adozona.hu
BH 1994.11.623
BH 1994.11.623
Jogszabálysértően jár el az elsőfokú bíróság, ha az adós bejelenti, hogy végelszámolás alatt áll, de a bíróság a hitelező kérelmére az adós fizetésképtelenségét - a végelszámolással kapcsolatban tett intézkedések vizsgálata nélkül - megállapítja [1991. évi IL. tv.* 3. §, 72. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező az 1992. december 4-én az elsőfokú bírósághoz érkezett felszámolási eljárás kezdeményezése iránti kérelmében az adós felszámolását azért kérte, mert az adós a jogerős ítélet alapján őt terhelő fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Beszedési megbízással az igényét pedig a hitelező azért nem tudta érvényesíteni, mert a pénzintézet közlése szerint az adóssal kötött számlaszerződést az adós felmondta. Az adós ellen kezdeményezett végrehajtási eljárás eddig nem vezetett eredményre...
BH 1994.11.623 Jogszabálysértően jár el az elsőfokú bíróság, ha az adós bejelenti, hogy végelszámolás alatt áll, de a bíróság a hitelező kérelmére az adós fizetésképtelenségét - a végelszámolással kapcsolatban tett intézkedések vizsgálata nélkül - megállapítja [1991. évi IL. tv.* 3. §, 72. § (1) bek.].
A hitelező az 1992. december 4-én az elsőfokú bírósághoz érkezett felszámolási eljárás kezdeményezése iránti kérelmében az adós felszámolását azért kérte, mert az adós a jogerős ítélet alapján őt terhelő fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Beszedési megbízással az igényét pedig a hitelező azért nem tudta érvényesíteni, mert a pénzintézet közlése szerint az adóssal kötött számlaszerződést az adós felmondta. Az adós ellen kezdeményezett végrehajtási eljárás eddig nem vezetett eredményre, fizetésképtelensége ezért fennáll.A felszámolási kérelemre az adós akként nyilatkozott, hogy 1992. augusztus 18-án a bíróságnak már bejelentette: a kft. taggyűlése jogutód nélküli megszűnését határozta el, ezzel a végelszámolási eljárást folyamatba tette. A végelszámolási eljárásra tekintettel felszámolási eljárásnak nincs helye, a kérelmet az elsőfokú bíróságnak ezért a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Csftv.) 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján el kell utasítania.
Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét a Csftv. 3. §-ának f) pontja alapján. Kifejtette, hogy a Csftv. nem tartalmaz arra nézve kizáró rendelkezést - szemben a csődeljárással -, hogy a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben az egyéb körülmények fennállása esetén ne lehetne a felszámolási eljárást megindítani.
A végzés ellen az adós nyújtott be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Fellebbezésének indokaként megismételte az első fokú eljárásban előadott védekezését és jogi álláspontját. Álláspontja szerint a már megindult végelszámolási eljárás mindenképpen elsőbbséget élvez a felszámolási eljárással szemben, mert a Csftv. 72. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követelésének fedezetére sem elegendő és emiatt a fizetésképtelenség fennáll, vagy előreláthatólag bekövetkezik, köteles felszámolási eljárás lefolytatá
sára irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni. Mindezekre tekintettel a fizetésképtelensége megállapítása nem helytálló.
A hitelező a fellebbezésre észrevételeket nem terjesztett elő. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az adós nyilatkozatából az tűnik ki, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőzően a bíróságnak már bejelentette jogutód nélküli megszűnésének elhatározását és a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot a cégbíróságnak megküldte. Az elsőfokú bíróság a bejelentésben foglaltakat nm vizsgálta, az erre vonatkozó bizonyítékokat nem szerezte be. Minthogy ennek hiányában az elsőfokú bíróság végzése jogszabályt sért, a megváltoztatáshoz szükséges adatok pedig nem állapíthatók meg, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Csftv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozik arra, hogy a Csftv. nem tartalmaz kizáró rendelkezést a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben egyúttal a felszámolási eljárás megindítására. A Csftv. 72. §-ának (1) bekezdéséből azonban az következik, hogy amennyiben a végelszámolási eljárás már megindult, és abban nem merülnek fel adatok a végelszámolás alatt álló cég fizetésképtelenségére, vagy annak előre látható bekövetkeztére, a felszámolási eljárás lefolytatására nincs kellő alap. Az esetben azonban, amikor ennek a lehetősége fennáll, vagy előre láthatólag bekövetkezik, magának a végelszámolónak a kötelességévé teszi a törvény a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem haladéktalan előterjesztését.
Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője a cégbíróságnak megküldte-e a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot; ennek alapján a cégbíróság a végelszámolási eljárást megindította-e és közzétette-e; a végelszámolási eljárás során merült-e fel adat a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségére, és ennek alapján a végelszámoló előterjesztette-e a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmét.
Az adós fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy a már megindult végelszámolási eljárás a felszámolási eljárással szemben elsőbbséget élvez, és csak a törvényben meghatározott feltételek esetén alakul át felszámolási eljárássá. Ennek hiányában a hitelezői követelések kielégítése a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint a végelszámolási eljárásban történik.
Az adósnak a felszámolás iránti kérelem Csftv. 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján történő elutasítására vonatkozó jogi álláspontja azonban nem helytálló. E rendelkezés értelmében a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül akkor utasítja el, ha az adós, a kérelmező és a 8. § (2) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik. Az adott esetben a elszámolási eljárás megindítását nem az adós kezdeményezte, hanem a hitelező, ezért a felhívott rendelkezés alkalmazása szóba sem jöhet.
Ettől eltekintve az adós fellebbezésének egyéb helytálló érvelése alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságot a fent kifejtettek vizsgálatára kötelezte.
Mindezek vizsgálatát követően kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy a felszámolási eljárás megindításáról, illetve az adós fizetésképtelenségéről megalapozottan döntsön. (Legf. Bír. Fpkf. VI. 31. 472/1993. sz.)
* Az 1991. évi IL. tv.-t az 1993. évi LXXXI. tv. módosította, de a hivatkozott rendelkezéseket az 1993. évi LXXXI. tv. hatálybalépése előtt indult eljárásokban továbbra is alkalmazni kell, és a tétel az új szabályozás alapján is helytálló.