adozona.hu
BH 1995.5.308
BH 1995.5.308
A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése előtt történt [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 65. § (1) bek., Pp. 152. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós elleni felszámolási eljárás megindítása iránti eljárást a végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy 1993. december 1-jén nyújtotta be a hitelező az adós elleni felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmét. Ezt követően december 7-én az adós taggyűlése elhatározta a jogutód nélküli megszűnését, és a kérelmére a cégbíróság 1993. december 21-i végzésével a végelszámolást elrendelte. Az elsőfok...
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező fellebbezést nyújtott be. Kérte a végzés megváltoztatásával a felszámolási eljárás folytatásának elrendelését. Hivatkozott arra, hogy csődeljárás volt az adóssal szemben, amely eredménytelenül zárult, nem tudott hozzájutni a követeléséhez. Az 1993. december 7-i taggyűlés jegyzőkönyve ellentmondást tartalmaz, abból nem lehet arra következtetni, hogy az adós vagyona fedezetet biztosítana a tartozások teljes kiegyenlítésére. Kéri tehát a felszámolási eljárás folytatásának elrendelését.
A hitelező fellebbezésére az adós észrevételt tett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. Hivatkozott arra, hogy a végelszámolás lefolytatásának törvényi feltételei az adósnál fennállnak. A taggyűlés megalapozott döntést hozott, amennyiben a végelszámolás során kiderülne, hogy nem elegendő a cég vagyona a hitelezői igények teljes kiegyenlítésére, akkor valóban át kell térni a felszámolási eljárás folytatására. Erre utalt az elsőfokú bíróság a határozatában.
A hitelező fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott döntést hozott az ügyben. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új körülményt, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntésének a megváltoztatására. A Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése lehetőséget ad olyan eljárási kérdésekben a Polgári perrendtartás alkalmazására, amelyeket e törvény nem határoz meg; a felszámolási eljárásban csupán a félbeszakadást zárja ki. A Cstv. 65. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén - a felszámolás esetét kivéve - végelszámolásnak van helye. Jelen esetben egyértelműen megállapítható volt, hogy a hitelező 1993. december 1-jén nyújtotta be a felszámolási eljárás iránti kérelmét, amelyet részére hiánypótlásra az elsőfokú bíróság visszaadott. A hiánypótlásra nyitva álló időszak alatt került sor arra, hogy az adós kft. taggyűlése elhatározta a jogutód nélküli megszűnést, és a végelszámolás elrendelése iránti kérelmet a cégbírósághoz benyújtotta.
Kétségtelen tényként lehet megállapítani, hogy a végelszámolás elrendelésére irányuló és a jelen eljárás párhuzamosan folyt két különböző bíróság előtt. Az megállapítható, hogy a cégbíróság 1993. december 21-én elrendelte a végelszámolást, míg az elsőfokú bíróság ebben az időpontban csupán a felszámolás iránti kérelem elbírálásának feltételeit vizsgálta. Erre tekintettel helyesen határozott az elsőfokú bíróság akkor, amikor a Pp. 152. §-ának (2) bekezdése alapján az eljárást a korábban elrendelt végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését, a Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján lényegében annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2. Fpk. 125/1993. sz. - Legf Bír. Fpkf. II. 30. 348/1994. sz.)