adozona.hu
BH 1995.2.127
BH 1995.2.127
Az a szellemi szabadfoglalkozású, akit a jogszabály egyéni vállalkozónak minősített, a szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kapott díj után is köteles járulékot fizetni [1975. évi II. törvény 103/D. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes Egészségbiztosítási Pénztár az 1993. május 28-án kibocsátott fizetési meghagyásban 167 398 Ft társadalombiztosításijárulék-tartozás megfizetésére kötelezte az felperest. A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte, mivel állítása szerint jövedelme szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kifizetett szerzői díj, így nem képez társadalombiztosításijárulék-alapot. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes 199...
BH 1995.2.127 Az a szellemi szabadfoglalkozású, akit a jogszabály egyéni vállalkozónak minősített, a szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kapott díj után is köteles járulékot fizetni [1975. évi II. törvény 103/D. §].
Az alperes Egészségbiztosítási Pénztár az 1993. május 28-án kibocsátott fizetési meghagyásban 167 398 Ft társadalombiztosításijárulék-tartozás megfizetésére kötelezte az felperest. A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte, mivel állítása szerint jövedelme szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kifizetett szerzői díj, így nem képez társadalombiztosításijárulék-alapot. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes 1992. évben a hatályos társadalombiztosítási jogszabályok szerint mint szellemi szabadfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősült, és a szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kifizetett szerzői díj után is köteles volt járulék fizetésre.Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a társadalombiztosításról szóló többször módosított 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 103/A. §-a (3) bekezdésének l) pontja alapján az egyéni vállalkozó, így a felperes sem köteles járulékot fizetni a szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kifizetett szerzői díj után. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira utalással helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes nyújtott be felülvizsgálat iránti kérelmet. Kérelmében kifejtette, hogy a Tbtv. 103/A. §-ában foglalt rendelkezések kizárólag a munkáltatói-foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazhatók, és a biztosítottak vonatkozásában. Ebből a körből a törvény 10. §-ának (3) bekezdése kizárja a külön szabályozott egyéni vállalkozókat. Jogszabálysértő ezért a megyei bíróság jogerős ítélete, melyben az elsőfokú bíróságnak a fizetési meghagyást hatályon kívül helyező ítéletét helybenhagyta. Kérte ezért a megyei bíróság jogerős ítéletének hatályon kívül helyezését.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta, mivel álláspontja szerint a kérdéses időszakban mint egyéni vállalkozót is megillette a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozó kifizetés esetén a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség. Hivatkozott arra, hogy a Tbtv. 103/A. §-a (3) bekezdésének több olyan pontja van, amely nem a munkáltató által adott kifizetésekre vonatkozik.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Tbtv. perbeli időszakban hatályos 103/A. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató (foglalkoztató) a 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a (3) bekezdésében említett biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott személyi jellegű kifizetés (juttatás) után - ide nem értve a (3) bekezdésben meghatározott kifizetéseket (juttatásokat) - 44%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A törvény 103/A. §-ának (3) bekezdése 1-29. pontban sorolja fel azokat a kifizetéseket, amelyek az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képeznek társadalombiztosításijárulék-alapot. Ezek között az 1. pont alatt szerepel a szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kifizetett szerzői díj. A 103/A. § tehát egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kifizetett szerzői díj kizárólag a munkáltató és a felsorolt biztosítottak közötti jogviszonyban nem képez társadalombiztosításijárulék-alapot, így a fizetési kötelezettség csak a munkáltatókat nem terheli. Az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét a Tbtv. 103/D. §-a állapította meg, amely ezt a mentességet nem tartalmazta. Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor a felperes keresetének helyt adva azt állapították meg, hogy az adott időszakban a felperes mint egyéni vállalkozó nem volt köteles a szerzői jogvédelem alá tartozó munkájáért kifizetett szerzői díj után társadalombiztosítási járulékot fizetni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 257/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. III. 25. 47/1994. sz.)