adozona.hu
BH 1994.8.437
BH 1994.8.437
A biztosító elleni "kártérítési igény" a biztosítási esemény bekövetkezése miatti helytállási kötelezettséggel függ össze, ezért a bűncselekményből eredő kártérítési igényre vonatkozó tárgyi illetékfeljegyzési jog a biztosítottat nem illeti meg [1990. évi XCIII. tv. 64. § (1) bek. c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében előadta, hogy a tulajdonát képező LANCIA Delta HF intelage Turbó típusú BYP 849 forgalmi rendszámú gépkocsiját 1992. január 2-án jogtalanul eltulajdonították. A rendőrség a tettest és a gépkocsit megtalálta. A gépjármű erősen rongált állapotban volt, s abból hiányzott a rádiótelefon. A rádiótelefon értéke és a javítási költség címén 520 000 Ft kár érte. A perbeli időben az alperessel érvényes casco biztosítási szerződése volt a perbeli gépjárműre, amelyben az alperes ...
BH 1994.8.437 A biztosító elleni "kártérítési igény" a biztosítási esemény bekövetkezése miatti helytállási kötelezettséggel függ össze, ezért a bűncselekményből eredő kártérítési igényre vonatkozó tárgyi illetékfeljegyzési jog a biztosítottat nem illeti meg [1990. évi XCIII. tv. 64. § (1) bek. c) pont].
A felperes a keresetében előadta, hogy a tulajdonát képező LANCIA Delta HF intelage Turbó típusú BYP 849 forgalmi rendszámú gépkocsiját 1992. január 2-án jogtalanul eltulajdonították. A rendőrség a tettest és a gépkocsit megtalálta. A gépjármű erősen rongált állapotban volt, s abból hiányzott a rádiótelefon. A rádiótelefon értéke és a javítási költség címén 520 000 Ft kár érte. A perbeli időben az alperessel érvényes casco biztosítási szerződése volt a perbeli gépjárműre, amelyben az alperes a bűncselekményből származó kár megtérítését is vállalta. Ennek ellenére az alperes a kár megtérítése elől elzárkózott. Ezért a keresetében 520 000 Ft bűncselekményből származó kára, s ennek kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, egyben az Illetékkódex 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján illetékfeljegyzési jog "engedélyezését" kérte.Az elsőfokú bíróság a felperesnek az illetékfeljegyzési jog megadása iránt előterjesztett kérelmét azzal utasította el, hogy annak indokoltságát a felperes nem bizonyította. Egyben - elutasítás terhe mellett - felhívta a felperest a hiányzó illeték lerovására.
Ezen végzésnek az illetékfeljegyzési jog megengedése iránt előterjesztett kérelmét elutasító rendelkezése ellen a felperes fellebbezett. Előadta, hogy az Illetékkódex 64. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján tárgyi illetékmentességi jog illeti meg, ezért az első fokú végzés megváltoztatását és annak a megállapítását kérte, hogy tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
A fellebbezés nem alapos.
Helyesen utalt a felperes a fellebbezésében arra, hogy a fellebbezési eljárás megindításakor irányadó 1990. évi XCIII. tv.* 64. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a feleket jövedelmi, vagyoni viszonyaikra tekintet nélküli illetékfeljegyzési jog illeti meg a bűncselekményből, szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén.
Tévedett azonban a felperes, amikor a keresetén erre hivatkozva nem rótta le a kereseti illetéket, s nem tett eleget a bíróság hiánypótlásra - a kereseti illeték lerovására - felhívó végzésének sem. A felperesi követelés jogalapja ugyanis a perbeli esetben nem kártérítés, hanem az alperesnek a casco biztosítási szerződés mint vagyonbiztosítási szerződés alapján keletkező helytállási kötelezettség. A lopásból (bűncselekményből) származó káresemény az adott szerződéses viszonylatban olyan biztosítási eseménynek minősül, amely - a biztosítási szerződésben kikötött feltételek esetén - megalapozhatja az alperesnek a megkötött szerződésen alapuló nem kártérítési, hanem biztosításiösszeg-fizetési kötelezettségét. A szerződéses jogviszonyon alapuló helytállási kötelezettség, még ha annak keletkezését egyébként károkozó cselekmény (pl. bűncselekmény) idézte is elő, nem vonható a hivatkozott jogszabály által meghatározott körbe.
A felperes - a keresetében hivatkozott jogszabályhelyből megállapíthatóan - személyes illetékfeljegyzési jog engedélyezését nem kérte, ezért az elsőfokú bíróságnak a kérelmet a rendelkező részben nem kellett elutasítania, hanem a tárgyi illetékfeljegyzési jog fenn nem állását kellett volna megállapítania, ezért a végzés indokolásában is tévesen utalt arra, hogy a felperes nem bizonyította a kérelme indokoltságát. A tárgyi illetékfeljegyzési jog ugyanis a hivatkozott törvény alapján nem a fél jövedelmi vagy vagyoni viszonyától, hanem a per tárgyától függően illeti, illetve nem illeti meg a felet.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-a alapján alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján a rendelkező rész helyesbítésével helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 32 145/1993. sz.)