adozona.hu
BH 1994.5.279
BH 1994.5.279
Az állami vállalatok által kezelt ingatlanok értékesítése esetén a belterületi földek értékének 50%-a az illetékes területi önkormányzatot illeti meg. Ha az értékesítésre az állami vállalat felszámolása keretében kerül sor, az önkormányzat attól számított 30 napon belül köteles a felszámolónak igényét bejelenteni, amikor az ingatlan eladásáról tudomást szerzett, mert a jogszabályon alapuló követelése csak ekkor nyílott meg [1991. évi XXXIII. tv. 50. §, 51. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 4. § (1
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég felszámolásának közzétételére 1992. július 9-én került sor. B. város alpolgármestere 1992. december 16-án az elsőfokú bíróságnál igénybejelentésének elbírálását kérte. Előadása szerint 1992. október 20-án értesült arról, hogy a felszámoló a magyar állam tulajdonában és a felszámolás alatt álló cég kezelésében lévő belterületi ingatlant a felszámolási eljárás során árverés útján értékesítette, illetve az adásvételről 1992. október 20-án adásvételi szerződést kötött (B.-i 549. tulajdoni l...
BH 1994.5.279 Az állami vállalatok által kezelt ingatlanok értékesítése esetén a belterületi földek értékének 50%-a az illetékes területi önkormányzatot illeti meg. Ha az értékesítésre az állami vállalat felszámolása keretében kerül sor, az önkormányzat attól számított 30 napon belül köteles a felszámolónak igényét bejelenteni, amikor az ingatlan eladásáról tudomást szerzett, mert a jogszabályon alapuló követelése csak ekkor nyílott meg [1991. évi XXXIII. tv. 50. §, 51. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 4. § (1)-(2) és (4) bek., 57. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 4. §].
A cég felszámolásának közzétételére 1992. július 9-én került sor. B. város alpolgármestere 1992. december 16-án az elsőfokú bíróságnál igénybejelentésének elbírálását kérte. Előadása szerint 1992. október 20-án értesült arról, hogy a felszámoló a magyar állam tulajdonában és a felszámolás alatt álló cég kezelésében lévő belterületi ingatlant a felszámolási eljárás során árverés útján értékesítette, illetve az adásvételről 1992. október 20-án adásvételi szerződést kötött (B.-i 549. tulajdoni lapon lévő 436/2. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan). A felszámoló felé 1992. november 3-án az 1991. évi XXXIII. tv. 51. §-ára hivatkozással élt igénybejelentéssel és kérte, hogy az adásvételi szerződésben megjelölt 1 428 800 Ft összegű földérték 50%-ának megfelelő 717 400 Ft-ot utalja át a Polgármesteri Hivatal számlájára. A felszámoló az igénybejelentést nem fogadta el, és álláspontjáról a kérelmezőt 1992. november 19-én értesítette. A felszámoló arra hivatkozott, hogy a felszámolás alatt álló vállalatra nem vonatkoznak az 1991. évi XXXIII. tv. 51. §-ának rendelkezései. A kérelmező szerint a felszámoló jogi álláspontja téves, erre tekintettel kérte az elsőfokú bíróságtól igénybejelentésének elbírálását.A felszámoló előadta, hogy az önkormányzat igényének kielégítésére csak az összes hitelezői igény kielégítése után kerülhet sor.
Az elsőfokú bíróság 1993. január 7-én végzésében kötelezte a felszámolót, hogy a kérelmező részére 15 napon belül 714 000 Ft-ot fizessen meg. Kifejtette, hogy az 1991. évi XXXIII. tv. 51. §-a (1) bekezdésének értelmében a helyi önkormányzatot térítésként megilleti a belterületi föld értékének megfelelő vételárrész 50%-a. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az önkormányzatot megillető vételárrész nem tartozik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet hitelezői igények kielégítésére szolgáló vagyonához, ezt az összeget a felszámoló az ingatlan értékesítését követően, még a hitelezői igények kielégítése előtt köteles az önkormányzatnak átutalni.
A végzés ellen a felszámoló nyújtott be fellebbezést, melyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg, és a kérelmet utasítsa el, mert felszámolás alatt álló vállalat vagyona esetében az 1991. évi XXXIII. tv. 51. §-a nem alkalmazható. Hangsúlyozta, hogy a csődeljárásról, felszámolási eljárásról, és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Csftv.) 4. §-a meghatározta a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyoni kört és a kivételek között a belterületi föld ellenértékét nem szerepeltette. Ilyen jellegű igénykielégítésről a Csftv. 57. §-a sem rendelkezik. A fentiekből kitűnően a jogalkotó a hitelezők védelme érdekében a belterületi föld teljes ellenértékét a felszámolási eljárás alá kívánta vonni azzal, hogy a kérelemben írt igény kielégítéséről - a Csftv. 61. §-ában írtak szerint - csak a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból intézkedhetnek a tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezők.
A fellebbezés nem alapos.
Az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. 51. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az állami felügyelet alatt álló, a tröszti, a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése általános vezetésével működő állami vállalatok által kezelt ingatlanok értékesítése során a belterületi föld értékének megfelelő vételárrész 50%-a a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzatot illeti meg. A Csftv. 4. § (1) bekezdése szerint a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás közzétételének időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. Csftv. 4. § (2) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A fentiek alapján az állami vállalat által kezelt ingatlanokat, és azok értékesítése esetén az ellenértékként befolyt vételárat, mint szerzett vagyont is a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának kell tekinteni. Ezen megállapításhoz képest a kivételekről rendelkezett a Csftv. 3. §-a, de - a kivételek figyelembevétele mellett is - az adós vagyonához tartozónak kell tekinteni az értékesítés során befolyt ingatlanvételárat, a jelen esetben az értékesítés során befolyt ellenértéket. Az mint a felszámolás körébe tartozó vagyon része a tartozások kielégítésének alapjául szolgál. A tartozásokat pedig a Csftv. 57. §-ában írtak szerint, az ott meghatározott sorrend alapján kell kielégíteni.
Maga a kérelmező sem állította, hogy a felszámolási eljárás közzétételekor a felszámolás alatt álló céggel szemben vagyoni követelése állt volna fenn. Az ingatlan értékesítéséhez, mint jogi tényhez kötötte térítési igényének megnyíltát. Követelése tehát a felszámolási eljárás során keletkezett, a felszámoló szerződéskötése következtében. Ebből az is következik, hogy semmiképpen nem tekinthette magát hitelezőnek a kérelmező - követelése fennállásának hiányában - a felszámolás elrendeléséről szóló végzés közzétételekor sem, így hitelezői igénybejelentéssel sem élhetett a felszámolás közzétételétől számított 30 napon belül a felszámoló felé. A kérelmező csak az adásvételi szerződés megkötése napján értesült az ingatlan értékesítéséről, és az ettől az időponttól számított 30 napon belül igényét bejelentette. Ezért a kérelmezőt a Csftv. 3. §-ának c) pontja szerinti hitelezőnek kell tekinteni éspedig olyan hitelezőnek, aki igazoltan 30 napon belüli igénybejelentéssel élt. Ezen megállapítás alapulvételével kell a kérelmező, mint hitelező követelését a Csftv. 57. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint kielégíteni.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság végzésének meghozatalát követően hatályba lépett 1993. évi LXXXI. tv. 4. §-ának (1), (2) és (3) bekezdése módosította a Csftv. 1., 3. és 4. §-ának rendelkezéseit és ezen módosítás a jövőre nézve csak megerősítette a Legfelsőbb Bíróság fentebb kifejtett álláspontját.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését - a Pp. 253. § (2) bekezdésében írtak szerint, a Csftv. 46. § (3) bekezdésében írtakra utalással - megváltoztatta. (Legf. Bír. Fpkf. II. 30 563/1993. sz.)