megválasztani, és ez a határozott idő nem lehet hosszabb 5 évnél. A gazdasági társaságok működésének eredményessége, gazdasági sikeressége ugyanis nagy mértékben függ a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottság tagjainak tevékenységtől, szakmai tudásától, rátermettségétől. Bár a gazdasági társasági eredményét a tagság időszakonként megismerheti és megvizsgálhatja, lehetőséget kell adni a tagoknak arra is, hogy a működés személyi tényezőit is felülvizsgálhassák. Ezért rendelkezik kötelezően a jogszabály arról, hogy a vezető tisztségviselőket határozott időre kell megválasztani, és ezért határozza meg a leghosszabb időtartamot 5 évben. Az 5 éves tevékenység ugyanis már elegendő kell legyen arra, hogy kiderüljön: a kérdéses személy megfelelően látja-e el feladatait. A határozott idejű választásban rejlő bizonytalanság valószínűleg fokozottabb teljesítményre sarkallja a vezető tisztségviselőket, ugyanakkor az 5 éves maximális időtartam azt is biztosítja, hogy a vezetők viszonylag átfogóbb, hosszabb távú elképzeléseiket is megvalósíthassák.
Adott esetben a cég társasági szerződése a határozott időtartamról nem rendelkezett, és a társaság a hiánypótló felhívásnak sem tett eleget, miért is szerződése 12. pontja jogszabálya ütközik, ezért érvénytelen.
A részleges érvénytelenségről és a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeiről a Gt. nem rendelkezik, e vonatkozásban tehát a Gt. 17. §-a alapján a Ptk. szabályai az irányadók. A bejegyzési kérelem benyújtásakor és az elsőfokú elbírálás idején hatályos Ptk. 239. §-ának (1) bekezdése alapján - amint azt a felülvizsgálati kérelem kifejti - az volt a hatályos rendelkezés, hogy ha a szerződés részben érvénytelen, az egész szerződés megdől, kivéve, ha a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna (c) pont). A cég azonban felhívás ellenére sem küszöbölte ki az érvénytelen részt, márpedig az 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 18/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja és 15. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján kialakult bírói gyakorlat szerint a cégbíróság köteles gondoskodni az érvénytelen rendelkezés kiküszöböléséről, mert érvénytelen okirati rendelkezés alapján a cégjegyzékbe való bejegyzésnek nincs helye, még akkor sem, ha az okirat csak részben érvénytelen (Legfelsőbb Bíróság Cg. törv. II. 31. 465/1990/10).
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság határozatát a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban felmerült költségeit a kérelmező maga viseli. (Legf. Bír. Gfv. X. 31. 743/1994. sz.)