adozona.hu
BH 1994.10.560
BH 1994.10.560
Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet - ha ezt a bíróság nem találja teljesíthetőnek - végzéssel el kell utasítania. Ez ellen a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A keresetet (viszontkeresetet) idézés kibocsátása nélkül elutasítani, vagy a fellebbezést hivatalból elutasítani csak a végzés jogerőre emelkedése után - ha addig az érintett fél illetéklerovási kötelezettségének nem tesz eleget - lehet [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek., 64., §, Pp. 86. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes az elsőfokú bíróság 1993., május 24. napján kelt ítélete ellen 1993. július 27-én fellebbezést nyújtott be. Az elsőfokú bíróság 1993. szeptember 7-én kelt végzésében 8 napos határidő tűzésével - a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés mellett - felhívta az alperest 43 860 Ft összegű fellebbezési eljárási illeték lerovására. Az alperes az 1993. szeptember 20-án kelt; és az elsőfokú bírósághoz szeptember 23-án érkezett előkészítő iratában illetékfeljegyzési jog engedélyezését ké...
Az elsőfokú bíróság az 1993. szeptember 24-én kelt végzésében az alperes fellebbezését hivatalból elutasította.
Végzésének indokolásában megállapította, hogy az alperes az illeték megfizetésére vonatkozó felhívást kézhez vette, az abban foglaltaknak a kitűzött határidőn belül nem tett eleget, ezért került sor a fellebbezése hivatalból történő elutasítására. Csupán utalt rá, hogy korábban az alperes részére illetékfeljegyzési jogot nem biztosított, mivel korábban illetékfizetési kötelezettsége nem merült fel, azt pedig, hogy felszámolás vagy végelszámolás alatt állna az alperes, nem bizonyította, és ezt a körülményt az Országos Cégnyilvántartás adataiból sem lehetett megállapítani. A végzés ellen az alperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, részére illetékfeljegyzési jog engedélyezését és az ítélet elleni fellebbezése érdemi elbírálását kérte.
A fellebbezés a következők szerint alapos.
Az 1993. évi LXXV. törvénnyel módosított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Illetékkódex) 60. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól. A Pp. 86. §-ának (1) bekezdése szerint a költségmentességet (illetékfeljegyzési jogot) a bíróság kérelemre engedélyezi, e tárgyban a bíróságnak alakszerű határozatot kell hoznia. Az Illetékkódex 64. §-a szerint az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére a költségmentességről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az illetékfeljegyzési jog engedélyezését a fél az eljárást befejező határozat meghozataláig bármikor kérheti. A rendelet 16. §-ának a) pontja szerint a fél az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet elutasító határozat ellen külön fellebbezéssel élhet. Az elsőfokú bíróságnak ezért mindaddig, amíg az illetékfeljegyzési jog engedélyezése tárgyában jogerős határozatot nem hozott, az illeték lerovásának elmulasztása miatt a fellebbezés elutasítására nem volt törvényes lehetősége. Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a fellebbező alperest az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásához szükséges dokumentumok benyújtására felhívja, és amennyiben a fél a kérelem elbírálásához szükséges igazolások benyújtását elmulasztja, vagy a becsatolt igazolások alapján az elsőfokú bíróság úgy ítéli meg, hogy az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem alaptalan, úgy a kérelmet végzésben elutasítja és tájékoztatja a kérelmezőt a fellebbezés lehetőségéről. Ugyanebben a végzésben megfelelő határidő tűzésével felhívja az alperest a hiányzó fellebbezési eljárási illetéknek meghatározott idő alatt történő lerovására.
Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálása nélkül azonban a fellebbezés hivatalból történő elutasítására az elsőfokú bíróságnak nem volt törvényes lehetősége.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az illetékfeljegyzési jog iránti kérelem, illetve a hiánypótlás tárgyában új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. I. 33. 558/1993. sz.)