adozona.hu
BH 1995.2.113
BH 1995.2.113
I. A betéti társaság a munkáltatói jogokat gyakorló üzletvezetőt akár a társasági szerződésben, akár utóbb - amikor ennek szükségessége felmerül - szerződésmódosítás formájában, akár belső működési szabályzatban is kijelölheti [1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. § (2) bek., 21. §, 56. §, 94. § (2) bek.]. II. A betéti társaság megszűnésének eseteit nem kell felsorolni a társasági szerződésben, elegendő a Gt. ezzel kapcsolatos speciális rendelkezést tartalmazó paragrafusára utalni [Gt. 46. § (1) bek. d) pont, 102. §
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1993. január 19-én a jogi képviselő kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz az R-H. Kereskedelmi Betéti Társaság cégbejegyzése iránt. A cégbíróság kötelezte a jogi képviselőt, hogy 15 napon belül - elutasítás terhe mellett - csatolja a társasági szerződés módosítását, amelyben a tagok kijelölik a munkáltatói jogokat gyakoroló üzletvezetőt, a társaság megszűnésére vonatkozó szabályokat kiegészítik azzal az esettel, ha a társaság tagjainak száma egy beltagra csökken, és hat hónapon belül nem jelen...
BH 1995.2.113 I. A betéti társaság a munkáltatói jogokat gyakorló üzletvezetőt akár a társasági szerződésben, akár utóbb - amikor ennek szükségessége felmerül - szerződésmódosítás formájában, akár belső működési szabályzatban is kijelölheti [1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. § (2) bek., 21. §, 56. §, 94. § (2) bek.].
II. A betéti társaság megszűnésének eseteit nem kell felsorolni a társasági szerződésben, elegendő a Gt. ezzel kapcsolatos speciális rendelkezést tartalmazó paragrafusára utalni [Gt. 46. § (1) bek. d) pont, 102. § (2) bek.].
1993. január 19-én a jogi képviselő kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz az R-H. Kereskedelmi Betéti Társaság cégbejegyzése iránt. A cégbíróság kötelezte a jogi képviselőt, hogy 15 napon belül - elutasítás terhe mellett - csatolja a társasági szerződés módosítását, amelyben a tagok kijelölik a munkáltatói jogokat gyakoroló üzletvezetőt, a társaság megszűnésére vonatkozó szabályokat kiegészítik azzal az esettel, ha a társaság tagjainak száma egy beltagra csökken, és hat hónapon belül nem jelentenek be új kültagot, és törlik a szerződésnek a taggyűlés határozatképességére, illetve határozatképtelenségre vonatkozó szabályait. A cégbíróság kötelezte továbbá a társaságot az 5000 Ft-os közzétételi díj megfizetéséről szóló igazolás becsatolására is.A jogi képviselő a hiánypótlási kötelezettségének csak részben tett eleget. Csatolta a közzétételi díj befizetését igazoló feladóvevény fénymásolatát, és a társasági szerződés módosítását. E szerződésmódosítás azonban kizárólag a taggyűlés határozatképességére, illetve a határozatképtelenség esetén irányadó eljárásra vonatkozó szabályok törléséről rendelkezett. Elzárkózott a társasági szerződés olyan módosításának csatolásától, amelyben a tagok a munkáltatói jogokat gyakoroló üzletvezetőt kijelölik, illetve a társaság megszűnésére vonatkozó szabályokat kiegészítették volna arra az esetre, ha a társaság tagjainak a száma egy beltagra csökkenne, és hat hónapon belül nem jelentenének be új kültagot. Arra hivatkozott a jogi képviselő, hogy az 1988. évi - többször módosított - VI. törvény (Gt.) 21. §-a, valamint a 94. §-ának (2) bekezdése alapján alkalmazandó 56. §-a nem írja elő a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeként a munkáltatói jogokat gyakorló üzletvezető kijelölését. A társaság megszűnésével összefüggésben kifejtette, hogy a betéti társaság megszűnésére vonatkozó speciális szabályok miatt a cégbíróság által megjelölt okból a társaság nem szűnhet meg.
A cégbíróság az 1993. május 3-án kelt határozatával a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Az indokolás szerint a munkáltatói jogokat gyakorló üzletvezető kijelölése a társasági szerződés olyan lényeges tartalmi eleme, amelyben a feleknek feltétlenül meg kell állapodniuk ahhoz, hogy a szerződés egyáltalán létrejöjjön. A kijelölés taggyűlési határozattal, vagy a felek szóbeli megállapodásával sem történhet, figyelemmel a Gt. 19. §-ának (2) bekezdésében előírt, a társasági szerződés kötelező alakiságaira vonatkozó szabályaira. Az alakiság megsértésével kötött szerződés a Ptk. 217. §-ának (1) bekezdése értelmében semmis, így a társasági szerződés létrejöttnek sem tekinthető.
A cégbíróság a társaság megszűnésével kapcsolatos szabályok tekintetében utalt a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire, amelyek szerint a társaság megszűnéséről nem szükséges ugyan a szerződésben külön rendelkezni, elegendő utalni a Gt. rendelkezéseire. Abban az esetben azonban, ha a társasági szerződés az egyes megszűnési eseteket kiemeli, nem elég néhány körülményre hivatkozni, hanem tételes, hiánytalan felsorolás szükséges. Ellenkező esetben a társasági szerződés rendelkezései félreérthetőek, félrevezetőek lehetnek.
A jogi képviselő a fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a cégbejegyzési eljárás lefolytatására utasítását. A fellebbezésében lényegében a hiánypótló végzésre adott nyilatkozatában foglaltakat ismételte meg. Hangsúlyozta, hogy a Gt. mögöttes jogszabályaként alkalmazandó Ptk. 205. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, és általuk lényegesnek minősített kérdésekben való egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. A szerződés jogszabály által lényegesnek minősített kérdéseit a Gt. tartalmazza, ezenfelül a felek is bizonyos kérdéseket annak minősíthetnek. A bíróság azonban nincs feljogosítva arra, hogy a szerződés valamely tartalmi elemét maga minősítse lényegesnek. Utalt továbbá a Gt. 68. §-ához fűzött miniszteri indokolásra, amely szerint a munkáltatói jogokat gyakorló üzletvezető kijelölése történhet a társasági szerződésben, és más üzletvezetői megállapodásban is. A bíróság által megjelölt, a társaság megszűnésére vonatkozó ok szerződésmódosításba foglalásának mellőzését azzal indokolta, hogy a Gt. 46. §-ában foglalt általános szabályokkal szemben álláspontja szerint a Gt. 102. §-ának (2) bekezdésében írt speciális szabályok az irányadóak. A társasági szerződés 18. §-a teljes, hiszen a társasági szerződés bevezető részében a tagok utaltak arra, hogy a közöttük fennálló társasági jogviszonyra a Gt., illetve a Gt.-nek a 94-102. §-aiba foglalt speciális szabályai az irányadóak.
A fellebbezés megalapozott.
A Legfelsőbb Bíróság is osztja azt a jogi álláspontot, hogy a társaság által benyújtott társasági szerződés az - 1993. március 20-án kelt társaságiszerződés-módosítással együtt - tartalmazza mindazokat a lényeges szabályokat, amelyek a cég bejegyzéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Jogszabályi előírás hiányában, a felek belátásától függ, hogy az üzletvezetésre jogosult tag kijelölését olyan fontos kérdésnek tartják-e, amelyet a társasági szerződésben kívánnak rendezni. Az sem kizárt, hogy a társaságnak ugyan több képviselője van, mivel azonban egyelőre sem alkalmazottat, sem bedolgozót, sem segítő családtagot vagy szakmunkástanulót nem kívánnak foglalkoztatni, ezért a munkáltatói jog gyakorlásának kérdése a társaság számára egyelőre lényegtelen. Nyilvánvaló, ha a cég működése során annak szükségessége felmerül, a tagoknak a munkáltatói jogot gyakorló üzletvezető kijelöléséről dönteniük kell. E döntést azonban, ahogy azt a jogi képviselő is kifejtette, akár a társasági szerződésükbe foglalhatják, akár annak módosításába, vagy az üzletvezetőkkel kötött külön megállapodásba, esetleg - ha van ilyen - akár a társaság belső működési szabályzatába is.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Gt. 46. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt megszűnési okkal szemben a Gt. 102. §-ának (2) bekezdése az irányadó a betéti társaság megszűnése esetén. A Gt. 46. §-a (1) bekezdésének d) pontja ugyanis azt tartalmazza, hogy ha a társaság tagjainak száma - a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot kivéve - egy főre csökken, és 6 hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot, a társaság megszűnik. Ezzel szemben a Gt. 102. §-ának (2) bekezdése a betéti társaságra nézve szigorúbb rendelkezéseket fogalmaz meg. Ha a társaságnak csak beltagjai maradnak, a társaság megszűnik, kivéve, ha a tagok a társasági szerződés módosításával a társaságnak közkereseti társaságként való folytatását határozzák el. A módosított társasági szerződést az utolsó kültag kiválásától számított 30 napon belül kell bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogalkotó tehát a módosításhoz rövidebb határidőt szab (30 napot), mint amennyit a Gt. 46. §-a (1) bekezdésének d) pontja tartalmaz (6 hónap). A társasági szerződés viszont utal erre a speciális jogszabályi rendelkezésre, ezzel a társaság megszüntetéséről a szerződésben való - a bírói gyakorlat szerinti tartalmú - rendelkezés megtörtént. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság indokolatlanul kötelezte a társaság tagjait a társaság megszűnésére vonatkozó szabályok kiegészítésére.
A cég bejegyzésének törvényes feltételei a rendelkezésre álló iratok alapján fennállanak, ezért a Legfelsőbb Bíróság az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a, illetve 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a cégbíróságot a cégbejegyzési eljárás lefolytatására utasította. (Legf. Bír. Cgf. VII. 32 232/1993. sz.)