adozona.hu
BH 1995.1.51
BH 1995.1.51
A cégjegyzékbe bejegyzett szövetkezet esetében a bíróság a pert arra hivatkozással nem szüntetheti meg, hogy a szövetkezet nem rendelkezik perbeli jogképességgel, mert megalakulása a jogszabályok előírásainak megsértésével történt [Ptk. 28. § (3) bek. és 38. §, Pp. 48. § és 50. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 2. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja és a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján megszüntette.
Végzésének indokolásában megállapította, hogy az alperes kisszövetkezetből a felperesi részleg 1990. április 1-jei hatállyal kivált, és a megyei bíróság mint cégbíróság Sz. Kisszövetkezet néven 5 971 000,-Ft induló vagyonnal a cégjegyzékbe bejegyezte. Megállapította továbbá: annak ellenére, hogy a felperes szövetkezetet 1990. április 23-án kelt alapító okirat a...
BH 1995.1.51 A cégjegyzékbe bejegyzett szövetkezet esetében a bíróság a pert arra hivatkozással nem szüntetheti meg, hogy a szövetkezet nem rendelkezik perbeli jogképességgel, mert megalakulása a jogszabályok előírásainak megsértésével történt [Ptk. 28. § (3) bek. és 38. §, Pp. 48. § és 50. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 2. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja és a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján megszüntette.Végzésének indokolásában megállapította, hogy az alperes kisszövetkezetből a felperesi részleg 1990. április 1-jei hatállyal kivált, és a megyei bíróság mint cégbíróság Sz. Kisszövetkezet néven 5 971 000,-Ft induló vagyonnal a cégjegyzékbe bejegyezte. Megállapította továbbá: annak ellenére, hogy a felperes szövetkezetet 1990. április 23-án kelt alapító okirat alapján a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, a felperes szövetkezet alakulása nem felelt meg a jogszabályban előírt követelményeknek, ezért az érvényesnek nem tekinthető. A felperes perbeli jog- és cselekvőképességét a Pp. 50. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárásban vizsgálva, arra a következtetésre jutott, hogy felperes a perben a Pp. 48. §-a értelmében fél nem lehet. A Ptk. 28. §-a (3) bekezdésének rendelkezése szerint a jogi személy jogképes ugyan, az érvényesen meg nem alakult felperes szövetkezet azonban jogi személynek és így jogképesnek sem tekinthető, ennélfogva hiányzik a Pp. 48. §-ában előírt perbeli jogképessége.
Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása szerint a cégbejegyzést elrendelő határozat a Pp. 229. §-a alapján nem tekinthető ítélt dolognak, ennélfogva nem kizárt, hogy a jelen perben a bíróság a bejegyzés alapjául szolgáló körülményeket vizsgálja.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróságnak további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy a felperes szövetkezet nem rendelkezik perbeli jogképességgel. Hivatkozott arra, hogy a kiváláskor az össztaglétszám több mint 50%-a a kiválásról igennel szavazott, az tehát törvényes volt. A további vita tárgya csupán az, hogy a megosztás folytán a vagyoni értékek elszámolása hogyan történjék. Utalt arra: a kereseti kérelme csupán annak megállapítására irányult, hogy az alperesnek nem tartozik, ezen túl az alperessel szemben vagyoni követelést érvényesíteni nem kíván. Hivatkozott még arra, hogy a kiválás óta közel négy év telt el, azóta a felperes szövetkezet cégbírósági bejegyzés alapján működik, jogképessége hiányának megállapítása beláthatatlan és rendezetlen körülményeket teremtene, amelyet egyik fél sem kíván.
A fellebbezésre az alperes észrevételeket nem terjesztett elő.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az alperes szövetkezetből kivált személyekből alakult szövetkezet a megalakuláskor hatályos 1971. évi III. törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerint a nyilvántartásba vétellel - az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal jött létre. A szövetkezetet a cégbíróság 1990. július 24-én kelt végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte. A szövetkezet a Ptk. 38. §-a értelmében jogi személy, tehát olyan szervezet, amelynek polgári jogi alanyi jogai, illetőleg kötelezettségei lehetnek. A polgári perbeli jogképességet a polgári jog szabályozza. A Ptk. 28. §-ának (3) bekezdése szerint a jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Ezzel összhangban a Pp. 48. §-a határozza meg a perképességet, mely szerint a perbeli fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A perbeli jogképesség alapján, aki a polgári jog szerint jogképes, félként perben állhat.
A perben a felek között a felperes kiválásával kapcsolatos vagyonmegosztás a vita tárgya.
A bíróságnak valóban jogosultsága és kötelezettsége a felek perbeli jog- és cselekvőképességének a vizsgálata, ha ezek iránt kétsége merül fel; e vizsgálatot az eljárás bármely szakaszában hivatalból elvégezheti. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 2. §-ának (1) bekezdése szerint: a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. A jelen esetben az érvényes cégbírósági bejegyzés ellenében semmi adat nem áll arra vonatkozóan rendelkezésre, hogy törvényességi felügyelet körében az erre illetékes bíróság az érvényes cégbejegyzést törölte volna. Nincs törvényes alap ezért annak megállapítására, hogy a felperes, mint érvényesen meg nem alakult szövetkezet, jogképesnek nem tekinthető és perbeli jogképessége hiányzik. Az elsőfokú bíróság tévesen helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy a felperes nem rendelkezik jogképességgel. E téves jogi álláspontja miatt nem vizsgálta a felperes keresetét érdemben, és abban nem foglalt állást.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes kereseti kérelmét érdemben kell vizsgálni és érdemi határozattal kell rendelkeznie. (Legf. Bír. Gf. VI. 30. 009/1994. sz.)