adozona.hu
BH 1995.2.101
BH 1995.2.101
I. Kézbesítési szabályok alkalmazása kereset kiterjesztése esetén [Pp. 99. § (3) bek., 125. § (1) bek., 252. § (2) bek., 43/1953. (VIII. 20.) MT r. 9. § (2) bek.]. II. Képviseleti jogosultság betéti társaságoknál [Gt. 75. § (1) bek., 98-100. §-ok].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1991. december 18. napján fizetési meghagyás kibocsátását kérte az I. rendű alperessel szemben, mely a kötelezett ellentmondása folytán perré alakult. A felperes az ellentmondást követően kiterjesztette keresetét a II. rendű alperesre, s az alpereseket egyetemlegesen kérte marasztalni. Kérelme arra irányult, hogy kötelezze a bíróság az alpereseket 131 400 Ft tőke és ennek 1991. október 1-jétől a kifizetésig járó, törvényes mértékű kamata megfizetésére, továbbá a perköltség viselésé...
BH 1995.2.101 I. Kézbesítési szabályok alkalmazása kereset kiterjesztése esetén [Pp. 99. § (3) bek., 125. § (1) bek., 252. § (2) bek., 43/1953. (VIII. 20.) MT r. 9. § (2) bek.].
II. Képviseleti jogosultság betéti társaságoknál [Gt. 75. § (1) bek., 98-100. §-ok].
A felperes 1991. december 18. napján fizetési meghagyás kibocsátását kérte az I. rendű alperessel szemben, mely a kötelezett ellentmondása folytán perré alakult. A felperes az ellentmondást követően kiterjesztette keresetét a II. rendű alperesre, s az alpereseket egyetemlegesen kérte marasztalni. Kérelme arra irányult, hogy kötelezze a bíróság az alpereseket 131 400 Ft tőke és ennek 1991. október 1-jétől a kifizetésig járó, törvényes mértékű kamata megfizetésére, továbbá a perköltség viselésére. Előadta, hogy 1991. szeptember 19-én az I. rendű alperes - mint a II. rendű alperes képviselője - 7200 doboz sört vásárolt tőle, melyből 3600 doboznak a vételárát felszólítás ellenére sem fizette meg.Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérték. Az I. rendű alperes azzal védekezett, hogy a sört a II. r. alperes nevében, de az E. Team Kft. részére vette át, így ez a vételár kötelezettje.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek egyetemlegesen 131 400 Ft-ot. A rendelkezésre álló adatok alapján azt látta igazoltnak, hogy az alperesek tartoznak az összeggel.
Az ítélet ellen az alperesek éltek fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy a per tárgyalására nem voltak szabályszerűen megidézve, és a társasági törvény előírásai szerint az I. rendű alperes felelőssége nem, illetve csak másodlagosan állapítható meg.
A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 125. §-ának (1) bekezdése értelmében a peres feleket a per tárgyalására meg kell idézni. A Pp. 99. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön szabályok szerint történik. Ez pedig a 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet. A perbeli esetben az II. rendű alperes a keresetnek vele szemben történt kiterjesztését követő, tehát vele szemben első tárgyalásra történő idézését a posta "nem kereste" jelzéssel kézbesítette vissza a bíróságnak, amely ezt szabályszerűen megtörténtnek fogadta el. A hivatalos iratok kézbesítésének rendjéről szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. §-ának (2) bekezdése szerint azonban ha keresetlevelet tartalmazó postai küldemény érkezik vissza "nem kereste" jelzéssel, azt nem lehet kézbesítettnek tekinteni, hanem a felperes kérelmére kézbesítési ügygondnokot kell kirendelni. Ennek elmaradásából pedig az következik, hogy a II. rendű alperes részére a keresetlevél kézbesítése és a per tárgyalására szóló megidézése nem történt meg szabályszerűen.
Utóbb ugyan az I. rendű alperes bejelentette, hogy tagja a II. rendű alperesi betéti társaságnak, sőt ügyvezetője. A keresetlevél kézbesítését és az eljárás szabályszerű voltát azonban ennek ellenére nem lehetett megállapítani, mert az I. rendű alperes idézése elírást tartalmazott, az nem a tárgyalás határnapjára szólt. Ezért az elsőfokú tárgyalás megtartásának és érdemi határozat hozatalának a feltételei nem álltak fönn. Ez pedig olyan eljárási szabálysértés, amelyre figyelemmel az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének van helye [Pp. 252. § (2) bek.].
Emiatt a megismételt eljárásban a törvény fent idézett rendelkezéseinek betartásával mindkét alperest szabályszerűen meg kell idézni a tárgyalásra. Ott vizsgálni kell azt, hogy a felperes mint eladó ténylegesen kivel állt jogviszonyban mint vevővel. Tisztázni kell az I. rendű alperesnek az ügyletkötés idején a II. rendű alperesnél fennállott jogi státusát, amely meghatározza felelőssége fennállását és helytállási kötelezettsége módját. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 98. §-a kizárja, hogy kültag a betéti társaságot képviselhesse. A kültag felelősségét a Gt. 99. és 100. §-ai határozzák meg. Amennyiben az I. rendű alperes beltag volt, úgy helytállási kötelezettségére a Gt. 75. §-ának (1) bekezdése az irányadó, mely szerint az a betéti társasághoz képest csak mögöttes. A törvény idézett rendelkezésének az alkalmazása esetén ennek az ítélet rendelkező részéből is ki kell tűnnie.
A fent leírt körülmények tisztázása után kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy a perben felmerült valamennyi jogkérdés tárgyában megnyugtató döntést hozhasson. Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítélet a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és a kerületi bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította [1992. évi LXVIII. tv. 29. § (3) bek.].
A Pp. 252. §-ának (4) bekezdése szerint az alperes fellebbezési eljárásban felmerült költségeit csupán megállapította azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróság az eljárást befejező határozatában fog majd dönteni. A felperesnek a másodfokú eljárással kapcsolatban kiadásai nem merültek fel. (Legf. Bír. Pf. V. 23. 113/1993. sz.)