adozona.hu
BH 1994.8.438
BH 1994.8.438
A végelszámolás befejezésekor benyújtandó, a cégbejegyzés törlésére vonatkozó kérelem illetékmentes, az ehhez kapcsolódó közzététel pedig ingyenes [1990. évi XCIII. tv.** 58. § f) pont, 11/1991. (IX. 4.) IM r. 6. § (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bejegyzett gazdasági munkaközösség tagjai és egyben képviselői S. J. és Zs. E. voltak. A cég 1991. október 3-án közölte az elsőfokú bírósággal, hogy a tagok 1991. szeptember 15-i hatállyal elhatározták a társaság megszűnését és erre tekintettel kérte a cég törlésének elrendelését.
Az elsőfokú bíróság 8. sorszámú végzésében felhívta a cég képviselőjét, hogy elutasítás terhe mellett 15 napon belül
- csatolja a tagok döntését a "cégelszámolás megindításáról, és a végelszámoló kijelentéséről"...
Az elsőfokú bíróság 8. sorszámú végzésében felhívta a cég képviselőjét, hogy elutasítás terhe mellett 15 napon belül
- csatolja a tagok döntését a "cégelszámolás megindításáról, és a végelszámoló kijelentéséről",
- rójon le 1000 Ft illetéket és 2000 Ft közzétételi díjat,
- majd járjon el a Gt. 52. §-a szerint és csatoljon jegyzőkönyvet a zárómérleg elfogadásáról,
- valamint rójon le újabb 1000 Ft illetéket.
Ezen végzést Zs. E. képviselő 1991. november 21-én átvette. 1992. február 12-én a közös képviselő csatolta az egyszeres mérleget, mely szerint a gmk mérleg szerinti eredménye - 51 000 Ft. Az 1000 Ft illetékbélyeggel ellátott beadványában közölte, hogy a végelszámolást - melyet ő végzett el - a másik tag is elfogadja, és a veszteségen osztozni fognak.
Az elsőfokú bíróság 1992. február 13-án kelt 12. sorszámú végzésében elutasította a megszűnés bejegyzése iránti kérelmet, mert a cég felhívás ellenére nem csatolta a közzétételi díj 2000 Ft-os feladóvevényét, és a tagok döntését a végelszámoló kijelöléséről.
A cég ezt követően mindkét tag aláírásával igazolási kérelmet terjesztett elő. Állította, hogy két részletben összesen 2000 Ft illetéket lerótt, igazolta, hogy a 2000 Ft közzétételi díjat még 1991. november 30-án befizette és pótlólag csatolta az 1992. március 1-jén keltjegyzőkönyvet a "felszámoló" személyének kijelöléséről. Kérte, hogy az elsőfokú bíróság az igazolási kérelemnek adjon helyt, és a bejegyzést rendelje el. Megjegyezte, hogy amennyiben a kérelmet nem találná az elsőfokú bíróság megalapozottnak, azt tekintse fellebbezésnek. Fellebbezési kérelmét akként fogalmazta meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg azt, hogy a bejegyzésnek nincs akadálya.
Az elsőfokú bíróság 1992. március 18-án kelt 14. sorszámú végzésében elutasította az igazolási kérelmet. Álláspontja szerint a cég nem valószínűsítette a mulasztás vétlenségét és nem pótolta az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg a hiányokat sem maradéktalanul, mert a pótlólag csatolt jegyzőkönyv felszámoló kijelöléséről és nem a végelszámolás megindításáról és a végelszámoló személyének kijelöléséről rendelkezik. A végzés átvétele - a vétív szerint - 1992. április 4-én megtörtént.
1992. május 5-én mindkét társasági tag üzletvezető közölte az elsőfokú bírósággal, hogy a 12. sorszámú végzés nem került szabályosan kézbesítésre, így a cég törlése iránti kérelem elutasításának hatálya még nem állott be. Állításuk szerint a végzés átvételére a két tagon, mint üzletvezetőn kívül másnak nincs meghatalmazása és a vétíven idegen személy aláírása szerepel. Hivatkoztak arra, hogy Zs. E.-t tévesen jelölték meg a csatolt jegyzőkönyvben felszámolóként, valójában ő a társaság végelszámolója volt. Változatlanul kérték a megszűnés bejegyzését és közzétételét. Az elsőfokú bíróság ezt a beadványt fellebbezésnek tekintette, és a Legfelsőbb Bíróságra azzal a megjegyzéssel terjesztette fel, hogy 12. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezés borítéka nem található az iratoknál.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A fellebbezésben hivatkozottak alapján a Legfelsőbb Bíróság megvizsgálta mind a 12. mind a 14. sorszámú végzés vétívét. A végzések címzettje a F. Gmk volt, a képviselők nevének feltüntetése nélkül. A vétíven az átvevő aláírása pontosan nem olvasható, az azonban megállapítható, hogy a végzést olyan személy vette át, aki a gmk-nak nem tagja, és nem képviselője. Az átvevő aláírása mellett nem szerepel annak megjelölése, hogy a küldemény átvevője mely jogcímen volt az átvételre jogosult, azon alkalmazotti vagy egyébként meghatalmazotti minőségét nem tüntették fel. Az egyik vétíven a név fölött "szomszéd" megnevezés szerepel, ami azonban áthúzásra került. Ilyen körülmények között el kell fogadni a fellebbezésben írt azon állítást, hogy a kézbesítés mind a 12. sorszámú, mind a 14. sorszámú végzés vonatkozásában szabályszerűtlen volt, mert a küldeményt arra nem jogosult személy vette át. Nem találta helytállónak a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság 14. sorszámú végzésének indoklását sem az alábbiak miatt.
Az elsőfokú bíróság 8. sorszámú végzésének 1. pontja szerint a hiánypótlási eljárás során csatolni kell a tagok döntését a végelszámolás megindításáról és a végelszámoló kijelöléséről. A végzés leírt formája azonban több elírást, betűtévesztést tartalmaz, így az félreérthető, illetve értelmezhetetlen volt. Nem kérhető a képviselőkön számon a 8. sorszámú végzés szakszerű és pontos teljesítése akkor, amikor a végelszámolás megindítása helyett a cégelszámolás "megindítása", a végelszámoló kijelölése helyett pedig a végelszámoló kijelentése szerepel a végzésben. Ilyen tartalmú végzés mellett a cégnek arra sem volt reális lehetősége, hogy az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg a hiányokat a cég a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. 48. §-ában írtaknak megfelelően pótolja. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján a 14. sorszámú végzést megváltoztatta és - az igazolási kérelemnek helyt adva hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság 12. sorszámú végzését. Amennyiben az elrendelt újabb eljárásban a cég - megfelelő hiánypótlás után - csatolja a tagok döntését a végelszámolás megindításáról és a végelszámoló kijelöléséről, eleget kell tenni az ezzel kapcsolatos bejegyzésnek és közzétételnek. Felhívja a Legfelsőbb Bíróság a figyelmet arra, hogy a végelszámolás befejezésekor benyújtandó törlési kérelem illetékmentes az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. 58. §-ának f) pontja alapján, az ehhez igazodó közzététel pedig - a cégre vonatozó közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 11/1991. (IX. 4.) IM rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján - ingyenes. (Legf. Bír. Cgf. II. 31 539/1992. sz.)
** Az 1990. évi XCIII. tv-t az 1993. évi LXXV. tv. módosította. A megszűnt cég törlése iránti kérelem illetékmentességét jelenleg a módosított illetéktv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja mondja ki.