adozona.hu
BH 1995.4.243
BH 1995.4.243
Törvénysértően jár el a cégbíróság, ha az olyan betéti társaság cégbejegyzés iránti kérelmét, amelynek beltagjai a szülők és kültagja a kiskorú gyermekük, a közöttük fennálló esetleges érdekellentét feloldásával kapcsolatos hiánypótlási eljárás mellőzésével elutasítja [1989. évi 23. tvr. 16. § (1) bek., Ptk. 225. § (1) és (4) bek., Ptké. 43. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M. K. Betéti Társaság alapítására az 1992. október 12-én kelt társasági szerződéssel került sor. A társaságnak 3 tagja van, beltagjai K. A. és H. I., akik házastársak, míg a társaság kültagja az 1981-ben született kiskorú K. N., a beltagok közös gyermeke. A beltagok személyenként 15 000-15 000 Ft, míg a kültag 5000 Ft vagyoni hozzájárulást teljesített. A bejegyzési kérelmet 1992. október 14-én nyújtották be a cégbírósághoz. Az elsőfokú bíróság 1992. november 24-én kelt végzésével hiánypótl...
BH 1995.4.243 Törvénysértően jár el a cégbíróság, ha az olyan betéti társaság cégbejegyzés iránti kérelmét, amelynek beltagjai a szülők és kültagja a kiskorú gyermekük, a közöttük fennálló esetleges érdekellentét feloldásával kapcsolatos hiánypótlási eljárás mellőzésével elutasítja [1989. évi 23. tvr. 16. § (1) bek., Ptk. 225. § (1) és (4) bek., Ptké. 43. § (1) bek.].
Az M. K. Betéti Társaság alapítására az 1992. október 12-én kelt társasági szerződéssel került sor. A társaságnak 3 tagja van, beltagjai K. A. és H. I., akik házastársak, míg a társaság kültagja az 1981-ben született kiskorú K. N., a beltagok közös gyermeke. A beltagok személyenként 15 000-15 000 Ft, míg a kültag 5000 Ft vagyoni hozzájárulást teljesített. A bejegyzési kérelmet 1992. október 14-én nyújtották be a cégbírósághoz. Az elsőfokú bíróság 1992. november 24-én kelt végzésével hiánypótlási eljárás mellőzésével a bejegyzési kérelmet elutasította. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a kültag cselekvőképtelen kiskorú. A szerződést nevében a társaság képviseletét is ellátó beltag, és egyben a kiskorú törvényes képviselője írta alá. Ez a helyzet összeférhetetlenségi helyzeteket idézhet elő, ugyanakkor a törvényes képviselő számtalan esetben nem járhat el, illetőleg a gyámhatóság hozzájárulásával kerülhet csak sor bizonyos jogügyletek megkötésére. Miután a kültag ténylegesen tagsági jogait nem, illetőleg csak a beltagokon keresztül tudja gyakorolni, ez lényegében közkereseti társaságot eredményez, ami egyben a betéti társaságra vonatkozó rendelkezések kijátszását jelenti.Az elsőfokú végzéssel szemben benyújtott fellebbezésben a cég képviselője kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a kérelem elbírálásakor alapvetően téves álláspontra helyezkedett. Tételes jogi rendelkezés nem tiltja kiskorú személyek gazdasági társaságban való részvételét. Nem tilalmazott az a magatartás sem, hogy a szülők a kiskorú gyermekeiket a családi gazdálkodásba bevonják, különösen nem egy olyan társasági forma esetében, mely kifejezetten kis létszámú családi vállalkozások elősegítését célozza. Gyermekük már eddig is engedélyükkel és hozzájárulásukkal művészi tevékenységet végzett, ebből származó jövedelmének a gyarapítását szolgálná a társaság. Amennyiben a törvényes képviselet gyakorlása során nem jutnának közös elhatározásra, úgy a Csjt. 73. §-ának (1) bekezdése szerint a gyámhatóság döntését kérhetik.
Az elsőfokú bíróság döntését a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság részben más indokok alapján helybenhagyta. A másodfokú végzés szerint a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 4. §-ának (1) bekezdése szerint a tagok cselekvőképességét illetően a természetes személyek vonatkozásában kétségtelenül nincs korlátozó rendelkezés. A Csjt. 71. §-ának (2) bekezdése szerint a kiskorút törvényes képviselője képviseli, aki rendes körülmények között a kiskorú szülője. A szülőt illeti meg ennek megfelelően a vagyon kezelésének a joga is. A Ptk. 221. §-ának (3) bekezdése szerint azonban nem járhat el a képviselő, ha a szemben álló, vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga. A Csjt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, vagy házastársa a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel.
A jogerős végzés indokolása hivatkozik arra, hogy a betéti társaságot alapító tagok közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget. A működés során, a döntési folyamatban, a társaság kötelezettségeiért korlátozott felelősséget vállaló, üzletvezetésre nem jogosult, személyes közreműködést nem végző kültag szuverén akaratának is érvényesülnie kell. A döntések ezen érdekek harcának eredményeképpen születnek meg. A tagi érdekellentét a gazdasági társaság működésének természetes velejárója. Nem engedhető meg ezért, hogy a kültag akarata képviselőinek nyilatkozataként nyilvánulhasson meg akkor, amikor a képviselők ugyanezen társaság beltagjai. A szükségszerűen fellépő érdekellentétek miatt, az egyhangú határozathozatal értelmezhetetlenné válik, és a kültag alapvető tagi jogok tekintetében sem tudja valós akaratát kinyilvánítani. (Pl. az üzletvezetés ellenőrzésének egyébként nem is korlátozható joga tekintetében.)
A jogerős végzéssel szemben a cég nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
Álláspontja szerint a bíróság jogszabálysértően alkalmazta a Gt. 4. §-ának (1) bekezdését, illetőleg a Ptk. 221. §-ának (3), valamint 225. §-ának (1) bekezdését. Sérelmezte, hogy a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 15. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül utasították el a bejegyzési kérelmet.
A kiskorú képviselete a Csjt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint megoldott. Egyetértés hiányában a Csjt. 73. §-ának (1) bekezdése szerint lehetőség van gyámhatósághoz fordulni. Korlátozó rendelkezés a gazdasági társaság tagjainak életkorát illetően nincs. Téves az az álláspont, hogy a társaság szükségszerű velejárója a tagi érdekellentét. A gazdasági társaság célja a minél hatékonyabb, gazdaságosabb, nyereségorientált működés, nem pedig egymás kijátszása. Ha mégis érdekellentét merülne fel a tagok között, és a törvényes képviselők nem járhatnának el a kiskorú érdekében, úgy a Ptk. 225. §-ának (1) bekezdése alapján a gyámhatóságnak eseti gondnokot kell kirendelnie.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Csjt. 70. §-a szerint a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A Csjt. 71. §-ának (2) bekezdése szerint a szülői felügyeletet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét foglalja magában. A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A Csjt. 79. §-ának (1) bekezdése szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely nincs kivéve a kezelésük alól. A Csjt. 82. §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a szülők gyermekük vagyonának kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint, ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben.
A Csjt. 79. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi azt is, hogy ha a körülmények szerint a gyermek érdekében előnyösebb, a gyámhatóság a gyermek vagyonának kezelésére az egyik szülőt jelölje ki. E szabálytól eltekintve az együttélő szülők kötelezettségeiket együttesen teljesítik. A Csjt. 86. §-ának (3) bekezdése pedig az együttes felügyelet fennállása esetében is lehetővé teszi, hogy a szülők akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba, vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adjanak egymásnak, amely szerint a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik nevében is gyakorolja.
A törvényalkotó számolt azokkal az esetekkel is, amikor a szülő és a gyermek között érdekellentét keletkezhet, ezért a Csjt. 87. §-ának (1) bekezdésében kimondja, hogy a szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel. A (2) bekezdés ennek megfelelően a gyámhatóságot feljogosítja arra, hogy egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülőtől a törvényes képviselet jogát megvonja, ha attól lehet tartani: a szülő a képviseletet nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolná. A kiskorú természetesen ez esetben sem maradhat képviselet nélkül.
A Ptk. 225. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály, vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. A (4) bekezdés előírja, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek. Konkrét ügyben vagy ügyekre nézve a törvényes képviselet jogának az elvonása és az eseti gondnok kirendelése a gyámhatóság feladata. A Ptké. 43. §-ának (1) bekezdése szerint a gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van.
A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet tételesen felsorolja, hogy a bejegyzési kérelemhez milyen okiratokat kell mellékelni. A Ctvr. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróság az adatok, jogok, illetve tények bejegyzéséről a benyújtott okiratok alapján dönt, de további okirat csatolására vagy bemutatására felhívhatja a céget, ha az a bejegyzendő adat, tény, vagy jog igazolásához szükséges.
Az elsőfokú bíróság a bejegyzési kérelmet anélkül utasította el, hogy a kiskorú kültag és a törvényes képviselő beltagok közötti esetleges érdekellentétek vagy az így előállott jogi helyzetek tisztázását megkísérelte volna. A cselekvőképtelen kiskorú és a törvényes képviselő tag között esetleg felmerülő ellentét a fentiek szerint feloldható, de a gyámhatóság döntési körébe tartozó kérdés, hogy ténylegesen fennáll-e az ellentét vagy sem, és szükség van-e a gyámhatóság közreműködésére. Az ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatása után lett volna abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy megnyugtató módon állást foglaljon a cég bejegyzése vagy a bejegyzési kérelem elutasítása tekintetében. Törvényt sértett, amikor a fenti eljárást elmulasztotta. Ennek megfelelően jogszabálysértő a másodfokú bíróság határozata is.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért az elsőfokú és a másodfokú bíróság határozatait a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gfv. X. 30. 406/1994. sz.)