adozona.hu
BH 1994.12.694
BH 1994.12.694
Csőd- vagy felszámolási eljárás keretében indítványozott biztosítási intézkedések elrendelése nem a csőd-, illetve felszámolási eljárást folytató, hanem a rendes perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 14. § (2) bek. c) pont, (4) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. § (1) bek., 109. §, 110. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a vagyonfelügyelő részéről a Sz. Művek Konzervipari Kft. adós ellen annak teljes ingó és ingatlan vagyonára vonatkozó zárlat elrendelése iránti kérelmét elutasította. Végzésének indokolásában megállapította, hogy az adós ellen csődeljárás folyt az elsőfokú bíróság előtt, amely eredménytelenül végződött. Ezért a bíróság hivatalból elrendelte az adós felszámolási eljárásának megindítását, amelynek során a fizetésképtelenségét - nem jogerős végzésével - megállapíto...
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a vagyonfelügyelő, valamint az O. és K. Bank Rt. mint hitelező nyújtott be fellebbezést. Kérték a végzés megváltoztatásával a zárlat iránti kérelem teljesítését. Álláspontjuk szerint a tartozás mértéke és a termelés volumene között olyan nagyságrendű különbség áll fenn, hogy a termeléstől a tartozás kiegyenlítését vagy csökkentését nem lehet várni. A hitelezői igények kielégítését pedig veszélyezteti, ha a vagyon nem kerül zár alá.
Az iratok tartalmából megállapítható, hogy a csődeljárás során kirendelt vagyonfelügyelő a Csftv. 14. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján kérte a bíróságtól a biztosítási intézkedések elrendelését arra tekintettel, hogy a gazdálkodó szervezet a hitelező követeléseinek teljesítését veszélyezteti. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor illetékességét megállapítva a kérelem tárgyában eljárt. A csődeljárás jellegéből eredően az eljárás maga nem a bíróság előtt, hanem a gazdálkodó szervezet keretén belül folyik. A Csftv. esetenként megjelöli azokat az eljárási cselekményeket, amelyekre korlátozódik a csődeljárás megindítását elrendelő bíróság eljárása.
A jelen esetben a vagyonfelügyelő a biztosítási intézkedések megtételét kérte. A bírósági végrehajtásról szóló többször módosított 1979. évi 18. tvr. (Vht.) 108. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a felperes valószínűsítette, hogy másként a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a bíróság elrendeli a biztosítási intézkedéseket, a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát. Erre az intézkedésre a bíróságnak az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt feltételek fennállása esetén van lehetősége. A biztosítási intézkedés olyan helyzet megteremtését szolgálja, amely biztosítja, hogy később, a megfelelő időben a követelés kielégíthető legyen. A biztosítási intézkedések végrehajtása a bírósági végrehajtás keretében történik. Azoknak lefolytatását a Vht. 109. és 110. §-a szabályozza.
Ezekre a körülményekre tekintettel a biztosítási intézkedések elrendelése, illetőleg azoknak végrehajtása meghaladja a csőd-, illetve a felszámolási eljárás kereteit, annak megtételére az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult. Jelen esetben speciális jogszabály - a Csftv. 14. §-a (2) bekezdésének c) pontja - alapján a vagyonfelügyelő ugyan jogosult a kérelem előterjesztésére, ez azonban magát a Vht. 108. §-ának alapján lefolytatandó eljárást nem érinti, azt nem emeli át a felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatáskörébe. A Csftv. 14. §-ának (4) bekezdése alapján a vagyonfelügyelő tisztsége jelenleg fennáll, mivel az - amennyiben a felek másként nem rendelkeznek - a felszámoló kirendelésével szűnik meg. Az eljáró bíróságnak azonban a kérelem elbírálásakor a jogosultságát vizsgálat tárgyává kell tennie.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság - figyelemmel a Pp. 259. §-ára - a Pp. 252. §-ának (2) bekezdés alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, s a vagyonfelügyelő kérelmét a szükséges intézkedések megtétele céljából az annak elintézésére illetékes és hatáskörrel rendelkező bírósághoz tette át.
(Legf. Bír. Fpkf. II. 31. 768/1993. sz.)