adozona.hu
BH 1994.8.449
BH 1994.8.449
Nem minősül nyereségadó-kötelezettségnek a bejelentkezési kötelezettség, ha az adóalanynak nincs fizetési kötelezettsége [1990. évi C. tv. 3. § (2) bek.*].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ügyben eljárt bíróságok megállapították, hogy a felperesi társadalmi szervezetet 173 325 Ft építményadó fizetésére kötelező közigazgatási határozatok jogszabálysértőek. A felperes - az összegszerűségében nem vitás - építményadó-fizetési kötelezettség alól azért kérte a mentesítését, mert 1991. évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után vállalkozási nyereségadó-kötelezettsége nem keletkezett, így a mentesség az 1990. évi C. törvény 3. §-ának (2) bekezdése alapján megilleti. Az...
BH 1994.8.449 Nem minősül nyereségadó-kötelezettségnek a bejelentkezési kötelezettség, ha az adóalanynak nincs fizetési kötelezettsége [1990. évi C. tv. 3. § (2) bek.*].
Az ügyben eljárt bíróságok megállapították, hogy a felperesi társadalmi szervezetet 173 325 Ft építményadó fizetésére kötelező közigazgatási határozatok jogszabálysértőek. A felperes - az összegszerűségében nem vitás - építményadó-fizetési kötelezettség alól azért kérte a mentesítését, mert 1991. évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után vállalkozási nyereségadó-kötelezettsége nem keletkezett, így a mentesség az 1990. évi C. törvény 3. §-ának (2) bekezdése alapján megilleti. Az alperes ezzel ellentétes álláspontján alapuló közigazgatási határozatok jogszabályt sértettek, ezért a hatályon kívül helyezésére irányuló felperesi kereset megalapozott. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztatását és a felperesi kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint tévesen értelmezték a bíróságok az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 9. §-át, amikor az adókötelezettségét megszorítóan csupán az adófizetési kötelezettségre vonatkoztatták. A nyereségadó-kötelezettség [melyre az 1990. évi C. törvény 3. §-ának (2) bekezdése utal, tágabb fogalom, számos adókötelezettségi elemet tartalmaz, mint bejelentés, nyilatkozattétel, bevallás, adóelőleg-fizetés stb.] nem azonos a nyereségadó-fizetési kötelezettséggel, mert ha az adóalanyt eredmény hiányában nem terheli ugyan nyereségadó-fizetési kötelezettség, ettől függetlenül nyereségadó-kötelezettség fennáll, tekintettel arra is, hogy a vállalkozási nyereségadó hatálya alá adóalanyként bejelentkezett. Önmagában a nyereségadó-fizetési kötelezettség nem alap a feltételes adómentesség megállapítására a helyi adók tekintetében.A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős bírósági ítélet a perben irányadó tényállást helyesen állapította meg, és a jogszabályok helyes értelmezésével döntötte el a jogvitát. Az 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 3. §-ának (2) bekezdése értelmében egyéb szervezetek mellett adómentes a társadalmi szervezet abban az évben, amelynek megelőző évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után vállalkozási nyereségadó-kötelezettsége nem keletkezett. A törvény indokolása szerint a helyi adókörbe tartozó adóalanyok egy szűkebb körét (társadalmi szervezet, költségvetési szerv, alapítvány stb.) csak akkor indokolt helyi adóval terhelni, ha az adóévet megelőző évben az elért jövedelem (nyereség) után vállalkozási nyereségadó-kötelezettsége nem volt, ami megfelelő fedezetet teremthet a helyi adó viselésére.
Helytálló az alperesnek az az álláspontja, mely szerint az Art. 9. §-a (1) bekezdésének a)-h) pontjában foglaltak
(együtt adókötelezettség) olyan részkötelezettségek, melyek egymástól függetleníthetők, különböző időpontokban merülnek fel és különböző joghatásokat váltanak ki. E különböző joghatás következménye az, hogy a felperes, aki a vállalkozási nyereségadó alanyaként ugyan bejelentkezett, de alperes által sem vitatottan nem volt olyan jövedelme, mely alapján nyereségadó-fizetési kötelezettsége keletkezett, attól a körülménytől, hogy a bejelentkezés részéről megtörtént, nem veszítette el a helyi adó fizetése alóli mentességét. Az ügyben eljárt bíróságok helyesen értelmezték a Hatv. 3. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, és a helyi adó kifizetésére fedezetül szolgálójövedelem hiányában önmagában a vállalkozási nyereségadó-kötelezettségek közül a bejelentkezés részkötelezettsége alapján nem látták kizártnak a felperest megillető adómentességet. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. 125. 509/1993. sz.)
* Hatályos szövegét az 1992. évi LXXVI. tv. 1. §-ának (1) bekezdése állapította meg.