adozona.hu
BH 1994.11.626
BH 1994.11.626
A csődeljárás megszüntetése a hiánypótlásra megállapított határidő elmulasztása miatt - az ügy körülményeitől függően - jogszabálysértő lehet, ha a bíróság által megjelölt határidő alatt a hiányok pótlására nem volt reális lehetőség [1991. évi IL. tv. 10. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós 1993. szeptember 10. napján kelt kérelmében a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Csftv.) alapján csődeljárás megindítását kérte az elsőfokú bíróságnál.
A bíróság végzésében az adóst hiánypótlásra hívta fel azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben az általa megjelölt 2 nap alatt a végzésben felsorolt hiányokat nem pótolja, a Csftv. 10. §-a (3) bekezdésének h) pontja szerint fog dönteni.
Az adós kérelmében a végzésben megjelölt h...
BH 1994.11.626 A csődeljárás megszüntetése a hiánypótlásra megállapított határidő elmulasztása miatt - az ügy körülményeitől függően - jogszabálysértő lehet, ha a bíróság által megjelölt határidő alatt a hiányok pótlására nem volt reális lehetőség [1991. évi IL. tv. 10. § (3) bek.].
Az adós 1993. szeptember 10. napján kelt kérelmében a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Csftv.) alapján csődeljárás megindítását kérte az elsőfokú bíróságnál.A bíróság végzésében az adóst hiánypótlásra hívta fel azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben az általa megjelölt 2 nap alatt a végzésben felsorolt hiányokat nem pótolja, a Csftv. 10. §-a (3) bekezdésének h) pontja szerint fog dönteni.
Az adós kérelmében a végzésben megjelölt határidő meghosszabbítását kérte, arra való hivatkozással, hogy az ügyvezetője - aki a bíróság által előírt hiányokat pótolni tudja - hosszan tartó betegállományban van.
A bíróság 1993. november 3-án kelt végzésében a csődeljárást a Csftv. 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján megszüntette. Megállapította, hogy a kérelmező a megadott hiánypótlási határidő alatt és a végzés meghozataláig sem tett eleget a hiánypótlási kötelezettségének.
A végzés ellen a kérelmező igazolási kérelemmel együtt fellebbezést nyújtott be. Előadta, hogy a fellebbezési határidő elmulasztásában vétlen és székhelye Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ezért az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását kérte, egyben az iratoknak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bírósághoz történő áttételének az elrendelését is.
Az elsőfokú bíróság végzésében a fellebbezést elkésettség miatt, érdemi vizsgálat nélkül, a Pp. 237. §-a alapján elutasította.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezést nyújtott be, annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. Utalt arra, hogy az igazolási kérelem tárgyában a másodfokú bíróságnak kellett volna dönteni. Az elsőfokú bíróság azonban a fellebbezést elutasította, és az iratok felterjesztését elmulasztotta.
Az igazolási kérelem és a fellebbezések alaposak.
A Pp. 1 06. §-ának (1) bekezdése szerint ha a fél, vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - a törvényben írt kivételekkel - igazolással orvosolhatók.
A Pp. 109. §-ának (1) bekezdése alapján az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt, fellebbezési határidő elmulasztása esetén pedig a másodfokú bíróság.
Megállapítható tehát, hogy az elsőfokú bíróság törvénysértően hozta meg végzéseit, mert a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem tárgyában a másodfokú bíróságnak kellett volna döntenie.
Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor az eljárást azért szüntette meg, mert a kérelmező hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget.
A Legfelsőbb Bíróság az iratok tartalma alapján megállapította, hogy az adósnak a csődeljárás megindítása iránti kérelme - miként azt az elsőfokú bíróság a hiánypótlást elrendelő végzésében megállapította - a törvényi rendelkezésben foglalt előírásoknak, annak hiányossága miatt, nem felelt meg. Pótlásukra az elsőfokú bíróság által adott 2 napos határidő azonban oly mértékben rövid volt, hogy az alatt a hiánypótlás reális lehetősége nem állott fenn. Emiatt is indokolt volt, hogy az adós határidő-hosszabbítást kérjen az elsőfokú bíróságtól, különös tekintettel arra is: ügyintézője beteg volt, amint azt a fellebbezéssel egybekötött igazolási kérelmében orvosi igazolással bizonyította. Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a kérelem folytán a határidőt meghosszabbítja és erről az adóst értesíti. Mindezekből következik, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az eljárást megszüntette.
Ami pedig a fellebbezési határidő elmulasztását illeti: az igazolási kérelemnek a Pp. 109. §-ának (3) bekezdése szerinti méltányos elbírálásával megállapítható, hogy a kérelmező késedelme menthető okból állott elő. A Legfelsőbb Bíróság ezért az igazolási kérelemnek helyt adva az elsőfokú bíróság végzéseit, a Pp. 259. §-ára figyelemmel a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak az újabb eljárás során elsődlegesen az illetékességét kell tisztáznia [Csftv. 6. §-ának (1) bekezdése]. Nem mellőzhető ezért a kérelmezőnek az ismételt felhívása a cégkivonat csatolására. Ezt követően kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy megállapítsa, az ügy elbírálására melyik megyei bíróságnak van illetékessége és ahhoz képest a szükséges intézkedést megtehesse. (Legf. Bír. Fpkf. VI. 30. 177/1994. sz.)