adozona.hu
BH 1994.2.102
BH 1994.2.102
I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó főadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelező is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthető [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 6. § (1) bek., 38. § (3) bek., Pp. 51. § c) pont]. II. Azt, hogy a pénzintézet megyei fiókjai önállóan perelhetők-e, nem az dönti el, hogy csak a központnak van jogi
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A II. r. alperes 1992. január 13-án saját váltót állított ki 5 millió forint értékben a III. r. alperes rendelvényes javára 1992. április 30-i lejárattal. A kifizetés helye az OKHB Rt. Mezőkövesd volt. A III. r. alperes a váltót a felperesre forgatta.
A felperes az 1993. április 8-án előterjesztett keresetében 5 millió forint és ennek 6%-os kamata, 3 váltódíj és perköltség egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Előadta, hogy mielőtt a váltót a III. r. alperestől befogadta...
BH 1994.2.102 I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó főadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelező is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthető [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 6. § (1) bek., 38. § (3) bek., Pp. 51. § c) pont].
II. Azt, hogy a pénzintézet megyei fiókjai önállóan perelhetők-e, nem az dönti el, hogy csak a központnak van jogi osztálya, hanem a pénzintézetnek a képviseleti jogosultságról rendelkező alapszabálya. Ezért hatásköri vagy illetékességi kifogás esetén a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az alapszabály miként rendelkezik a perbeli fiók képviseleti jogosultságáról [1991. évi LXIX. tv. 5. § (7) bek., Ptk. 30. § (1)-(2) bek.].
A II. r. alperes 1992. január 13-án saját váltót állított ki 5 millió forint értékben a III. r. alperes rendelvényes javára 1992. április 30-i lejárattal. A kifizetés helye az OKHB Rt. Mezőkövesd volt. A III. r. alperes a váltót a felperesre forgatta.A felperes az 1993. április 8-án előterjesztett keresetében 5 millió forint és ennek 6%-os kamata, 3 váltódíj és perköltség egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Előadta, hogy mielőtt a váltót a III. r. alperestől befogadta és részére az 5 millió forintot kifizette, információt kért az I. r. alperestől mint a váltót kibocsátó II. r. alperes számlavezető bankjától, amely 1993. január 13-án azt az információt adta, hogy a "váltó jó". Ezen információt adó bank lejáratkor azt vezette rá a váltóra, hogy az fedezethiány miatt nem teljesíthető. Ezért a keresetét az I. r. alperessel szemben arra alapította, hogy az I. r. alperes megszegte a bankok között 1989. november 20-án létrejött együttműködési megállapodást. A váltót kibocsátó II. r. alperes és az azt forgató III. r. alperes ellen felszámolási eljárás indult. A II. r. alperesnek a B.- E. Befektetési és Kereskedelmi Rt., a III. r. alperesnek a Pénzintézeti Központ a felszámolója, ezért a kijelölt felszámolókat "perbe hívta".
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Ptk. 30. §-ának (2) bekezdésében, a Pp. 30. §-ának (1) és 36. §-ának (1) bekezdésében, 51. §-ának c) pontjában és az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező M. Városi Bírósághoz áttette.
Ezen végzés ellen az I. r. alperes fellebbezett, és a végzés megváltoztatásával a keresetlevelet a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz kérte áttenni. Arra hivatkozott, hogy bankok fiókjai nem teljes körű jogi személyek, csak az ő működési körükben köthetnek szerződéseket, jogi képviseletet pedig csak a székhelyen (Budapesten) működő jogi főosztály láthat el.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az iratokból megállapítható, hogy a váltót kiállító a II. r. alperessel szemben 1993. február 4-én (közzétéve: Cégközlöny 1993. február 4-én megjelent 5. száma), a III. r. alperes ellen 1991-ben (közzétéve: Magyar Közlöny 1993. évi 35. száma) felszámolási eljárás indult.
Az 1991. évi IL. törvény 38. §-ának (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A perbeli követelés, amely polgári jogi jogviszonyból ered, a felszámolás alatt lévő alpereseknek a törvény 4. §-ának (1) bekezdésében írt vagyonával szembeni követelés. Az elsőfokú bíróság által felhívott váltójogi szabályok csak azt jelentik, hogy a megtérítési váltóadós III. r. alperessel szemben, a kiállító (II. r. alperes) csődbejutása vagy az ellene indított felszámolás esetén már a váltó lejárata előtt is érvényesíthető a váltójogi igény. Amennyiben azonban a váltóadósok felszámolás alá kerülnek, akkor velük szemben is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető a váltójogi követelés.
A törvény 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. Az I. r. alperessel szembeni követelés, amely szerződésszegésből eredő kártérítés, csak peres eljárásban érvényesíthető, így az I. r. alperessel a Pp. 51. §-ának c) pontjában írt pertársaság nem állhat fenn. A II. r. és a III. r. alperesek székhelye viszont Miskolcon van, ezért a keresetlevél áttételére az ő vonatkozásukban a Pp. 129. §-a alapján nincsen jogi lehetőség.
A továbbiakban a másodfokú bíróság azt vizsgálta, hogy az I. r. alperessel szemben benyújtott keresetlevélnek a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz történő áttétele feltételei fennállanak-e. Az I. r. alperes a fellebbezésében azt állította, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fiók csak szerződéskötésre jogosult. Mivel a Ptk. 30. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint jogszabály, alapszabály vagy okirat másként is rendelkezhet a szervezeti egység képviseletéről, ezért fel kell hívni az I. r. alperest annak igazolására, hogy a perbeli fiók a perbeli szerződés megszegésére alapított perben a cég képviseletére nem jogosult. Egymagában az a körülmény ugyanis, hogy az I. r. alperes jogi főosztálya Budapesten van, nem bizonyítja, hogy a perbeli fiók vezetője a Ptk. 30. §-ának (2) bekezdésében meghatározott képviseleti jogosultsággal nem rendelkezik, s ez a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. tv. 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltakból sem következik. Ezért az I. r. alperest kötelezni kell az alapszabály becsatolására és ennek alapján kell vizsgálni, hogy az alapszabály kizárja-e a perbeli fiók képviseleti jogosultságát. Az alapszabály ismeretében lehet eldönteni, hogy az I. r. alperes fellebbezése mennyiben megalapozott, az ellene indított per elbírálására melyik bíróság illetékes, vagyis helye lehet-e az I. r. alperes ellen előterjesztett keresetlevél áttételének a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
A fent kifejtettek értelmében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a II. és III. r. alperes vonatkozásában a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az ő vonatkozásukban a keresetlevél áttételét mellőzte, az I. r. alperes vonatkozásában pedig a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. I. 32 009/1993. sz.)