adozona.hu
BH 1995.4.241
BH 1995.4.241
I. Ha a felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogásnak a bíróság teljes egészében helyt adott, a végzés ellen a kifogással élő nem terjeszthet elő fellebbezést [1991. évi IL. tv.* 51. § (4) bek.]. II. Ha a kifogásnak helyt adó - a felszámolót fizetésre kötelező - végzésben a bíróság nem rendelkezett a teljesítési időről, a végzés kiegészítésének van helye [1991. évi IL. tv. 6.* § (2) bek., Pp. 217. §, 225. § (6) bek., 226. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével K. A., D. E., Sz. Gy. és P. P. hitelezők 1993. május 11-én előterjesztett kifogásának helyt adott, és felhívta a felszámolót, hogy a hitelezők igényének kielégítését - a lehetőségekhez képest - akár részteljesítések formájában kísérelje meg. Végzésének indokolásában megállapította, hogy a hitelezők végkielégítéssel kapcsolatos kifogása alapos. A végzés rendelkező részében megállapította azt is, hogy az ellen a felszámoló élhet fellebbezéssel.
Az elsőfokú bírósá...
BH 1995.4.241 I. Ha a felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogásnak a bíróság teljes egészében helyt adott, a végzés ellen a kifogással élő nem terjeszthet elő fellebbezést [1991. évi IL. tv.* 51. § (4) bek.].
II. Ha a kifogásnak helyt adó - a felszámolót fizetésre kötelező - végzésben a bíróság nem rendelkezett a teljesítési időről, a végzés kiegészítésének van helye [1991. évi IL. tv. 6.* § (2) bek., Pp. 217. §, 225. § (6) bek., 226. §].
Az elsőfokú bíróság végzésével K. A., D. E., Sz. Gy. és P. P. hitelezők 1993. május 11-én előterjesztett kifogásának helyt adott, és felhívta a felszámolót, hogy a hitelezők igényének kielégítését - a lehetőségekhez képest - akár részteljesítések formájában kísérelje meg. Végzésének indokolásában megállapította, hogy a hitelezők végkielégítéssel kapcsolatos kifogása alapos. A végzés rendelkező részében megállapította azt is, hogy az ellen a felszámoló élhet fellebbezéssel.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelezők nyújtottak be fellebbezést. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság nem rendelkezett a teljesítési időről.
A hitelezők fellebbezésére a felszámoló észrevételt tett, kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását. Részletezte az adós értékesítési nehézségeit és ebből következően a kifizetési problémákat.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította a vonatkozó iratok tartalma alapján, hogy az elsőfokú bíróság végzésével a hitelezők kifogásának helyt adott. Ebben az esetben pedig az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 51. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő fellebbezhet. Erre tekintettel helyesen rendelkezett az elsőfokú bíróság a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 220. §-ának (4) bekezdése szerinti tájékoztatást ennek megfelelően adta meg a végzésében. Mivel a jelen esetben a bíróság a hitelezők kifogásának teljes egészében helyt adott, a végzés ellen a hitelezők fellebbezéssel nem élhetnek.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést a Pp. 240. §-ának (1) bekezdése alapján - mivel azt már az elsőfokú bíróságnak a Pp. 237. §-a alapján el kellett volna utasítania - hivatalból elutasította.
A fellebbezési kérelem arra irányult, hogy a megtámadott végzés nem tartalmaz teljesítési határidőt, és kérte a felszámolót a végkielégítés azonnali kifizetésére kötelezni. A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A Pp. 217. §-a kötelezően előírja a bíróság számára, hogy a határozataiban a teljesítési határidőről és annak mértékéről rendelkeznie kell. A Pp. 225. §-ának (6) bekezdése szerint ha a bíróság az ítéletében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a bíróság bármikor pótolhatja. A Pp. 226. §-a szerint ez a rendelkezés a végzések kiegészítésére is megfelelően irányadó. Mivel a hitelezők kérelme a teljesítési határidő megállapítására vonatkozik, a Legfelsőbb Bíróság azt a Pp. 225. §-ának (1) bekezdése szerinti kiegészítési kérelemnek tekintette, és elintézésre az elsőfokú bírósághoz továbbította. (Legf. Bír. Fpkf. II. 30 263/1994. sz.)
* Az 1991. évi IL. törvényt az 1993. évi LXXXI. törvény módosította, de a tételek a módosítás után is helytállóak