adozona.hu
BH 1994.8.452
BH 1994.8.452
Engedély nélkül végzett biztosítási tevékenységnek minősül az is, ha a Magyarországon végzett szervezőmunka után a biztosítási szerződést külföldön kötik meg [3/1989. (II. 26.) KeM r. 8. § (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperest az NGKM jogi és titkársági főosztálya az 1992. április 7-án hozott döntésével bejegyezte a magyarországi információs és szervizirodát fenntartó külföldi cégekről vezetett nyilvántartásba. Ezt követően a főosztály az 1992. november 11-én kelt határozatával - a beavatkozó által lefolytatott vizsgálatra hivatkozva - a felperest a külföldiek kereskedelmi képviseletéről, valamint információs és szervizirodáiról szóló 3/1989. (II. 26.) KeM rendelet (a továbbiakban: KeM r.) 8. § (6) beke...
BH 1994.8.452 Engedély nélkül végzett biztosítási tevékenységnek minősül az is, ha a Magyarországon végzett szervezőmunka után a biztosítási szerződést külföldön kötik meg [3/1989. (II. 26.) KeM r. 8. § (6) bek.].
A felperest az NGKM jogi és titkársági főosztálya az 1992. április 7-án hozott döntésével bejegyezte a magyarországi információs és szervizirodát fenntartó külföldi cégekről vezetett nyilvántartásba. Ezt követően a főosztály az 1992. november 11-én kelt határozatával - a beavatkozó által lefolytatott vizsgálatra hivatkozva - a felperest a külföldiek kereskedelmi képviseletéről, valamint információs és szervizirodáiról szóló 3/1989. (II. 26.) KeM rendelet (a továbbiakban: KeM r.) 8. § (6) bekezdésének a) pontja alapján a nyilvántartásból törölte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1993. március 31-én hozott határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes, illetve a magyarországi inflációs és szervizirodájának tevékenysége a magyar jogrendbe ütközik. Az információs és szerviziroda vezetője a hatályos jogszabályokban megkövetelt munkavállalási engedélyt nem szerezte be. Az iroda felhívás ellenére nem a cégbírósági bejegyzésnek megfelelő nevet használt, az iratokon feltüntetett különféle elnevezések megnehezítették a magyar hatóságok ellenőrzési tevékenységét. A felperes megbízottjai, munkatársai (ügynökei) a szükséges engedélyek hiányában széles körben terjesztettek életbiztosítási kötvényt, és magyar állampolgárokkal életbiztosítási szerződéseket kötöttek. Megalapozott ezért az első fokú határozat, mellyel a minisztérium a KeM r. 8. §-a (6) bekezdésének a) pontjára hivatkozással törölte a felperest az irodát fenntartó külföldi cégekről vezetett nyilvántartásból.A felperes keresetében az alperes határozatának az első fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes Magyarországon nem végzett biztosítási üzletkötési tevékenységet, továbbá az iroda még nem kezdte meg tevékenységét. Az alperes és a beavatkozó a felperes keresetének elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az első fokú hatóság és az alperes a bizonyítékokból jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperesi tevékenység a hazai jogszabályokba ütközik. A folyamatosan végzett jogszabályellenes tevékenység a magyar közrendbe ütköző tevékenységnek minősül.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kérte, mivel álláspontja szerint a felperes Magyarországon nem folytatott jogszabályba ütköző tevékenységet. A felperes ellen jogerős marasztaló ítélet vagy határozat ez idáig nem született, más hatóságok által rendelkezésre bocsátott iratok tartalma a közrendbe ütközés megállapítására nem teremtett jogalapot. Közigazgatási eljárásban egy másik közigazgatási szerv folyamatban lévő eljárására határozatot alapítani csak az Alkotmány ártatlanság vélelmét kimondó rendelkezéseinek megsértésével lehet.
Az alperes és a beavatkozó - helyes indokai alapján - az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozták.
A fellebbezés nem alapos.
A KeM r. 8. §-a (6) bekezdésének a) pontja értelmében az iroda megnyitásához történő hozzájárulást akkor lehet megtagadni, illetőleg visszavonni, ha a külföldi tevékenysége a magyar közrendbe ütközik. A Legfelsőbb Bíróságnak a fellebbezés kapcsán ezért abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes tevékenysége megvalósította-e a magyar közrendbe ütközés fogalmát. Helyesen mutatott rá a Fővárosi Bíróság ítéletének indokolásában, hogy a folyamatosan végzett jogszabályellenes tevékenység a magyar közrendbe ütköző tevékenységnek minősül. Az alperes és a beavatkozó által becsatolt okiratokból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes tevékenysége több jogszabályt sértett. A felperes információs és szervizirodájának vezetője - a felperes által sem vitatottan - nem szerezte be a külföldiek magyarországi munkavállalásáról szóló 7/1991. (X. 17.) MüM rendeletben előírt munkavállalási engedélyt.
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 33. §-ának (2) bekezdése szerint Magyarországon biztosítási tevékenységet biztosítóintézet végezhet. Az 56/1986. (XII. 10.) MT rendelet 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a biztosítási tevékenység az Állami Biztosításfelügyelet engedélyével végezhető. A felperes ilyen engedéllyel nem rendelkezett, ennek ellenére a csatolt írásbeli nyilatkozatok szerint a felperes magyar állampolgárokkal ún. "munkatársi szerződést" kötött, melynek alapján a magyar állampolgárok mint önálló vállalkozók és biztosítási ügynökök Magyarországon széles körben folytattak jogosulatlan biztosításszervezési tevékenységet a felperes számára. Az első fokú eljárásban becsatolt okirat tanúsága szerint 1992. évben 46 magyar állampolgár levélben kérte a felperes vezetőitől munkatársi szerződésük felbontását, mivel ekkor értesültek arról, hogy tevékenységük a magyar jogrendbe ütközik. Hivatkoztak arra, hogy munkatársi beszervezésük a felperes részéről szándékos félrevezetésükkel történt.
A felperes az NGKM engedélyéből egyértelműen tudomással bírt arról, hogy Magyarországon biztosítási, biztosításszervezési tevékenységet a jogszabályban előírt engedély nélkül nem végezhet. Nem helytálló ezért az arra való hivatkozása, hogy az esztergomi székhelyű iroda nem folytatott ez irányú tevékenységet, mert a szerződéseket Ausztriában kötötték meg. Az ügy elbírálása szempontjából annak van jelentősége, hogy a felperes megbízásából munkatársai Magyarországon folytattak jogszabályellenes tevékenységet, így a felperes tevékenysége is a magyar közrendbe ütközött.
Nem megalapozott a felperes alkotmánysértésre való hivatkozása sem. Jelen perben közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata a per tárgya, melyben a bíróság a Pp. 6. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabadon felhasználhatja és a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint a maguk összességében értékeli. Az Alkotmány 57. §-ának (2) bekezdésében biztosított ártatlanság vélelme a büntetőjogi felelősség megállapításával kapcsolatos, ezért nem hozható összefüggésbe a közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási határozat bírósági megítélésével. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Kf. II. 25. 074/1994. sz.)