adozona.hu
BH 1994.8.440
BH 1994.8.440
A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a hitelező a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthető [1991. évi IL. tv. 3. §*, 24. § (1) bek., 25. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a hitelezőnek a felszámolási eljárás megindítására irányuló
kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Csftv.) 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, mert a hitelező a bíróság hiánypótlási felhívásának - a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés ellenére - határidőben nem tett eleget, ezért a kérelem érdemben nem volt elbírálható.
A...
BH 1994.8.440 A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a hitelező a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthető [1991. évi IL. tv. 3. §*, 24. § (1) bek., 25. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a hitelezőnek a felszámolási eljárás megindítására irányulókérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Csftv.) 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, mert a hitelező a bíróság hiánypótlási felhívásának - a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés ellenére - határidőben nem tett eleget, ezért a kérelem érdemben nem volt elbírálható.
A végzés ellen a hitelező fellebbezett, melyben kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás érdemi folytatására és új határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontja szerint a Csftv. 24. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felszámolás iránti kérelmet nyújtott be a bírósághoz. Ahhoz ugyanis csatolta a bank által kiállított igazolást, amely szerint a 90 napot meghaladóan, illetve azt követően keletkezett megbízásokat fedezethiány miatt visszakapta, továbbá az általa szállított árukra vonatkozó számlákat.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg a tényállást, helyes az arra alapított jogi döntése is. A hitelező a fellebbezésben nem hozott fel olyan új körülményt, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes határozatának a megváltoztatására. Az adós a 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint bankszámlaszerződés kötésére kötelezett gazdálkodó szervezet, ezért nincs akadálya annak, hogy amennyiben az adós a felek megállapodása szerinti módon - átutalással - az esedékességkor a számlatartozást nem rendezi, a hitelező a pénzforgalomról szóló 3/1992. (MK 34.) MNB rendelkezés* 8. §-ának (1) bekezdésében írtaknak megfelelően a bakszámláját vezető pénzintézetet megbízza a kötelezett bankszámlája terhére a meghatározott összeg elszámolásával. Ez a gazdálkodó szervezetek körében általánosan követett és elfogadott gyakorlat. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen hívta fel a hitelezőt arra vonatkozó banki bizonylat csatolására, hogy a követelés összegét beszedési megbízás útján megkísérelte leemelni, de az a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthető. A hitelező által a banktól kapott igazolás az említettek bizonyítására nem alkalmas, mert azon a felszámolási eljárással érintett követelés azonosítására vonatkozó semmilyen adat nincsen.
A Csftv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megfogalmazottak szerint adósnak csak az a gazdálkodó szervezet tekintendő, amely tartozását az esedékességkor nem tudta, vagy - az egy éven belül esedékessé váló tartozásait - előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. A hivatkozott törvény nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mindezeket milyen adatokból lehet megállapítani. Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a hitelező számlái, illetőleg az említett banki igazolás mindezeknek a törvényi feltételek fennállásának igazolására nem alkalmas bizonyíték. Emiatt helyesen utasította el a hitelező kérelmét érdemi vizsgálat nélkül.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését - a Pp. 259. §-ára figyelemmel - a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5. Fpk. 573/1992. sz. - Legf. Bír. Fpkf. VI. 30 770/1993. sz.)
* Az 1991. évi IL. tv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontját az 1993. évi LXXXI. tv. módosította, de a tétel a módosított szöveg mellett is érvényes.