adozona.hu
BH 1994.11.618
BH 1994.11.618
Taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő bírósági határozat fellebbezéssel támadható [Pp. 233. § (1), (3) bek. b) pont, 1636/D. 1991. AB. hat., 1988. évi VI. tv. 165. §, 182. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A II. r. felperes az 1992. május 26-án kelt csereszerződéssel az I. r. felperesre ruházta át az alperesi kft.-ben levő üzletrészét. Az üzletrész tulajdonosában bekövetkezett változást azonban az alperes a tagjegyzéken nem vezette keresztül, többek között azért, mert a II. r. felperest az 1992. június 29-én megtartott taggyűlésen tagjai sorából kizárta. Állítása szerint a tagok személyében bekövetkezett változásról csak a taggyűlési határozat meghozatala után szerzett tudomást.
A felperesek k...
BH 1994.11.618 Taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő bírósági határozat fellebbezéssel támadható [Pp. 233. § (1), (3) bek. b) pont, 1636/D. 1991. AB. hat., 1988. évi VI. tv. 165. §, 182. § (4) bek.].
A II. r. felperes az 1992. május 26-án kelt csereszerződéssel az I. r. felperesre ruházta át az alperesi kft.-ben levő üzletrészét. Az üzletrész tulajdonosában bekövetkezett változást azonban az alperes a tagjegyzéken nem vezette keresztül, többek között azért, mert a II. r. felperest az 1992. június 29-én megtartott taggyűlésen tagjai sorából kizárta. Állítása szerint a tagok személyében bekövetkezett változásról csak a taggyűlési határozat meghozatala után szerzett tudomást.A felperesek keresetükben a fenti taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését és egyben a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérték, mely utóbbi indokaként előadták, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az alperes a kizárt tag üzletrészét elárverezi.
A megyei bíróság az 1992. november 11-én kelt végzésével - az 1988. évi VI. tv. (Gt.) 45. §-ának (1) bekezdésére történő hivatkozással - a taggyűlési határozat végrehajtását felfüggesztette.
E végzés ellen nyújtott be fellebbezést az alperes, melyben a felfüggesztés jogszerűségét vitatta. Álláspontja szerint a Gt. 45. §-a alapján a taggyűlési határozat felfüggesztésére csak akkor van mód, ha a sérelmezett határozat meghozatala jogszabályba, vagy az adott társaság társasági szerződésének rendelkezésébe ütközött. Ez az eset pedig az adott tényállás mellett nem áll fenn. Egyben bejelentette, hogy a tagok személyében bekövetkezett változást a cégbíróság 1992. szeptember 7-én kelt végzésében tudomásul vette.
A II. r. felperes 1993. március 2-án bejelentette az elsőfokú bíróságnak - azzal, hogy beadványát a Legfelsőbb Bíróságnak is megküldi -, hogy keresetétől eláll és kérte a per megszüntetését, mivel az alperessel mindenre kiterjedő egyezséget kötött. Ezen egyezség szerint a II. r. felperes vállalta, hogy az alperesi társaságból történt kizárását a továbbiakban nem támadja, egyben hozzájárul ahhoz, hogy üzletrésze nyilvános árverésen kívül kerüljön értékesítésre. Az alperes a II. r. felperessel kötött egyezségre tekintettel ugyancsak kérte a felfüggesztő végzés hatályon kívül helyezését.
Az I. r. felperes az egyezséget magára nézve nem ismerte el, keresetétől nem állt el és kérte az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárásban a fellebbezési kérelem keretei között bírálta el az alperesi fellebbezést a taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztésével kapcsolatban. A per megszüntetéséről érdemben nem döntött, mivel az azzal kapcsolatos határozat meghozatala - figyelemmel az I. r. felperes jogi álláspontjára is - az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik.
A fellebbezés kapcsán a Legfelsőbb Bíróságnak először is abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a taggyűlési határozat végrehajtását felfüggesztő végzés ellen van-e helye fellebbezésnek. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 233. §-ából, illetve az Alkotmánybíróság 1636/D. 1991. számú határozatából - egyébként korábbi gyakorlatával egyezően - azt a következtetést vonta el, hogy a határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés ellen van helye fellebbezésnek. A Pp. 233. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az elsőfokú bíróság határozata ellen, amennyiben azt a törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye. A Gt. pedig a fenti tárgyú határozat elleni fellebbezési lehetőséget nem zárja ki. A Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja az eljárás folyamán hozott végzések ellen ugyan néhány ott felsorolt kivételtől eltekintve nem biztosít fellebbezési jogot. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azonban a taggyűlési határozat végrehajtását felfüggesztő végzés nem tekinthető az eljárás folyamán hozott olyan végzésnek, amelyet az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata az "eljárás menetének irányítását célzó, pervezető jellegű" végzésként határoz meg, példaként hozva fel a tárgyalást kitűző, idéző, halasztást elrendelő végzéseket. A taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztése kizárás esetén azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a keresettel elérni kívánt joghelyzet visszaállíthatóságát, megakadályozva ezáltal, hogy az üzletrész tulajdonosának személyében a Gt. 182. §-ának (4) bekezdésében és a 165. §-ában foglaltak alapján változás következzék be. Ezért az ilyen végzés annálfogva, hogy a feleknek a per érdemére vonatkozó igényét érinti, nem tekinthető az eljárás folyamán hozott végzésnek, ellene tehát a Pp. 233. §-a értelmében fellebbezésnek van helye.
A kérelem érdemében a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a következő. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a taggyűlési határozat végrehajtását felfüggesztette, hiszen később a perben eldöntendő jogkérdés az, hogy a II. r. felperes kizárására jogszerűen került-e sor, figyelemmel arra, hogy a taggyűlési határozat előtt a II. r. felperes az üzletrészét már elcserélte. Az üzletrész tulajdonosának személyében bekövetkező esetleges változás megakadályozása érdekében tehát jogszerűen rendelte el a határozat végrehajtásának a felfüggesztését az elsőfokú bíróság, amit a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során tudomására jutott új tények ismeretében is helytállónak talált. A II. r. felperes és az alperes között létrejött egyezség ugyanis új, de semmiképpen sem tisztább joghelyzetet teremtett, melynek felderítéséig és az érdemi döntés meghozataláig mindenképpen indokolt, hogy a per tárgyát képező üzletrész tulajdonosának személyében - az egyezségben meghatározott módon az I. r. felperes esetleges jogait kijátszva - változás ne következhessék be.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Pest Megyei Bíróság 9. G. 42. 410/1992. - Legf. Bír. Gf. II. 30. 046/1993. sz.)