adozona.hu
BH 1994.12.669
BH 1994.12.669
Az építőközösség nem jogi személy, és közös név alatt sem indíthat pert [Ptk. 578/B. §, Pp. 48. §, 50. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 275. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1989 őszén adásvételi szerződéssel értékesítette a perbeli 14 lakásos épület lakásait félkész állapotban. Az egyes lakások vevői az adásvételi szerződésben kötelezték magukat, hogy vevőtársaikkal építőközösségi szerződést kötnek a lakóépület teljes felépítése érdekében. A lakóépület hiányosságaival kapcsolatban a megalakult Á. Építőközösség az alperessel szemben az eladott félkész lakóház és lakások hibáival kapcsolatban szavatosi kifogásokkal élt, aminek az alperes részben eleget ...
BH 1994.12.669 Az építőközösség nem jogi személy, és közös név alatt sem indíthat pert [Ptk. 578/B. §, Pp. 48. §, 50. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 275. § (2) bek.]
Az alperes 1989 őszén adásvételi szerződéssel értékesítette a perbeli 14 lakásos épület lakásait félkész állapotban. Az egyes lakások vevői az adásvételi szerződésben kötelezték magukat, hogy vevőtársaikkal építőközösségi szerződést kötnek a lakóépület teljes felépítése érdekében. A lakóépület hiányosságaival kapcsolatban a megalakult Á. Építőközösség az alperessel szemben az eladott félkész lakóház és lakások hibáival kapcsolatban szavatosi kifogásokkal élt, aminek az alperes részben eleget tett. Ilyen előzmények után az Á. Építőközösség mint felperes a lakóház és az egyes lakásokban jelentkező, ki nem javított hibákkal kapcsolatban, hibás teljesítéssel okozott kártérítés jogcímén indított keresetében 3 280 416 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A keresetlevelet ügyvéd nyújtotta be, akinek a per indítására az Á. Építőközösség nevében a háromtagú intézőbizottság adott meghatalmazást. Ezen túlmenően további 12 személy egyéni megbízást is adott az ügyvédnek.A jogerős ítélet az alperest az Á. Építőközösség javára hibás teljesítéssel okozott kártérítés jogcímén 2 611 901 forint megfizetésére kötelezte. Az ezt meghaladó keresetet elutasította.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozva - az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet megváltoztatása mellett a felperes keresetének az elutasítását. Az alperes álláspontja szerint szavatosi felelősséggel a félkész állapotban történő értékesítés miatt nem tartozik, vitatta a kár bekövetkezését, állította, hogy a felperesi igényérvényesítés elkésett, illetve a felperesek kárenyhítő magatartása elmulasztásnak értékelését hiányolta.
A felperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A jogerős ítélet érdemben nem bírálható felül. Tévedtek ugyanis a jogerős ítéletet hozó bíróságok, amikor az Á. Építőközösség mint felperes által indított keresetet érdemben tárgyalták. A Pp. 48. §-a értelmében a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A polgári jog szabályai szerint ilyennek tekintendők a természetes személy, az állam, a jogi személy, illetőleg az a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogszabály közös név alatt perlésre feljogosít (betéti társaság, gazdasági munkaközösség, közkereseti társaság). Sem a kereset indításakor, sem a jelenleg hatályos Ptk. 578/B. §-a szerint létrejött építőközösség jogi személynek nem minősül, és a Ptk. az építőközösséget közös név alatt per indítására nem jogosítja fel. Mindebből következik, hogy építőközösség nem rendelkezik perbeli jogképességgel, ezért félként a perben nem vehet részt. Erre tekintettel az építőközösség által indított perben a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontjára - a pert meg kellene szüntetni, mert a Pp. 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a perbeli jogképességet a bíróság az eljárás bármely szakában, így a felülvizsgálati eljárásban is hivatalból vizsgálja. Erről a kérdésről a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretein túlmenően hivatalból határozhat.
A perbeli esetben azonban kétséget kizáró módon nem állapítható meg az, hogy a pert a perbeli jogképességgel nem rendelkező építőközösség vagy egyéb természetes személyek is megindították-e. A keresetlevélben a felperes 13 természetes személy nevét sorolja fel, mint azoknak a lakásoknak a tulajdonosait, akiknek a hibás teljesítésből eredően kára származott. E személyek közül M. M., P. I. és S. F. külön meghatalmazást is adott a keresetlevelet aláíró és ellenjegyző felperesi jogi képviselőnek. Ezen túlmenően további 9 személy ugyancsak meghatalmazást adott a per vitelére a felperesi képviselőnek, jóllehet az iratokból nem derül ki, hogy az alperessel az adásvételi szerződés aláírása kapcsán szintén jogviszonyba kerültek-e, vagy milyen minőségben érintettek a hibás teljesítéssel okozott kár iránti kereset tekintetében. Feltehető, hogy ezek a személyek saját személyükben kívántak pert indítani az alperessel szemben. Ilyen körülmények között a felülvizsgálati eljárásban nem állapítható meg egyértelműen, hogy az ügyben ki minősül felperesnek. Ennek tisztázása az elsőfokú bíróságra tartozik azzal, hogy az építőközösségnek nyilatkoznia kell, kik azok a vevők vagy egyéb tulajdonosok, esetleg azok jogutódai, akik az alperessel kötött adásvételi szerződés alapján hibás teljesítésből eredően az alperessel szemben igényt kívánnak érvényesíteni. A felperesi oldalon részt vevő személyek tisztázása után lesz csak abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy az ügy érdemében tárgyaljon, vagy - amennyiben felperesként kizárólag az építőközösség kíván fellépni - a per megszüntetéséről döntsön.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján egészben hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. IV. 21. 832/1993. sz.)