adozona.hu
BH 1995.4.245
BH 1995.4.245
A Magyar Nemzeti Bank alapító tagja lehet a pénzpiacok igazgatására (6711. TEÁOR sz.), illetőleg egyéb pénzügyi tevékenységre (6590. TEÁOR sz.) alakult részvénytársaságoknak [1991. évi LX. tv. 8. §, 23. §, 84. § (2)-(3) bek., 1994. évi IV. tv. 10. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Bíróság mint cégbíróság 1993. november 3-án kelt végzésével a K. E. és É. Részvénytársaság cégbejegyzése iránti kérelmét elutasította. A végzés indokolása szerint az 1993. október 12. napján kelt alapító okirattal zártkörűen létrehozott részvénytársaság tevékenységi köre a 6590. TEÁOR sz. egyéb pénzügyi tevékenységre (biztosítás és nyugdíjalap-kezelés nélkül), továbbá a 6711. TEÁOR sz. pénzpiacok igazgatására terjed ki. A részvénytársaságok egyik alapítója a Magyar Nemzeti Bank, me...
BH 1995.4.245 A Magyar Nemzeti Bank alapító tagja lehet a pénzpiacok igazgatására (6711. TEÁOR sz.), illetőleg egyéb pénzügyi tevékenységre (6590. TEÁOR sz.) alakult részvénytársaságoknak [1991. évi LX. tv. 8. §, 23. §, 84. § (2)-(3) bek., 1994. évi IV. tv. 10. §].
A Fővárosi Bíróság mint cégbíróság 1993. november 3-án kelt végzésével a K. E. és É. Részvénytársaság cégbejegyzése iránti kérelmét elutasította. A végzés indokolása szerint az 1993. október 12. napján kelt alapító okirattal zártkörűen létrehozott részvénytársaság tevékenységi köre a 6590. TEÁOR sz. egyéb pénzügyi tevékenységre (biztosítás és nyugdíjalap-kezelés nélkül), továbbá a 6711. TEÁOR sz. pénzpiacok igazgatására terjed ki. A részvénytársaságok egyik alapítója a Magyar Nemzeti Bank, mely az 1991. évi LX. törvény (MNB törvény) 84. §-a (2) bekezdésének második fordulata alapján csak a tevékenységével összefüggő gazdasági társaságban szerezhet részesedést. Az elsőfokú bíróság bírói mérlegeléssel úgy ítélte meg, hogy a hivatkozott jogszabály 84. §-ának (2) bekezdése nem teszi lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Bank részt vehessen olyan társaságban, amely tőzsde- és értékpapírügyletek elszámolásával foglalkozik, valamint minden tőzsdén forgalmazott értékpapír tárolására, kezelésére és nyilvántartására jön létre.A bejegyzést kérő a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte. Hivatkozott arra, hogy az MNB törvény 84. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi a cégbíróság számára annak vizsgálatát, hogy a kérelmező tevékenysége összefügg-e az MNB tevékenységével, ugyanakkor annak szóhasználata kizárja a törvénynek a végzés szerinti indokolatlan megszorító értelmezését. Álláspontja szerint az MNB részvétele az adott részvénytársaságban az MNB törvény 5-7., 8., 9. és 33. §-aiban meghatározott tevékenységéből, a törvény preambulumában foglaltakból következően jogszabályba nem ütközik. A bejegyzést kérő 1994. február 22-i beadványában előadta, hogy az elsőfokú bíróság döntését követően hatályba lépett két jogszabály, így az MNB törvénynek az 1994. évi IV. törvény 10. §-ával módosított 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja kifejezetten kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank az értékpapír- és tőzsdeügyletek elszámolására, illetőleg az értékpapírok tárolására, kezelésére és nyilvántartására létrehozott gazdasági társaságban részt vehet. Az 1993. évi CXII. törvénnyel módosított LXIX. törvény hatályos 2. §-ának d) pontja pedig a bejegyzést kérő részvénytársaságra fogalmaz meg tételes törvényi rendelkezést. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A bejegyzési kérelem elbírálásakor az elsőfokú bíróság bírói mérlegeléssel úgy ítélte meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem lehet a bejegyzést kérő alapítója, figyelemmel a társaság alapításakor, illetve a kérelem elbírálásakor hatályos MNB törvény 84. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra. A bíróság végzésében hangsúlyozta, hogy az MNB törvény 84. §-ának (2) bekezdésében szereplő "tevékenységgel összefüggő" kifejezést megítélése szerint nem lehet tágan értelmezni. Így az elsőfokú végzés maga is tartalmazza, hogy az elsőfokú bíróság mérlegeléssel, elsődlegesen az MNB törvény 8. és 23. §-aiban foglaltak alapján jutott az általa elfoglalt jogi álláspontra.
A Legfelsőbb Bíróság azonban ezen álláspontot nem osztotta. Helytálló a fellebbezési érvelés a tekintetben, hogy az elsőfokú bíróság döntésének meghozatalakor hatályban volt MNB törvény 84. §-ának (2) bekezdésében foglaltak nem hogy kizárták volna, hanem éppen lehetővé tették a Magyar Nemzeti Banknak az adott részvénytársaságban részvényesként való részvételét. A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy az MNB törvény preambulumából, illetve a törvény 33. §-ából következően a társaság alapításakor, illetőleg az elsőfokú bíróság döntésének meghozatalakor hatályos jogszabály alapján is törvényes lehetősége volt a Magyar Nemzeti Banknak - az MNB törvény 84. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a bejegyzést kérő alapításában alapító részvényesként részt venni. Nem vitásan a nemzetgazdaság központi bankjának, a Magyar Nemzeti Banknak feladata a pénzügyi rendszer stabilitásának védelme, az értékpapírok és más koncentrált piaci elszámolások terén fellépő zavarok kiküszöbölése, csökkentése, olyan rendszerek kiépítése, melyek minimalizálják az egyes szereplők fizetésképtelenségéből fakadó, a rendszer egészét veszélyeztető kockázatot. A tőzsdei és értékpapír-piaci műveletek elszámolása pedig az országos elszámolási forgalmi rendszer igen jelentős és nagy volumenű részét képezi. Ezért a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a társaság megalakításakor sem volt törvényi akadálya, hogy a Magyar Nemzeti Bank a bejegyzést kérő alapító részvényese legyen. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a másodfokú döntés meghozatalakor hatályos jogszabály pedig - mely a jelen ügyben természetesen még nem irányadó - kifejezetten, tételesen is lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank számára az ilyen tevékenységet folytató gazdasági társaságban való részvételt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróság végzésében foglalt jogi álláspontot.
Az elsőfokú bíróság a végzésében kifejtett jogi álláspontjára tekintettel értelemszerűen nem vizsgálta, hogy a részvénytársaság bejegyzésének - az általa észlelten túlmenően - egyéb törvényes akadálya van-e, ezért a bejegyzési kérelem elbírálása érdekében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a fent kifejtetteket figyelembe véve kell dönteni a bejegyzési kérelem tárgyában. (Legf. Bír. Cgf. II. 30. 026/1994. sz.)