adozona.hu
BH 1994.6.335
BH 1994.6.335
A betéti társaság beltagja saját vagyonával csak akkor felel - korlátlanul - a társaság kötelezettségeiért, ha a társaság vagyona a követelést nem fedezi, ezért a betéti társaság beltagját mögöttes felelősség terheli [1988. évi VI. tv. (Gt.) 75. § (1)-(2) bek., 94. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében 282 240 Ft meghiúsulási kötbér, illetve szerződésszegéssel okozott kártérítés címén 348 000 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A bizonyítási eljárás eredményeképpen ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a felek között szerződés nem jött létre, emiatt a felperes keresete alaptalan.
A felperesnek az ítélet elleni fellebbezése alapján a Legfelsőbb Bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú b...
BH 1994.6.335 A betéti társaság beltagja saját vagyonával csak akkor felel - korlátlanul - a társaság kötelezettségeiért, ha a társaság vagyona a követelést nem fedezi, ezért a betéti társaság beltagját mögöttes felelősség terheli [1988. évi VI. tv. (Gt.) 75. § (1)-(2) bek., 94. § (2) bek.].
A felperes keresetében 282 240 Ft meghiúsulási kötbér, illetve szerződésszegéssel okozott kártérítés címén 348 000 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A bizonyítási eljárás eredményeképpen ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a felek között szerződés nem jött létre, emiatt a felperes keresete alaptalan.A felperesnek az ítélet elleni fellebbezése alapján a Legfelsőbb Bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy a felek között 1000 db 16513 Barum OR 36 és 400 db 15513 Barum 36 autóköpenyre vonatkozó szállítási szerződés 1990. november 20-i teljesítési határidővel létrejött. A felperes kártérítési igényének jogalapja és összegszerűsége tárgyában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A közbenső ítéletben kifejtette a Legfelsőbb Bíróság, hogy a per adatai alapján a felek közötti szerződés létrejötte megállapítható volt, ezért a Pp. 213. §-ának (3) bekezdése alapján közbenső ítéletet hozott. Annak indokolása szerint az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárás során kell azt vizsgálnia: az alperes a szerződés teljesítése érdekében úgy járt-e el, ahogy az gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható [7/1978. (II. 1.) MT rendelet 18. §-ának (1) bekezdése], illetve hogy a felperesnek milyen összegű kára igazolható.
Az újabb eljárás során a felperes módosított keresetében azt adta elő, hogy az alperessel kötött szerződés alapján a gumik beszerzési értéke 1347 Ft/db lett volna, és azokat 1600 Ft/db árért adta volna tovább a vele jogviszonyban álló szerződő partnerének. Ezért egy gumin 256 Ft haszna lett volna. A szerződésbe írt egységárat figyelembe véve az elmaradt hasznának összegét 358 400 Ft-ban jelölte meg, amelyből levonásba helyezett 10 000 Ft szállítási költséget. Erre való tekintettel 348 400 Ft és járulékai megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az alperes a módosított kereset összegszerűségét nem kifogásolta. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest és L. L.-t a társaság beltagját egyetemlegesen kötelezte, hogy fizessenek meg a felperesnek 348 400 Ft-ot és annak kamatát. Az ítélet indokát abban adta, hogy az alperes a felperes által megjelölt elmaradt hasznot nem vitatta, valamint nem kizárt a betéti társaság beltagját is egyetemlegesen, a társasággal együtt, a követelés megfizetésére kötelezni.
Az ítélet ellen az alperesek fellebbezést nyújtottak be, és annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérték. Vitatták azt, hogy a felek között szerződés jött létre.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos a következők szerint.
A felperes a bírósághoz 1992. november hó 23-án érkezett előkészítő iratában keresetét kiterjesztette a betéti társaság beltagjára, L. L.-re. Az elsőfokú bíróság ezt a keresetkiterjesztést a II. r. alperesnek nem kézbesítette, illetőleg őt az 1992. november hó 25. napján tartott tárgyalásra nem idézte meg. Ezzel a Pp. 125. §-ában foglaltakat, továbbá a Pp. 99. §-ának (1) bekezdését, valamint a Pp. 96. §-ának (1) bekezdését megsértette. Ezen túlmenően nem volt figyelemmel arra sem, hogy a gazdálkodó szervezetek egymás között pereiben - a Pp. 51. §-ának a) pontja alá eső egységes pertársaság kivételével - nem gazdálkodó szervezet és állampolgár félként nem vehet részt.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 94. §-ának (2) bekezdése szerint a betéti társaságra a közkereseti társaság szabályait kell alkalmazni, ha a törvény másként nem rendelkezik. A törvény 75. §-ának (1)-(2) bekezdése a közkereseti társaság vonatkozásában azt tartalmazza, hogy a társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel, saját vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. A törvényből tehát az következik, hogy a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségére csak akkor kerül sor, ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi. A társaság kötelezettségéért elsősorban a társaság felel saját vagyonával. A tagok felelőssége tehát csak mögöttes, másodlagos. Ennélfogva a betéti társaság és a beltag csak olyan marasztalására kerülhet sor, amelyből kitűnik a beltag mögöttes felelőssége.
Ami pedig a kereset összegszerűségét illeti, az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell - minthogy azt az alperesek a fellebbezésükben vitatták -, hogy a felperesnek milyen összegű kára keletkezett. A felperes ugyanis a módosított keresetben érvényesített követelését a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében írtaknak megfelelően nem bizonyította, mert az általa megjelölt és igazolt árkülönbözetet működési költségek stb. is terhelik, amelyek a követelés összegét befolyásolják. Fel kell hívni tehát a felperest, hogy az általa követelt elmaradt hasznát bizonyító okiratait csatolja, adott esetben szakértő bevonása útján is vizsgálni kell azt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, egyben a (4) bekezdés alapján elrendelte, hogy a pert az elsőfokú bíróság másik tanácsa tárgyalja. (Legf. Bír. Gf. VI. 30 093/1993. sz.)