adozona.hu
BH 1994.11.611
BH 1994.11.611
A törzsbetét-befizetési vagy az apport rendelkezésre bocsátási kötelezettség elmulasztása nem jogvesztő jellegű mulasztás. Tekintettel arra, hogy a kötelezettség utólagos teljesítésére lehetőség van, a cégbíróság - elutasítás terhe mellett - fel kell hívja a bejegyzést kérőt érvényes okirat benyújtására [1988. évi VI. tv. 161. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. 5. § (1) bek., 15. § (2) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 10. § (1) bek. c) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 2. § (1) bek., 2/A. § (2) bek., Pp. 95. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság három alapító tagja tagonként 1 000 000 Ft pénzbeli törzsbetét szolgáltatásával Budapesten, 1992. november 12. napján társasági szerződést kötött a 3 000 000 Ft törzstőkével alakuló H. Vadászati Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. létrehozása céljából, majd 1992. november 18-án a társaság ügyvezetői - jogi képviselő útján - benyújtották a cég bejegyzése iránti kérelmet. Ezt követően a képviselő 1992. december 9-én a cégiratokhoz csatolta a pénzintézet 1992. december 1-jén kiállított i...
BH 1994.11.611 A törzsbetét-befizetési vagy az apport rendelkezésre bocsátási kötelezettség elmulasztása nem jogvesztő jellegű mulasztás. Tekintettel arra, hogy a kötelezettség utólagos teljesítésére lehetőség van, a cégbíróság - elutasítás terhe mellett - fel kell hívja a bejegyzést kérőt érvényes okirat benyújtására [1988. évi VI. tv. 161. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. 5. § (1) bek., 15. § (2) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 10. § (1) bek. c) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 2. § (1) bek., 2/A. § (2) bek., Pp. 95. §].
A társaság három alapító tagja tagonként 1 000 000 Ft pénzbeli törzsbetét szolgáltatásával Budapesten, 1992. november 12. napján társasági szerződést kötött a 3 000 000 Ft törzstőkével alakuló H. Vadászati Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. létrehozása céljából, majd 1992. november 18-án a társaság ügyvezetői - jogi képviselő útján - benyújtották a cég bejegyzése iránti kérelmet. Ezt követően a képviselő 1992. december 9-én a cégiratokhoz csatolta a pénzintézet 1992. december 1-jén kiállított igazolását arról, hogy két tag a törzsbetétének 1/2 részét, egy tag pedig a teljes törzsbetétét törzstőke címén befizette a társaság elszámolási számlájára. Az elsőfokú bíróság a cég bejegyzése iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül 1993. január 13-án elutasította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a többször módosított 1988. évi VI. törvény (Gt.) 161. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint a korlátolt felelősségű társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a társaság igazolja, hogy minden egyes pénzbetétnek a felét a bejegyzési kérelem benyújtásáig befizették, és ez a hiány nem pótolható. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a társaság elnevezése nem felel meg a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 5. §-a (1) bekezdés rendelkezésének, mert a HUNTERLAND (vadászföld) nem tekinthető meghonosodott idegen szónak. Figyelmeztette a társaságot, hogy a bejegyzési kérelem elutasítása a társaságot nem mentesíti a bejegyeztetési kötelezettség alól, ezért a bejegyzést újból kell kérnie, vagy be kell jelentenie, hogy a társaság a szerződéstől elállt. A mulasztó féllel szemben emellett kilátásba helyezte a Ctvr. 14. §-ának (3) bekezdése alapján kiszabható 5000-100 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot.A végzés ellen a társaság képviselője fellebbezett és kérte a végzés hatályon kívül helyezését. A fellebbezésében előadta, hogy a magyar pénzintézetek adószám nélkül nem fogadnak el számlavezetési megbízást a gazdálkodó szervezetektől, így a tagok csak a bejegyzési kérelem benyújtását követően tudták a törzsbetéteiket befizetni a társaság pénzforgalmi bankszámlájára.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok - ha a jogszabály kivételt nem tesz - kötelesek pénzeszközeiket, a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, a bankszámlán tartani, pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, és ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. Ugyanezen jogszabály 2/A. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére pénzforgalmi bankszámlát a pénzintézet csak akkor nyithat, ha az igazolja, hogy a jogi személy (társaság) a cégbírósági bejegyzés iránti kérelmet, illetve - ha a jogi személy létrejöttéhez más hatósági nyilvántartásba vétel szükséges - a hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtotta, továbbá egységes statisztikai számjelét a Központi Statisztikai Hivatal közölte. A képviselő által hivatkozott és az előbb pontosan idézett jogszabály a pénzforgalmi bankszámla megnyitására vonatkozik, azt azonban nem írja elő jogszabály, hogy a korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzési kérelméhez csatolandó pénzintézeti igazolásnak ilyen pénzforgalmi számlára történt törzsbetét-befizetésről kell szólnia, hanem megfelelő az olyan pénzintézeti igazolás is, amely a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően a társasági szerződés alapján a társaság cégnevére nyitott pénzintézeti letéti számlára történt törzsbetét-befizetéseket igazolja, ez azonban a határozat rendelkező részét nem érinti.
A Gt. 161. §-ának (2) bekezdése valóban úgy fogalmaz, hogy a korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a társaság igazolja, hogy a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbetétnek a felét, egyszemélyes társaság esetében a teljes összeget befizették, az apportot pedig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották. Ez a megfogalmazás azonban nem azt jelenti, hogy a társaság tagjai a pénzbetéteiknek befizetését (az apport rendelkezésre bocsátását) a bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően már nem teljesíthetnék joghatályosan, hanem csupán azt a kívánatos esetet fogalmazza meg, amikor a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg a társaság a pénzbetét-befizetési (apport rendelkezésre bocsátási) kötelezettségének a teljesítését is igazolja. Ezen jogszabályértelmezést támasztja alá a Gt. 17. §-a alapján alkalmazásra kerülő polgári jogi általános szabály, amely szerint csak az a határidő minősül jogvesztőnek, amelynek elmulasztásához a jogszabály kifejezetten a jog elenyészésének a következményét fűzi. A Gt. 161. §-ának (2) bekezdésére vonatkozóan nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kimondaná, hogy a cég bejegyzése iránti kérelem benyújtását követően befizetett törzsbetétekről (apport rendelkezésre bocsátásáról) szóló igazolás nem fogadható el a cégbejegyzés alapjául szolgáló egyik okiratként. Semmi nem indokolja az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy ugyanaz az igazolás viszont a később újból (vagy eleve késedelmesen) benyújtott kérelemre indult eljárásban már elfogadható. A kérelem elbírálásakor figyelemmel kell lenni a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Pp. 95. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítésére is, amely előírja, hogy hiányos kérelem esetén a bíróság a bejegyzést kérőt megfelelő határidő biztosításával felhívja a hiányok pótlására. A társaság még a hiánypótlásra történő felszólítást sem várta meg, hanem anélkül csatolta a pénzintézet igazolását a törzsbetét befizetéséről, amelynek beadását a 16/1991. (XI. 30.) IM r.-tel módosított 13/1989. (XII. 16.) IM r. (Cr.) 10. §-a (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja írja elő. A Ctvr. 15. §-ának (2) bekezdése szerint ha a cégbíróság a kérelemhez mellékelt okirat semmisségét észleli, a bejegyzést kérőt - elutasítás terhe mellett - fel kell hívnia érvényes okirat benyújtására. A cégbíróság ezen jogszabályi kötelezettségeinek nem tett eleget, a cég bejegyzése iránti kérelmet a Gt. 161. §-a (2) bekezdésének téves értelmezésére alapítottan - az iratok érdemi vizsgálata és hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül - elutasította.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság határozatait hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Cgf. VII. 30. 765/1993. sz.)