adozona.hu
BH 1994.3.158
BH 1994.3.158
A csődeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadó végzés ellen a hitelező - ha a megtagadásra az adós eljárási szabálysértése miatt került sor - fellebbezéssel nem élhet [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 19. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokon eljárt bíróság végzésével az adós kérelme alapján indult csődeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadta. A határozatának indokolásában megállapított tényállás szerint a csődeljárás megindítása a Cégközlöny 1992. május 7-i számában került közzétételre. Az eljárás során az adós bejelentette a bíróságnak, hogy az egyezségi tárgyaláson az azon megjelent hitelezőivel egyezséget kötött. Beadványához csatolta az egyezségi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a jelenléti ívvel együtt, to...
BH 1994.3.158 A csődeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadó végzés ellen a hitelező - ha a megtagadásra az adós eljárási szabálysértése miatt került sor - fellebbezéssel nem élhet [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 19. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek.].
Az elsőfokon eljárt bíróság végzésével az adós kérelme alapján indult csődeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadta. A határozatának indokolásában megállapított tényállás szerint a csődeljárás megindítása a Cégközlöny 1992. május 7-i számában került közzétételre. Az eljárás során az adós bejelentette a bíróságnak, hogy az egyezségi tárgyaláson az azon megjelent hitelezőivel egyezséget kötött. Beadványához csatolta az egyezségi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a jelenléti ívvel együtt, továbbá a hitelezőknek megküldött egyezségi javaslatot, reorganizációs programot, valamint a létrejött megállapodást. Mivel az adós - hiánypótlásra való felhívását követően - úgy nyilatkozott, hogy adminisztrációs tévedés miatt elmulasztotta az egyezségi tárgyalás megkezdése időpontjának két országos napilapban való közzétételét, a bíróság az 1991. évi IL. törvény 15. §-a (4) bekezdésében foglalt kötelezettség nem teljesítése miatt megállapította, hogy a megkötött egyezség nem felel meg a törvényben írt feltételeknek. A megyei bíróság ezért a hivatkozott törvény 19. §-ának (2) bekezdése alapján megtagadta az eljárás befejezetté nyilvánítását. A végzést az adósnak és az egyezségi tárgyaláson megjelent hitelezőknek kézbesítette.Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós korlátozott felelősségű társaság s a B.-i Részvénytársaság hitelező nyújtott be fellebbezést.
Az adós a másodfokú eljárás során - 1993. április 19-én - bejelentette, hogy a gazdasági körülményekben az egyezségkötés óta bekövetkezett változások miatt a megállapodásban foglaltakat nem tudta teljesíteni, a hitelezőivel szemben fennálló tartozásai rendezetlenek, ezért fellebbezését visszavonta.
A hitelező beadványában az elsőfokú határozat megváltoztatásával, a csődeljárás befejezetté nyilvánítását kérte. Indokolásul arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az egyezség végrehajtásához fűződő gazdasági és jogi érdek nagyobb súlyú, mint az adós eljárási mulasztása.
A K.-i Húskombinát, az O. H. Kutatóintézet és az "Alapítvány a H. Kutatásért" hitelezők a fellebbezésekre tett észrevételeikben ugyancsak az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, a csődeljárás befejezetté nyilvánításáról való rendelkezést kérték.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság határozatának érdemi vizsgálatát mellőzte, egyrészt az adós fellebbezésének visszavonására tekintettel, másrészt amiatt, hogy a több eseti döntésében is kifejtettek szerint a B.-i Rt. hitelezői fellebbezését mint meg nem engedettet az alábbiakra figyelemmel el kellett utasítani.
A jelen ügy elbírálására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény* (Csftv., illetve csődtörvény) rendelkezései az irányadók. A törvény - a preambulumában megfogalmazottak értelmében - az adós újjászervezésére irányuló csődeljárást nemperes eljárásként szabályozza. Míg a felszámolási eljárás erősen perrokon vonásokat mutató nemperes eljárásként jellemezhető, a csődeljárás olyan nemperes eljárás; amely - a jelenleg hatályos előírások szerint - kizárólag az adós bejelentése alapján indul, annak során a bíróság előtti eljárásra az adós köteles, annak jognyilatkozatai, illetve mulasztásai váltanak ki bírósági eljárási joghatásokat. Az eljárás befejezetté nyilvánításáról, illetve annak megtagadásáról is az adós bejelentése alapján dönt a bíróság.
Az utóbbiakat kimondó végzés ellen a Csftv. 19. §-ának (2) bekezdése szerint fellebbezésnek van helye. Arra vonatkozó kifejezett rendelkezést, hogy a végzést ki támadhatja meg fellebbezéssel, a csődtörvény nem tartalmaz. A Csftv. 6. §-ának (2) bekezdése azonban azt írja elő, hogy azokban az eljárási kérdésekben, amelyeket a törvény nem szabályoz, a Polgári perrendtartás rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A fellebbezésre jogosultak köre a Pp. 233. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból kiindulva határozható meg. E törvényhely szerint az elsőfokú bíróság határozata ellen fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, továbbá az ügyész, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.
Az elsőfokon eljárt bíróság végzése a Csftv. 19. §-ának (2) bekezdésén alapul. Az csak a csődeljárás befejezetté nyilvánításáról dönt, a B.-i Részvénytársaság hitelezőre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
A kifejtettekre tekintettel, a Legfelsőbb Bíróság a hitelező fellebbezését a Csftv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 240. §-ának (1) bekezdése alapján - utalással a Pp. 237. §-ára - elutasította. (Legf. Bír. Fpkf. II. 30 041/1993. sz.)
* Az 1991. évi IL. tv-t az 1993. évi LXXXI. tv. több rendelkezést érintően módosította, ezek a változások azonban a tétel érvényét nem érintik.