adozona.hu
BH 1995.3.180
BH 1995.3.180
Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv.* 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező által kezdeményezett, a korlátolt felelősségű társaság felszámolása iránti eljárás során az elsőfokon eljárt bíróság végzésével az adós fizetésképtelensége hiányát állapította meg, s egyúttal mellőzte a felszámolási eljárás megindítását.
A határozat indokolásában rögzített tényállás szerint, a felek közötti, 1991. évi csemegekukorica termelésre vonatkozó szerződésből jogvita keletkezett. A kérelmező és az adós között per van folyamatban. A bíróság a kérelmező követelését nem talá...
BH 1995.3.180 Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv.* 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §].
A kérelmező által kezdeményezett, a korlátolt felelősségű társaság felszámolása iránti eljárás során az elsőfokon eljárt bíróság végzésével az adós fizetésképtelensége hiányát állapította meg, s egyúttal mellőzte a felszámolási eljárás megindítását.A határozat indokolásában rögzített tényállás szerint, a felek közötti, 1991. évi csemegekukorica termelésre vonatkozó szerződésből jogvita keletkezett. A kérelmező és az adós között per van folyamatban. A bíróság a kérelmező követelését nem találta az adós által nem vitatottnak, mivel az adós "kezdettől fogva" vitatta a követelésnek mind a jogalapját, mind pedig az összegszerűségét. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján az adós vonatkozásában az 1991. évi IL. törvény 3. §-ának f) pontjában megjelölt fizetésképtelenségi okok egyikének sem állapítható meg a fennállása, a bíróság a fenti határozatot hozta.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező élt fellebbezéssel, amelyben a határozat megváltoztatásával az adós fizetésképtelenségének a megállapítását kérte. Fellebbezésében előadta, hogy valóban pert indított a korlátolt felelősségű társaság mint alperes ellen. A folyamatban lévő per irataiból egyértelműen megállapítható, hogy az adós a fizetési határidő lejártát követő 60 napon túl olyan számlákat vitat, amelyeket a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelme benyújtásáig nem tett vitássá. Kifejtette a fellebbező fél, hogy az adós többek között nem fizette meg az általa elismert és soha nem vitatott 2. 131/1991. számú számla szerinti 1 300 000 Ft összegű tartozását. A felszámolási eljárás megindítását követően ugyan a tőketartozását kiegyenlítette, az azután járó 325 960 Ft késedelmi kamatot azonban nem fizette meg. A peres iratokból kitűnően, ugyanígy nem tett eleget a korlátolt felelősségű társaság a Bourgen típusú csemegekukorica-betakarító gép 4 250 249 Ft összegű bérleti díjára vonatkozó fizetési kötelezettségének, s e tartozását még a perben sem vitatja, arról említést sem tesz.
A kérelmező álláspontja értelmében, mindezek alapján megállapítható, hogy az adós az elismert tartozásait a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, azokat érdemben soha nem vitatta, így az 1991. évi IL. törvény 3. §-ának f/1. és 2. pontjaira tekintettel fizetésképtelensége fennáll.
A kérelmezett korlátolt felelősségű társaság a fellebbezésre tett - a másodfokú bíróság felhívására benyújtott - észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte. Indokolásul arra hivatkozott, hogy a kérelmező fellebbezésében is előadottak szerint a késedelmikamat-követelés, valamint a szerződéses kapcsolatból eredő követelések tisztázása, elszámolása végett a felek között per van folyamatban. A peres eljárás szünetel, mert a felek a perrel érintett összes vitás kérdés rendezése érdekében peren kívül egyezséget kötöttek. Így alaptalan az a hitelezői állítás, hogy az egyes számlaösszegek kiegyenlítetlensége miatt a korlátolt felelősségű társaság fizetésképtelen lenne.
A kérelmező ezt követően - ugyancsak a másodfokú bíróság felszólítására - úgy nyilatkozott, hogy a peres felek az 1993. december 15-én tartott tárgyaláson kérték a per szünetelését abban a reményben, hogy peren kívül egyezséget kötnek majd. Egyezségkötésre azonban még nem került sor. A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésében megállapított tényállást döntése alapjául elfogadva, azt - a rendelkezésre álló iratok alapján - az alábbiakkal egészíti ki. A kérelmező 1992. március 26-án 1 300 000 Ft, 1992. április 13-án 1 961 625 Ft, 1992. április 21-én 4 250 249 Ft, 1992. április 22-én 5 651 634 Ft meg nem fizetése miatt nyújtott be a megyei bírósághoz az adós elleni felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmeket. A bíróság az utóbbi három kérelem alapján megindult felszámolási eljárást a korábban kezdeményezett, az 1 300 000 Ft számlatartozás ki nem egyenlítése miatt indított, jelen felszámolási eljáráshoz rendelte egyesíteni.
Az eljárás során - az adós nyilatkozatát megerősítve - azt adta elő a kérelmező: megfelel a tényeknek az, hogy 1992. február 20-án az adós 22 653 089 Ft megtérítése iránti fizetési meghagyás kibocsátását kérte. Ebben a tőkekövetelésben szerepel az adós által korábban egyáltalán nem vitatott négy tartozás is, azaz az 1 300 000 Ft, az 1 961 525 Ft, a 4 250 249 Ft, és az 5 651 634 Ft megfizetésére irányuló igény is. Az adós ellentmondása következtében perré alakult eljárás a megyei bíróság előtt folyamatban van. A tényállás kiegészítésére is figyelemmel az elsőfokon eljárt bíróság helytállóan állapította meg végzése indokolásában, hogy a kérelmező követelése nem felel meg a törvényi feltételeknek.
Az adott, 1993. szeptember 2-a előtt indult felszámolási eljárásra az 1993. évi LXXXI. törvény 44. §-ának (2) bekezdése értelmében irányadó, a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv., illetve csődtörvény) 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, ha a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Azt, hogy ki kezdeményezheti felszámolási eljárás lefolytatását, a Cstv. 22. §-ának (1) bekezdése sorolja fel. Eszerint felszámolási eljárás iránti kérelmet terjeszthet elő a hitelező is. A hitelező fogalmi meghatározását pedig a Cstv. 3. §-ának c) pontja tartalmazza. Ez úgy rendelkezik, hogy hitelező mindenki, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem vitatott, lejárt vagyoni követelése van.
A törvényi előírásokból következően, akkor, ha a kérelmező követelése nem felel meg a jogszabályban írtaknak, a hitelező nem tekinthető a felszámolási eljárás kezdeményezésére jogosultnak, kérelmét érdemi, azaz a fizetésképtelenség tárgyában folytatandó vizsgálat nélkül el kell utasítani, illetve - az adós érdemi nyilatkozata után - az eljárást meg kell szüntetni. A hitelezői minőség megállapításánál tehát nem a fizetésképtelenség kritériumait felsoroló, a Cstv. 3. §-ának f) pontja szerinti, hanem a törvény idézett c) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók. Az adott ügyben a felek egyező előadása alapján megállapíthatóan, a hitelező a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmek benyújtása előtt, a kérelmekben megjelölt követelések érvényesítése végett már más bírósági eljárást is kezdeményezett. Az adós mint kötelezett ellentmondása miatt perré alakult eljárás jelenleg is folyamatban van. Az a tény, hogy az adós a perben is érvényesített követelésből időközben 1 300 000 Ft tőkét megfizetett, s ezt a felszámolási eljárásban bejelentette, nem eredményezte a felek közötti jogvita elbírálására irányuló per befejezését. Az adós mint alperes perbeli nyilatkozataitól függetlenül mindaddig, amíg a kérelmező által - a felszámolási eljárás megindítása előtt - a kezdeményezett peres eljárás folyamatban van, a kérelmező követelése nem tekinthető az adós által nem vitatott, lejárt vagyoni követelésnek. Ebből következően pedig, a kérelmező nem minősül - a felszámolási eljárás kezdeményezésére jogosult - hitelezőnek, így a kérelmezett érdemi nyilatkozatának előterjesztése után, a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, a Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, valamint - a korábban indult peres eljárás miatt - a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontjára is tekintettel, a felszámolási eljárás megszüntetésének van helye. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felszámolási eljárást, a Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntette, s az elsőfokú bíróság végzését teljes egészében hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. Fpkf. II. 33. 421/1992. sz.)
* Az 1991. évi IL. törvényt az 1993. évi LXXXI. tv. módosította, a módosítás előtt indult felszámolási eljárásokban azonban továbbra is a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni