adozona.hu
BH 1994.7.380
BH 1994.7.380
Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett átruházással "tulajdonossá" lett (jogi) személy az ingatlant apportként gazdasági társaságba nem viheti be [Ptk. 117. § (3) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § c) pont, 1988. évi VI. tv.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság alapító tagjai 1991. november 15. napján írták alá az N. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság társasági szerződését, majd a társaság képviselője jogi képviselő útján kérte az illetékes cégbíróságnál a társaság bejegyzését. Az illetékes cégbíróság nagyszámú ügyérkezésére tekintettel, meghatározott mennyiségű ügy elintézésére - közte a jelen eljárással érintett ügyre is - a P. Megyei Bíróság, mint cégbíróság lett kirendelve. A cégbíróság a képviselőt elutasítás terhe mellett h...
BH 1994.7.380 Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett átruházással "tulajdonossá" lett (jogi) személy az ingatlant apportként gazdasági társaságba nem viheti be [Ptk. 117. § (3) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § c) pont, 1988. évi VI. tv.].
A társaság alapító tagjai 1991. november 15. napján írták alá az N. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság társasági szerződését, majd a társaság képviselője jogi képviselő útján kérte az illetékes cégbíróságnál a társaság bejegyzését. Az illetékes cégbíróság nagyszámú ügyérkezésére tekintettel, meghatározott mennyiségű ügy elintézésére - közte a jelen eljárással érintett ügyre is - a P. Megyei Bíróság, mint cégbíróság lett kirendelve. A cégbíróság a képviselőt elutasítás terhe mellett hiánypótlásra szólította fel, amelynek tárgya az apport tárgyát képező ingatlanon az apportőr tulajdonjogának tulajdoni lappal történő igazolása, valamint a tagok nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a külföldi tagok milyen pénznemben teljesítik vagyoni hozzájárulásukat. A képviselő hiánypótlásként csatolta a tulajdoni lap másolatát, amely igazolja G. Z. beltag tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmének benyújtását. Csatolta az ennek alapjául szolgáló lakáscsere-szerződést és az azt jóváhagyó önkormányzati határozatot. Végül beadta a M. K. Bank Rt. pénztárbizonylatát 1 760 000 Ft-nak megfelelő USD átváltásáról a társaság egyik kültagjának nevére szóló számlán. A cégbíróság az 1992. június 8. napján hozott végzésével a cég bejegyzése iránti kérelmet - a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt - elutasította.A végzés ellen a képviselő fellebbezett, kérte a végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását a társaság cégjegyzékbe való bejegyzésére. A fellebbezésében előadta, hogy a hiánypótlásnak a banki igazolás és a tulajdoni lap csatolásával eleget tett, ugyanis a tulajdoni lapon G. Z. és társa tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme mint elintézetlen széljegy szerepel, az ennek alapját képező lakáscsere-szerződés és az azt jóváhagyó önkormányzati határozat alkalmas arra, hogy az apportőr tulajdonjogát közvetve hiteltérdemlően bizonyítsa. A cégbíróságnak tudnia kell arról, hogy Magyarországon a tulajdonosváltozás bejegyzése hónapokat vesz igénybe, és az államigazgatási szerv késedelmes ügyintézése miatt a társaság nem kerülhet hátrányos helyzetbe.
A fellebbezés nem alapos.
A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (Cr.) 8. §-ának c) pontja alapján a cég bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell a nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) a gazdasági társaság tulajdonába adott vagy egyéb jogcímen rendelkezésre bocsátott ingatlan tulajdoni lapjának másolatát. A rendelkezés célja annak megállapíthatósága, hogy az apportőr jogosult-e és milyen terjedelemben jogosult rendelkezni az ingatlan apporttárgy felől. A Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. G. Z. az apport tárgyát képező ingatlanon fennálló tulajdonjogának igazolására nem alkalmas a cégiratokhoz csatolt tulajdoni lap másolat, hiszen abból csak azt lehet megállapítani, hogy G. Z. apportőr az ezen a tulajdoni lapon felvett ingatlanra vonatkozóan kérelmet nyújtott be a földhivatalnál a tulajdonjogának bejegyzése iránt, és ezt a földhivatal elintézetlen széljegyként rögzítette az ingatlan-nyilvántartásban. Semmilyen adat nincs arra vonatkozóan, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett ingatlan azonos lenne az apport tárgyát képező ingatlannal. A fellebbezésben előadottak is azt bizonyították, hogy G. Z. tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba még nem jegyezték be, így tulajdonjogának átruházásáról a tulajdonjoga bejegyzésének megtörténtéig érvényesen nem rendelkezhet.
A cég bejegyzése iránti kérelmet elutasító határozat indokolása nem részletezi az elutasítás indokait, így nem állapítható meg, hogy a hiánypótlásként csatolt pénztárbizonylatot az elsőfokú bíróság elfogadta-e annak igazolásául, hogy a külföldi alapító tagok a pénzbeli vagyoni hozzájárulásukat konvertibilis valutában teljesítették, azonban ez az eljárást befejező határozat rendelkező részét nem érinti. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló többször módosított 1988. évi XXIV. tv. előírásai szerint a külföldi saját pénzbeli hozzájárulását - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - konvertibilis valutában köteles megfizetni. Ez alól kivétel, ha a külföldi tag az őt megillető osztalékot (részesedést) az alapítói vagyon növelésére fordítja, vagy Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló társaságba fekteti
be, illetve ha Magyarországon már létrejött társaságban külföldiként megszerzett részesedése, elidegenítése esetén a kapott ellenértéket új társaságba vagy már létrejött társaságba fekteti be (12. §). Az 1988. évi VI. tv. (Gt.) a társasági szerződés kötelező tartalmi elemei között nem határozza meg a külföldi által teljesítendő pénznemének a meghatározását, és a betéti társaság bejegyzése iránti kérelem mellékleteként csatolandó okiratok között sem jelöli meg a külföldi tagok pénzbeli hozzájárulása pénznemének igazolását. A társasági szerződésben vagy a bejegyzés alapját képező egyéb okiratokban azonban célszerű egyértelművé tenni a jogszabályi előírások e vonatkozásban való betartását is.
A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében rámutatott arra, hogy a társaság részére történő ingatlanátruházás esetén az apportőrnek már a társasági szerződés aláírásakor olyan helyzetben kell lennie, hogy az ingatlan tulajdonjogával rendelkezhessen, ennek pedig feltétele a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. A rendelkezésre álló okiratok jelenleg sem alapozzák meg a társaság cégbejegyzését, ezért a Legfelsőbb Bíróság az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú végzést helybenhagyta. (Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 0 106 111 269/5. - Legf Bír. Cgf VII. 32 491/1992. sz.)