adozona.hu
BH 1994.11.624
BH 1994.11.624
Ha állami tulajdonban álló ingatlan a megyei vagyonátadó bizottság döntésétől függően kerülhet az önkormányzat tulajdonába, csak ennek a döntésnek az ismeretében lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az ingatlan a kezelésére korábban jogosult adós felszámolás alá tartozó vagyonának része-e [1991. évi IL. tv. 4. §, 1990. évi LXV. tv. 107. § (3) bek., 1991. évi XXXIII. tv. 10. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a D. Város Polgármesteri Hivatala 1993. április 27-én kelt kifogásának helyt adott és kötelezte a felszámolót, hogy a kifogásban megjelölt belterületi beépítetlen ingatlanokat 15 napon belül adja a D. Város Önkormányzata tulajdonába. Döntését azzal indokolta, hogy ezek az ingatlanok a magyar állam tulajdonában és az A. T. vállalat kezelésében vannak, amelytől D. Város Polgármesteri Hivatala 1992. július 13-án az ingatlanok tulajdonba adását kérte. Az A. T. Válla...
BH 1994.11.624 Ha állami tulajdonban álló ingatlan a megyei vagyonátadó bizottság döntésétől függően kerülhet az önkormányzat tulajdonába, csak ennek a döntésnek az ismeretében lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az ingatlan a kezelésére korábban jogosult adós felszámolás alá tartozó vagyonának része-e [1991. évi IL. tv. 4. §, 1990. évi LXV. tv. 107. § (3) bek., 1991. évi XXXIII. tv. 10. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével a D. Város Polgármesteri Hivatala 1993. április 27-én kelt kifogásának helyt adott és kötelezte a felszámolót, hogy a kifogásban megjelölt belterületi beépítetlen ingatlanokat 15 napon belül adja a D. Város Önkormányzata tulajdonába. Döntését azzal indokolta, hogy ezek az ingatlanok a magyar állam tulajdonában és az A. T. vállalat kezelésében vannak, amelytől D. Város Polgármesteri Hivatala 1992. július 13-án az ingatlanok tulajdonba adását kérte. Az A. T. Vállalat igazgatója 1992. július 27-én arról értesítette a polgármesteri hivatalt, hogy még az 1991. évi XXXIII. tv. hatálybalépése előtt átalakulási tervét az Állami Vagyonügynökséghez benyújtotta, így a törvény 10. §-a értelmében a kért ingatlanokat önkormányzati tulajdonba adni nem tudja. Ezt követően 1991. március 17-én az A. T. Vállalat csődbejelentést tett, amely megegyezés hiányában felszámolási eljárássá alakult.A város polgármestere 1993. április 27-én kifogással élt a felszámoló azon intézkedése ellen, hogy a belterületi beépítetlen ingatlanokat, melyekre vonatkozóan korábban igénybejelentéssel élt, bevonta a felszámolási eljárásba, holott azokat az önkormányzat tulajdonába kellett volna adnia. Kérelme az ingatlanok önkormányzati tulajdonba adására irányult. A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a kifogást azért találta alaposnak, mert bár az átalakulási terv benyújtása a beépítetlen belterületi ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásánál valóban kizáró feltétel, azonban az átalakulási terv benyújtásától a polgármesteri hivatal kérelmének előterjesztéséig eltelt közel egy év alatt az A. T. Vállalat átalakulása érdekében semmiféle további intézkedés nem történt. Ilyen körülmények között a felszámolónak figyelemmel kellett volna lennie a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló, 1991. évi XXXIII. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra. A felszámolónak nem lett volna szabad a kifogásban felsorolt ingatlanokat felszámolás alá vonnia, azokat az önkormányzatnak kellett volna átadnia. Minthogy a felszámoló eljárása sérti az állami ingatlanok önkormányzati tulajdonába adására vonatkozó rendelkezéseket, a bíróság a kifogást alaposnak találta, és kötelezte a felszámolót arra, hogy a kifogásban felsorolt ingatlanokat adja önkormányzati tulajdonba.
A végzés ellen az adós nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a tervezett átalakulás nem valósult meg és az átalakulás meghiúsulása miatt nem hivatkozhat az 1991. évi XXXIII. törvény 10. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, az önkormányzati tulajdonba adást kizáró okra. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság végzése azért jogszabálysértő, mert az adott esetben önkormányzati tulajdon csak az illetékes vagyonátadó bizottság határozatával keletkezhet. Ezt a jogszabályi előírást az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, és hatáskörét túllépve gyakorolta a jogszabály által a vagyonátadó bizottság hatáskörébe tartozó tulajdonba adást. Előadta, hogy a polgármesteri hivatal nem fordult kérelemmel a vagyonátadó bizottsághoz, hanem közvetlenül az A. T. Vállalathoz terjesztette elő a kérelmét, ezért a felszámoló helyesen vette a felszámolási vagyon körébe tartozóként figyelembe az adott ingatlanokat. Az elsődleges kérelme elutasítása esetén a végzés megváltoztatását úgy kérte, hogy az megfeleljen a hivatkozott törvény 10. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak, azaz állapítsa meg az önkormányzat kezesi felelősségét, határozza meg annak mértékét.
Az adós hivatkozott arra is, hogy az 1991. évi IL. törvény a felszámolási eljárás során nem részesíti előnyben az önkormányzat részéről jelentkező igényeket. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Helyesen hivatkozik az adós fellebbezésében arra, hogy az önkormányzat tulajdonába részben a törvény erejénél fogva, részben a megyei vagyonátadó bizottság döntése alapján kerülhetnek állami tulajdonban álló ingatlanok. Az önkormányzat által igényelt ingatlanok az 1990. évi LXV. törvény 107. §-ának (3) bekezdésébe tartozó, illetve az 199I. évi XXXIII. törvény 10. §-ának (1) bekezdése alá vonható ingatlanok (beépítetlen föld), amelyek csak a vagyonátadó bizottság határozatával kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába.
Az elsőfokú bíróság eljárása során nem vizsgálta, hogy a hitelezői igénnyel fellépő önkormányzat igényének az A. T. Vállalathoz 1992. július 13-án történt bejelentése után, vagy esetleg ezt megelőzően, fordult-e az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint, a 63/1990. (X. 4.). Korm. rendelet alapján működő megyei vagyonátadó bizottsághoz. A vagyonátadó bizottság hozott-e a vagyonokra vonatkozóan határozatot, s ha igen, mi ennek a tartalma; éltek-e ellene jogorvoslattal az érintett felek; ha igen, ennek mi az eredménye.
Amennyiben a vagyonátadó bizottság elé a kérelmét az önkormányzat előterjesztette, azonban a vagyonátadó bizottság ebben határozatot még nem hozott, egy függő jogi helyzet következett be, tekintettel arra, hogy a kérelmező a bejelentését megtette. A bejelentésre tekintettel a vagyonátadó bizottság döntéséig az önkormányzat tulajdonába adni kért ingatlanok nem tartozhatnak a felszámolás körébe és nem része az adós felszámolás alá tartozó vagyonának (1991. évi IL. törvény 4. §).
Amennyiben ilyen igényt az önkormányzat nem nyújtott be és a határidők elmulasztása miatt az ma már nem lenne benyújtható, az ingatlanok a felszámolási vagyon körébe tartoznak.
Minthogy a fentiek megállapításához a bizonyítási eljárás nagyobb terjedelmű kiegészítése szükséges, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését az 1991. évi IL. törvény (Csftv.) 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a, illetve a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján. hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróságnak a végzésben kifejtett szempontok szerint a bizonyítást ki kell egészíteni, ehhez képest kell annak tárgyában döntenie, hogy az előterjesztett kifogás megalapozott-e, vagy sem.
Az elsőfokú bíróság csak abban az esetben minősítheti megalapozottnak az előterjesztett kifogást, amennyiben a vagyonátadó bizottság határozatával a kért ingatlanokat önkormányzati tulajdonba adja, és azok kiadását a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet megtagadja. (Legf. Bír. Fpkf. VI. 32. 789/1993. sz.)