adozona.hu
BH 1995.3.168
BH 1995.3.168
I. Sajtó-helyreigazítási perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 62. § (1) bek. f) pont]. II. Illetékmentes az eljárás, ha a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja [Itv. 57. § (1) bek. a) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az I. r. alperest a D. című napilapban megjelent, személyét érintő, azt sértő írással kapcsolatban helyreigazítás közzétételére, a II. r. alperes lapkiadót pedig közérdekű célra fordítható bírság megfizetésére kérte kötelezni.
A jogerős végzés a felperes keresetlevelét a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontjára hivatkozással elutasította, mert a felperes a bíróság felhívása ellenére a keresetlevél hiányát nem pótolta, azaz 9000 forint kereseti illetéket nem rótt le. A...
A jogerős végzés a felperes keresetlevelét a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontjára hivatkozással elutasította, mert a felperes a bíróság felhívása ellenére a keresetlevél hiányát nem pótolta, azaz 9000 forint kereseti illetéket nem rótt le. A jogerős végzés álláspontja szerint a kereset indításakor már hatályban volt az 1993. évi LXXV. törvénnyel módosított 1990. évi XCIII. törvény 62. §-ának (1) bekezdése, amely nem említi a sajtó-helyreigazítási pert ama perek között, amelyekben a feleket a tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. A korábban hatályban volt törvény külön rendelkezett a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perről és külön a sajtó-helyreigazítási perről. Ebből az következik, hogy a régi törvény a sajtó-helyreigazítási pereket kivette a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perek köréből, viszont a módosított törvény a felsorolásból a sajtó-helyreigazítást kihagyta. Így a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy ezekben a felek ne részesüljenek kedvezményben.
A jogerős végzés ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős végzés megváltoztatását és az eljáró bíróságoknak a peres eljárás lefolytatására utasítását kérte. A felperes álláspontja szerint a sajtó-helyreigazítási igény a Ptk.-ban szabályozott, a személy polgári jogi védelmével kapcsolatos igény, és mint ilyenre a módosított illetéktörvény 62. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében a tárgyi illetékfeljegyzési jog kiterjed.
Az alperesek a jogerős végzés hatályban tartását kérték. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A sajtó-helyreigazítás iránti igény a Ptk. 79. §-a értelmében a személy polgári jogi védelmével kapcsolatos igény. Azt helyesen állapították meg az eljáró bíróságok, hogy a felperes keresetét az 1993. évi LXXV. törvénnyel módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A módosított Itv. 62. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben. A felperes igénye személye polgári jogi védelmével kapcsolatos, amelyre az illetékfeljegyzési jog a fentiek alapján megilleti. Az új törvény alkalmazása során ugyanis annak tartalmára nem lehet következtetést levonni abból, hogy korábban a jogszabály milyen rendelkezéseket tartalmazott. Abból a tényből, hogy korábban az illetéktörvény külön említette a két pert, nem következik, hogy az azt módosító új jogszabály a sajtó-helyreigazítási pert a kedvezményezetti körből kivette, vagy ki kívánta venni. Ilyen megszorítás csak akkor lenne alkalmazható, ha arra vonatkozóan a jogszabály kifejezett rendelkezést tartalmazna.
Jogszabálysértően állapították meg tehát az eljárt bíróságok, hogy a felperest a sajtó-helyreigazítás iránti perben tárgyi illetékfeljegyzési jog nem illeti meg, és ebből eredően jogszabálysértően utasították el a felperes keresetlevelét. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per érdemi tárgyalására utasította.
A felülvizsgálati eljárásban a pervesztes alperesek közül a jogi személy II. r. alperes köteles a felperes ügyvédi képviseletével kapcsolatos felülvizsgálati perköltséget a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján megfizetni.
Miután a bíróságok a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasították, a felülvizsgálati eljárás az Itv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében illetékmentes volt, így a le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről nem kellett rendelkezni. (Legf. Bír. Pfv. IV. 22. 181/1994. sz.)