adozona.hu
BH 1995.4.242
BH 1995.4.242
I. A cégbíróságok törvényességi felügyeleti jogköre arra az esetre is biztosítja e bíróságok eljárási jogosultságát, ha a törvénysértés nem cselekvéssel, hanem mulasztással valósul meg [1988. évi VI. tv. (Gt.) 11. § (2) bek.]. II. A Gt. 191. §-a diszpozitív szabály, ha attól a kft. társasági szerződése eltér, e szabály nem alkalmazható.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
H. S. mint a D. és Társai Kft. tagja, s egyben a felügyelő bizottság elnöke 1992. szeptember 22-én törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel fordult a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz. Ebben előadta, hogy megítélése szerint a társaság nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően működik, így többek között a társaság létrejötte óta (1990. augusztus 6.) nem került sor taggyűlés megtartására.
A megyei bíróság mint cégbíróság 1992. október 1-jén a törvényességi felügyeleti kérelem...
BH 1995.4.242 I. A cégbíróságok törvényességi felügyeleti jogköre arra az esetre is biztosítja e bíróságok eljárási jogosultságát, ha a törvénysértés nem cselekvéssel, hanem mulasztással valósul meg [1988. évi VI. tv. (Gt.) 11. § (2) bek.].
II. A Gt. 191. §-a diszpozitív szabály, ha attól a kft. társasági szerződése eltér, e szabály nem alkalmazható.
H. S. mint a D. és Társai Kft. tagja, s egyben a felügyelő bizottság elnöke 1992. szeptember 22-én törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel fordult a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz. Ebben előadta, hogy megítélése szerint a társaság nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően működik, így többek között a társaság létrejötte óta (1990. augusztus 6.) nem került sor taggyűlés megtartására.A megyei bíróság mint cégbíróság 1992. október 1-jén a törvényességi felügyeleti kérelem pontosítására, illetve módosítására hívta fel a kérelmezőt azzal, hogy a cégbíróság törvényességi felügyeleti joga csak a cég határozatainak felülvizsgálatára terjed ki, a társaság működésére nem, így a kérelmező közölje, hogy tételesen melyik taggyűlési határozat felülvizsgálatát kéri és mi okból.
1992. november 16-án a kérelmező bejelentette, hogy 1992. október 13-ra taggyűlést hívott össze. A meghívó a napirendi pontok mellett többek között tartalmazta, hogy ha a taggyűlés határozatképtelen, három órával későbbi időpontban megismételt taggyűlés megtartására kerül sor. Az eredeti időpontban a taggyűlés nem volt határozatképes (törzstőke 70%-át képviselő tagok nem voltak jelen, társasági szerződés 9. b pont), így három óra múlva a megismételt taggyűlést megtartották, ahol határozatokat is hoztak.
A társaság ügyvezetője, aki a taggyűlésen nem vett részt, észrevételében úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a megismételt taggyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor.
A megyei bíróság mint cégbíróság 1993. február 8-án kelt végzésével megállapította, hogy az 1992. október 31-én megtartott taggyűlés összehívása nem volt szabályos, ezért az ott hozott határozatokat megsemmisítette, hivatkozva a társaság társasági szerződésének rendelkezésére (9. b pont).
A kérelmező fellebbezésében - korábbi előadását megismételve - előadta, hogy a társaság ügyvezetője az ő felhívása ellenére a társaság taggyűlését nem hívta össze, a társaság megalakulása óta taggyűlést még nem tartott. Ezért ő volt kénytelen a taggyűlést összehívni. Álláspontja szerint sem a Gt. rendelkezéseivel, sem a társasági szerződés rendelkezéseivel nem ütközött az, ahogy a megismételt taggyűlés összehívására, megtartására sor került. A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos.
A kérelmező eredeti törvényességi felügyelet iránti kérelme arra irányult, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva biztosítsa a kft. törvényes működését, így azt, hogy a társaság ügyvezetője a Gt. szabályait betartva taggyűlést hívjon össze, például - többek között - az éves mérleg megállapítása, s a nyereség felosztása tárgyában. A cégbíróság e kérelem módosítására hívta fel a kérelmezőt, mivel álláspontja szerint e kérelemben foglaltakra a bíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki. Ezen jogi álláspont azonban nem helytálló. Az 1988. évi VI. törvény (Gt.) 11. §-ának (2) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvényességi felügyelet keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály), valamint a gazdasági társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a társaság szerveinek a határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányadó jogszabályokat, a társasági szerződés (alapszabály), s a társaság említett más okirataiban foglaltakat. A Legfelsőbb Bíróság állandó gyakorlata szerint a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre az olyan kérelmek elbírálására is kiterjed, amikor a törvénysértés, így - többek között - a Gt. szabályaival ellentétes működés, mulasztással valósul meg, például azzal, hogy a társaság taggyűlése nem funkcionál. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor e kérelmet módosíttatta, így lényegében - a határozat tartalmát tekintve - ezen kérelmet elutasította. Az adott esetben ugyanis a kérelem nem egy taggyűlés összehívásának kezdeményezésére irányult, melyre a kérelmező a Gt. 190. §-a alapján maga is jogosult volna, hanem egy huzamosan fennálló törvénysértő állapot megszüntetésére. Így helyesen akkor járt volna el az elsőfokú bíróság, ha a kft. ügyvezetőjének a kérelmet kézbesíteni rendeli és felhívja, hogy az abban foglaltakra észrevételt terjesszen elő, esetleg ezen túlmenően a kérelmező és az ügyvezető megidézésével személyes meghallgatást tart, s az így felderített tényállás alapján, ha a kérelem megalapozott, a Ctvr. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott valamelyik szankciót alkalmazza, vagy - megalapozatlan kérelem esetén - a kérelmet elutasítja.
A fent kifejtettekre tekintettel e kérelem elbírálása vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, s újabb határozat hozatalára utasította.
A kérelmező által 1992. október 31-i taggyűléssel kapcsolatban benyújtott kérelem tekintetében az elsőfokú bíróság jogi álláspontja helytálló. Helyesen észlelte, hogy a megismételt taggyűlés összehívásának módja az adott társaság társasági szerződésének rendelkezésébe ütközik. Nem vitás, a Gt. alapján nem kifogásolható, ha egy társaság taggyűlési meghívója olyan rendelkezést tartalmaz, hogy a határozatképtelen taggyűlést követően, de még ugyanazon napon kerül sor a megismételt taggyűlés megtartására. Ezt kft. esetén a Gt. 191. §-ában foglaltak nem zárják ki. Ugyanakkor az adott társaság társasági szerződése a Gt. diszpozitív szabályától eltér. Úgy rendelkezik, hogy a határozatképesség hiánya miatt elnapolt taggyűlést az eredeti taggyűlés időpontjától számított 15 napon belül ismét össze kell hívni és 30 napon belül az új taggyűlést meg kell tartani. E szövegezésből pedig egyértelmű, hogy az első taggyűlés megtartását (elnapolását) követően lehet a megismételt taggyűlést összehívni. Így vitathatatlanul megállapítható, hogy a megismételt taggyűlés összehívására törvénysértően került sor, az érvényes határozatot nem hozhatott. Az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban tudomására jutott törvénysértő eljárást - hivatalból eljárva - helyesen és jogszerűen észlelte, ennek során a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének az 1992. október 31-én megtartott taggyűlés határozatának megsemmisítésére vonatkozó rendelkezését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. II. 31. 812/1993. sz.)