adozona.hu
BH 1994.3.160
BH 1994.3.160
Nemcsak hitelezőket, de az adós gazdálkodó szervezetet is megilleti az a jogosultság, hogy a felszámoló eljárását, tevékenységét figyelemmel kísérje, és érdeksérelme esetén a felszámoló ellen kifogással éljen a bíróságnál [1986. évi 11. tvr. 23-25. §-ai, 26. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 124. sorszámú végzésével S. L. dombóvári lakos, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet ügyvezetője által benyújtott kifogást elutasította. Végzésének indokolásában megállapította, hogy az MB S. Kft. felszámolására irányuló eljárást az elsőfokú bíróság 21. sorszámú végzésével rendelte el, amely 1992. február 13-án a Magyar Közlöny 1992. évi 15. számában került közzétételre. S. L., a felszámolás alatt álló kft. ügyvezetője 1992. július 7-én kifogást nyújtott be a R. G...
BH 1994.3.160 Nemcsak hitelezőket, de az adós gazdálkodó szervezetet is megilleti az a jogosultság, hogy a felszámoló eljárását, tevékenységét figyelemmel kísérje, és érdeksérelme esetén a felszámoló ellen kifogással éljen a bíróságnál [1986. évi 11. tvr. 23-25. §-ai, 26. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság 124. sorszámú végzésével S. L. dombóvári lakos, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet ügyvezetője által benyújtott kifogást elutasította. Végzésének indokolásában megállapította, hogy az MB S. Kft. felszámolására irányuló eljárást az elsőfokú bíróság 21. sorszámú végzésével rendelte el, amely 1992. február 13-án a Magyar Közlöny 1992. évi 15. számában került közzétételre. S. L., a felszámolás alatt álló kft. ügyvezetője 1992. július 7-én kifogást nyújtott be a R. Gazdasági és Pénzügyi Rt. felszámoló cég intézkedésével szemben, és új felszámoló kijelölését kérte. Hivatkozott arra, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásokban a felszámoló nem gondoskodik a kft. képviseletéről, vagyonának megóvása érdekében nem tesz intézkedést, valamint a közzétételt megelőzően kötött szerződéseket megtámadja. Az elsőfokú bíróság a kifogást mint alaptalant elutasította. Elfogadta a felszámoló észrevételében előadottakat, nevezetesen hogy a folyamatban levő bírósági eljárásokban jogi képviselőt hatalmazott meg maga helyett, aki eljárt, és az eljárás eredményéről tájékoztatta. Tájékoztatta a kifogással élőt, hogy a módosított 1986. évi 11. tvr. (Ftvr.) 23. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámoló jogosult a gazdálkodó szervezet által kötött szerződéseket felmondani és azoktól elállni.Az elsőfokú bíróság végzése ellen S. L. ügyvezető fellebbezést nyújtott be. Fenntartotta a kifogásában foglaltakat, megítélése szerint a felszámolóként kijelölt S. P. nem látja el kellőképpen a kft. képviseletét, nem képviseli a szállítók és hitelezők érdekeit. A Fővárosi Bíróság előtt mintegy 500 000 000 Ft-os követelése van a szállítókkal szemben, ezen a tárgyaláson nem képviseltette magát a felszámoló, így valótlan adatokat közölt a bírósági tárgyalásról az észrevételében. A felszámoló kizárólag a saját érdekeit képviseli, ezt az előadását kellőképpen iratokkal is igazolni tudja.
A fellebbezésre a felszámoló észrevételt tett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását, hivatkozott arra, hogy a felszámoló és a hitelezők érdeke azonos, díjazása a behajtott követelések, valamint az értékesített vagyontárgyak összegétől függ, ezért érdeke, hogy minél több követelést hajtson be, minél több vagyont kutasson fel, és azokat értékesítse. Így alaptalan az S. L. által benyújtott ezzel kapcsolatos fellebbezés. Részletes tájékoztatást adott arról, hogy az egyes perekben ki látta el a felszámoló képviseletét. Álláspontja szerint az ügyvezető által kötött ingatlan-adásvételi szerződéseket indokoltan mondta fel, az ügyvezető az, aki a kötelezettségeinek nem tett eleget, ebből eredően hátráltatja a felszámoló eljárását.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügyben megalapozott döntés nem hozható. Az iratok tartalmából megállapítható, hogy S. L., a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet ügyvezetője többirányú kifogással élt a felszámoló eljárásával kapcsolatban. Egyrészt sérelmezte, hogy a Salzburgban M. nevű személy elleni büntetőügyben a kft. kártérítési igénye nem megfelelően nyer képviseletet, továbbá a Fővárosi Bíróság előtt az M. K. Bank ellen folyamatban lévő ügyben ugyancsak nem képviselte a felszámoló a kft.-t. Továbbá a Fővárosi Bíróság előtt az A. Kft. elleni perben nem tett a felszámoló személyesen nyilatkozatot. Továbbá a cégnél érdemi és a cég vagyonát felmérő, megóvó intézkedéseket elmulasztotta - anélkül hogy vele közlést nyert volna a felszámolás ténye -, az ez előtt megkötött szerződéseket megtámadta.
A jelen ügyben még alkalmazásra kerülő, többször módosított 1986. évi 11. tvr. (Ftvr.*) 26. §-ának (2) bekezdése szerint a hitelező képviselője figyelemmel kíséri a felszámoló tevékenységét, kérelmére a felszámoló az eljárásról a képviselőt köteles tájékoztatni. Érdeksérelem, jogsérelem esetén a hitelezők - elsősorban képviselőjük útján - kifogással élhetnek a bíróságnál. Ez a jog a gazdálkodó szervezetet is megilleti. Ebből eredően a gazdálkodó szervezetet is megilleti ugyanaz a jog, mint a hitelezőt, nevezetesen hogy a felszámoló eljárását, tevékenységét figyelemmel kísérhesse, és érdeksérelem, jogsérelem esetén kifogással élhessen a bíróságnál.
Az Ftvr. 23., 24. és 25. §-ai részletesen szabályozzák a felszámoló feladatait, kötelezettségeit, a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában. A felszámoló annak érdekében végzi a tevékenységét, hogy a gazdálkodó szervezet felszámolása a lehető legkisebb anyagi veszteséggel történjék meg. A felszámoló feladata a gazdálkodó szervezetet megillető követelések behajtása, valamint a jelentkező igények érvényesítése. A feladatai megoldása során törekednie kell a leggazdaságosabb megoldások kiválasztására, a jogszabályban írt "köteles megkísérelni" kifejezés arra utal, hogy még a kétes helyzetekben a kétes kimenetelű követelések behajtására, illetőleg vagyontárgyak értékesítésére, megmentésére is meg kell tennie a lehetőségek kínálta összes elvárható intézkedést. Erre tekintettel érdeksérelem esetén nemcsak a felszámoló által megtett tevékenységet, hanem adott esetben annak elmulasztását is sérelmezheti a gazdálkodó szervezet is.
Jelen esetben tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felszámoló egyoldalú előadását elfogadta a kifogással kapcsolatos döntésének alapjául. A felszámoló sem az elsőfokú eljárás során, sem a fellebbezési eljárásban nem igazolta kellőképpen nyilatkozatait, állításait. A Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő perben az ügyben kifejtett tevékenységéről semmiféle iratot nem csatolt, a fellebbezési észrevételéhez mellékelt ügyvédi meghatalmazásból pedig még az sem állapítható meg, hogy azt melyik perben adta a jogi képviselők részére. Ugyancsak a Fővárosi Bíróság előtt az A. Kisszövetkezet elleni perről csupán előadta, hogy a korábbi jogi képviselő dr. F. K. ügyvéd visszajuttatta részére az iratokat és jelezte levélben azt az álláspontját, hogy a per további menetével nem ért egyet, a megtett további intézkedéseit azonban nem igazolta, a per jelenlegi állásáról tájékoztatást a bíróság részére nem adott. Ugyancsak nem támasztotta alá semmiféle bizonyítékkal a saját előadását a Salzburgban S. osztrák állampolgár ellen folyó büntetőeljárásban tett intézkedésével kapcsolatban. Ennél fogva a fellebbezés elbírálásához nem áll rendelkezésre olyan anyag, amelynek alapján megalapozott döntést lehetne hozni.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján - mivel a fenti kérdésekre kiterjedő nagy terjedelmű bizonyításkiegészítés szükséges - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak az újabb eljárás során fel kell hívnia a felszámolót, részletezze, milyen tevékenységet fejtett ki a kifogásolt ügyekben, a bírósághoz milyen beadványokat, kérelmeket szerkesztett és nyújtott be, továbbá a bírósági tárgyalásokon milyen nyilatkozatokat tett, ezeknek az igazolására csatolnia kell a beadványok másolatát, valamint a jegyzőkönyvmásolatot, amelyek az ügyek tárgyalásáról készültek. Szükség esetén az elsőfokú bíróságnak a kifogás tárgyában meghallgatást kell tartania, ugyanis S. L. ügyvezető az iratokat, amelyekre a fellebbezésében hivatkozott nem csatolta, így pontosan nem állapítható meg, hogy a képviselet elmulasztásának sérelmezésén kívül konkrétan milyen kifogása van, mi az az érdeksérelem, ami konkrétan az S. P. felszámoló biztos részéről a gazdálkodó szervezetet érte. Több esetben hivatkozik arra, hogy a felszámoló cégnek az érdeke ellentétben áll a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet érdekeivel, amelyet azonban konkrétan semmiféle bizonyítékkal nem támasztott alá. Ezért az általa hivatkozott iratoknak a csatolására kell felhívni. A bizonyítékok birtokában lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy az Ftvr. 27. §-ának (2) bekezdése alapján a kifogás tárgyában állást foglaljon, eldöntse azt, hogy van-e olyan sérelem, amelyet valamilyen formában orvosolnia szükséges. (Legf. Bír. Fpkf. II. 30 031/1993. sz.)
* Az 1986. évi 11. tvr.-t az 1991. évi IL. tv. 84.§-ának a) pontja hatályon kívül helyezte, de az új tv. 51. §-a lényegében a hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek megfelelő szabályozást tartalmaz.