adozona.hu
BH 1994.5.276
BH 1994.5.276
Anyagi jogi és lényeges eljárásjogi szabályt sért a cégbíróság ha a társasági szerződésnek megfelelő együttes cégjegyzés esetén a cégbejegyzési (módosításbejegyzési) eljárásban hozott határozatait a cég valamennyi képviselőjének nem kézbesítteti [1988. évi VI. tv. 23. §., 43. § (2) bek., 72. §, 1989. évi 23. tvr. 25. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az SZ. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság képviseletére és Cs. I.-né beltaggal együttes cégjegyzésére jogosult Sz.-né T. J. beltag 1991. december 31-én önállóan kérte a társaság cégjegyzékbe történő bejegyzését. Utóbb az alapító tagok a társasági szerződést a társasági vagyon mértéke vonatkozásában 1992. január 13-án módosították, és Sz.-né ennek bejegyzését is kérte. Az elsőfokú bíróság elutasítás terhe mellett a kérelmezőt hiánypótlásra szólította fel, amit még egyszer megismételt....
BH 1994.5.276 Anyagi jogi és lényeges eljárásjogi szabályt sért a cégbíróság ha a társasági szerződésnek megfelelő együttes cégjegyzés esetén a cégbejegyzési (módosításbejegyzési) eljárásban hozott határozatait a cég valamennyi képviselőjének nem kézbesítteti [1988. évi VI. tv. 23. §., 43. § (2) bek., 72. §, 1989. évi 23. tvr. 25. §].
Az SZ. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság képviseletére és Cs. I.-né beltaggal együttes cégjegyzésére jogosult Sz.-né T. J. beltag 1991. december 31-én önállóan kérte a társaság cégjegyzékbe történő bejegyzését. Utóbb az alapító tagok a társasági szerződést a társasági vagyon mértéke vonatkozásában 1992. január 13-án módosították, és Sz.-né ennek bejegyzését is kérte. Az elsőfokú bíróság elutasítás terhe mellett a kérelmezőt hiánypótlásra szólította fel, amit még egyszer megismételt. A társaság közben - 1992. július 18-án - elkészítette a második szerződés módosítását is, amit a társaság a módosítás óta most már önálló cégjegyzésre jogosított másik képviselője, Cs. I.-né jelentett be a cégbíróságnak. A hiánypótló végzésben foglaltaknak egyik képviselő sem tett eleget. A cégbíróság a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő eredménytelen leteltére figyelemmel a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította, és a határozatot Cs. I. 6000 Kecskemét, M. u. 32. sz. alatti lakos részére kézbesítette. A társaságnak ilyen nevű és lakóhelyű tagja nincs.A végzés ellen Cs. I.-né képviselő fellebbezett és kérte azt hatályon kívül helyezni és ezzel a társaság bejegyzését lehetővé tenni. A hiánypótlás elmulasztásával kapcsolatosan előadta, hogy a társaság tagjai és Sz.-né T. J. kapcsolata annyira megromlott, hogy Sz.-né a hiánypótlás érdekében nem intézkedett, majd a tagsági viszonyát is megszüntette, így személy szerint neki a hiánypótlási kötelezettségről nem volt tudomása. A fellebbezéssel egyidejűleg a kérelmező a saját címpéldányát csatolta a cég bejegyzéséhez szükséges okiratként, a másik volt beltag és képviselő címpéldányát, és a cég bejegyzése iránti kérelem nyomtatványt azonban - annak ellenére, hogy ezen hiányosságokat a bírósági végzés tartalmazta - nem nyújtotta be.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 72. §-a szerint a társaságot harmadik személyekkel szemben a képviselő(k) képviseli(k), több képviselő esetén a társasági szerződés együttes képviseletet is előírhat. A Gt. 43. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha cégjegyzés önálló, a 23. § alapján szükséges bejelentéseket a képviselők bármelyike egyedül is megteheti.
A Gt. 23. §-a azt írja elő, hogy a társaság alapítását - és a cég adataiban bekövetkezett változásokat - 30 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak.
A fenti szabályokból következik egyrészt az, hogy a bíróság önálló cégjegyzés esetén bármelyik képviselőnek joghatályosan kézbesíthet, másrészt az is, hogy együttes cégjegyzés esetében a képviselők csak együtt tehetnek jognyilatkozatokat, és a kézbesítésnek is valamennyiük részére kell megtörténnie (cég nevének, székhelyének és képviselők nevének, stb. feltüntetésével).
Törvényt sértett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az ismertetett szabályok ellenére hiánypótló végzést csak az egyik képviselőnek rendelte megküldeni. Ez az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok olyan lényeges megsértését jelenti, amelyre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése alapján a Pp. alkalmazandó 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban gondoskodni kell a hiánypótlást elrendelő és az egyéb végzések szabályszerű kézbesítéséről, és csak az ennek ellenére történt mulasztás esetén lehet hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazni. (Legf. Bír. Cgf VII. 33 143/1992. sz.)