adozona.hu
BH 1995.5.305
BH 1995.5.305
A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen - részvénytársaság nevében - a felügyelőbizottság elnöke nem jogosult kifogással élni [1991. évi IL. tv.* 3. §, 51. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 28. § (1) bek., 35. § (1) bek., 36. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a részvénytársaságként működő gazdálkodó szervezet részéről benyújtott kifogásoknak részben helyt adott, illetve azokat részben elutasította. Az elsőfokú bíróság megsemmisítette a felszámolónak a pályázati kiírásra és az 1993. február 10. napjára meghirdetett, a nyilvános értékesítésre vonatkozó közleményeit, valamint az elkészített "memorandumot". Kötelezte a bíróság a felszámolót, hogy 15 napon belül nyújtsa be a nyilvános értékesítés konkrét feltételeit (egys...
BH 1995.5.305 A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen - részvénytársaság nevében - a felügyelőbizottság elnöke nem jogosult kifogással élni [1991. évi IL. tv.* 3. §, 51. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 28. § (1) bek., 35. § (1) bek., 36. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével a részvénytársaságként működő gazdálkodó szervezet részéről benyújtott kifogásoknak részben helyt adott, illetve azokat részben elutasította. Az elsőfokú bíróság megsemmisítette a felszámolónak a pályázati kiírásra és az 1993. február 10. napjára meghirdetett, a nyilvános értékesítésre vonatkozó közleményeit, valamint az elkészített "memorandumot". Kötelezte a bíróság a felszámolót, hogy 15 napon belül nyújtsa be a nyilvános értékesítés konkrét feltételeit (egységek főbb adatai, kikiáltási ár, bánatpénz); a kikiáltási ár meghatározásánál vegye figyelembe az eszközök terheit, valamint a vagyonértékelés szerinti forgalmi értéket; készítsen részletes tájékoztatót a lehetséges vevők részére az eladásra felkínált eszközökről; határozzon az értékesítés végleges formáját és módját illetően. Kötelezte a bíróság a felszámolót, hogy az 1993. február 10. napjára meghirdetett értékesítésre esetlegesen letétbe helyezett bánatpénzt öt napon belül kamatokkal együtt térítse vissza, továbbá a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 46. §-ának (4) bekezdése szerinti - egyeztetett és vitathatónak minősített - igényeket elbírálás végett terjessze be 15 napon belül, valamint a felszámolási ütemtervet készítse el és nyújtsa be 15 napon belül, s abban határozza meg a felszámolás végrehajtásához szükséges költségek összegét, a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és ezek pénzügyi feltételeinek megteremtését. A bíróság a gazdálkodó szervezetnek a felszámoló visszahívására irányuló kérelmét elutasította.Végzésének indokolásában megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának elnöke két kifogást terjesztett elő a felszámoló intézkedései ellen. Az indokolás részletesen kifejti, hogy a kifogások miért megalapozottak, illetőleg a felszámoló visszahívásának kérdésében a kifogás miért nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felszámoló és a felügyelőbizottság elnöke terjesztett elő fellebbezést. A felszámoló kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a kifogás elutasítását. Hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint a felügyelőbizottság elnöke nem tartozik abba a körbe, akik a Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a kifogás előterjesztésére jogosultak. Sérelmezte azt, hogy az elsőfokú bíróság részére nem küldte meg a kifogást, így arra nem tudta észrevételeit megtenni.
Dr. L. L., a felügyelőbizottság elnöke fellebbezésében kérte a felszámoló visszahívására vonatkozó kérelmének történő helytadást. Hivatkozott arra, hogy nem vitatja, eddig még nem volt olyan jogerős bírói végzés, amelynek a felszámoló nem tett volna eleget, és amely a visszahívását indokolná, azonban tevékenysége olyan súlyosan törvénybe ütköző, hogy ez mégis szükséges.
A felszámoló fellebbezésére a felügyelőbizottság elnöke észrevételt tett. Előadta, hogy a részvénytársaságnál a gazdálkodó szervezet mint fogalom a közgyűlést, az igazgatótanácsot, a felügyelőbizottságot és a könyvvizsgálót jelenti. Ebből eredően alaptalanul hivatkozik arra a felszámoló, hogy nem volt jogosult a kifogás előterjesztésére. Egyebekben megismételte a kifogásában és a fellebbezésében foglaltakat, és kérte elutasítani a felszámoló fellebbezését. A felszámoló fellebbezése annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság nem tette vizsgálat tárgyává azt: Dr. L. L. mint a felügyelőbizottság elnöke jogosult volt-e a kifogás előterjesztésére. A kifogást 1993. február 1. napján terjesztették elő, azt Dr. L. L. ügyvéd, mint a részvénytársaság felügyelőbizottságának elnöke írta alá. A kifogás előterjesztésekor hatályos Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek érdekeit sértő intézkedése, vagy mulasztása ellen - a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül - az adós gazdálkodó szervezet, a választmány, vagy bármelyik hitelező a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. A jelen esetben a felügyelőbizottság elnöke az adós gazdálkodó szervezet nevében nyújtotta be a kifogást az elsőfokú bírósághoz. Az adós gazdálkodó szervezet nevében e törvény alkalmazásában a Cstv. 3. §-ának d) pontja szerint a gazdálkodó szervezet vezetője járhat el. Az adós részvénytársaság, ebből eredően a fenti jogszabályhely szerint az igazgatóság, vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek) járhat(nak) el.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 28. §-ának (1) bekezdése szerint vezető tisztségviselők részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai. A Gt. 36. §-ának (1) bekezdése szerint a felügyelőbizottság ellenőrzi a gazdasági társasági ügyvezetését, ebből eredően az előbbivel azonosnak nem tekinthető. Ezen túlmenően a Gt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint a felügyelőbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. Az elnök tehát tisztségviselőnek nem minősül, mivel csupán a felügyelőbizottságon belül, annak működésével összefüggésben a garanciális jellegű feladatokat teljesíti. Mindezekre tekintettel nem veheti át a gazdasági társaság vezetési teendőit, ebből eredően az azzal járó jogokat sem gyakorolhatja. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az általa benyújtott kifogást, mint arra jogosulttól származót elbírálás tárgyává tette és annak alapján határozatot hozott az ügyben.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezését a Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kifogást, mint arra nem jogosulttól származót elutasította. (Legf. Bír. Fpkf. II. 31. 028/1993. sz.)
* Az 1991. évi IL. törvényt az 1993. évi LXXXI. törvény módosította, a tétel azonban a módosított szabályozás alapján is helytálló