adozona.hu
BH 1994.2.92
BH 1994.2.92
A betéti társaság esetében jogszabály nem írja elő a vagyoni betétek legkisebb összegét. A cégbíróság ezért nem vonhatja mérlegelési körébe, hogy a társaság tagjai által befizetett vagyoni betétek összege elegendő-e a társaság közös gazdasági tevékenységének folytatásához. Ezen az alapon tehát a cég bejegyzése nem tagadható meg [1988. évi VI. tv. 21. § (1) bek., 56. §, 94. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég 1991. augusztus 6-án terjesztette elő bejegyzés iránti kérelmét az 1991. július 19-én kelt társasági szerződés alapján. A társasági szerződés 6. pontja szerint a társaság induló vagyona 10 000 Ft, ebből a beltag 9 900 Ft, a kültag pedig 100 Ft vagyoni hozzájárulást bocsát a társaság rendelkezésére. Az elsőfokú bíróság 1991. szeptember 23-án kelt végzésében közölte a céggel, hogy komolytalannak tartja a kültag 100 Ft-os vagyoni hozzájárulását, ezért elutasítás terhe mellett felhívta a tá...
BH 1994.2.92 A betéti társaság esetében jogszabály nem írja elő a vagyoni betétek legkisebb összegét. A cégbíróság ezért nem vonhatja mérlegelési körébe, hogy a társaság tagjai által befizetett vagyoni betétek összege elegendő-e a társaság közös gazdasági tevékenységének folytatásához. Ezen az alapon tehát a cég bejegyzése nem tagadható meg [1988. évi VI. tv. 21. § (1) bek., 56. §, 94. § (2) bek.].
A cég 1991. augusztus 6-án terjesztette elő bejegyzés iránti kérelmét az 1991. július 19-én kelt társasági szerződés alapján. A társasági szerződés 6. pontja szerint a társaság induló vagyona 10 000 Ft, ebből a beltag 9 900 Ft, a kültag pedig 100 Ft vagyoni hozzájárulást bocsát a társaság rendelkezésére. Az elsőfokú bíróság 1991. szeptember 23-án kelt végzésében közölte a céggel, hogy komolytalannak tartja a kültag 100 Ft-os vagyoni hozzájárulását, ezért elutasítás terhe mellett felhívta a társasági szerződés és a cégjegyzéknyomtatvány módosítására. A cég nem tett eleget ezen felhívásnak, de bejegyzési kérelmét fenntartotta.Az elsőfokú bíróság ezt követően 1992. február 14-én kelt végzésében elutasította a cég bejegyzés iránti kérelmét. Az indoklásban hivatkozott arra, hogy betéti társaság esetén sem lényegtelen a kültag vagyoni hozzájárulásának mértéke, hisz a kültag csupán vagyoni befektetéssel vehet részt a társaságban és a társaság működését elsősorban az általa bevitt vagyon teszi lehetővé. A kültag 100 Ft-os hozzájárulása komolytalan szerződési akaratot tükröz, ezért nem találta teljesíthetőnek a cég bejegyzési kérelmét. Megjegyezte, hogy a bejegyzésre csak abban az esetben lenne lehetőség, ha a szerződésben írtaktól eltérő arányban járulna hozzá a kültag és a beltag a közös gazdálkodási tevékenység folytatásához.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a cég terjesztett elő fellebbezést, kérte hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül és utasítsa újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára. Hivatkozott arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) nem határozza meg a kültag által rendelkezésre bocsátandó vagyoni hozzájárulás minimumát, ezzel lehetővé téve, hogy azt maguk a tagok határozzák meg jogi korlátok nélkül, gazdasági és célszerűségi szempontok alapján. A cégbíróság a cégbejegyzési eljárás alapján köteles vizsgálni, hogy a cégbejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek. Az viszont nem engedhető meg, hogy célszerűségi vagy gazdasági megfontolások alapján mérlegelje a bíróság: a betéti társaság induló vagyona vagy valamely tag vagyoni hozzájárulása elegendőnek és komolynak tekinthető-e.
A fellebbezés alapos.
A Gt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján a betéti társaság esetében is érvényesül a Gt. 56. §-ának azon szabálya, hogy a 21. §-ának (1) bekezdésében felsoroltakon kívül a tag vagyoni hozzájárulásának formáját és értékét is meg kell határozni. Betéti társaság esetében tehát minden tag köteles vagyoni hozzájárulásra, a társasági vagyon a tagoknak a társasági szerződésben meghatározott vagyoni betétjéből tevődik össze. Jelen esetben a cég társasági szerződése mind az induló vagyon, mind a vagyoni betétek összegét meghatározta. A Gt.-ben azonban nem található rendelkezés betéti társaság esetében a vagyoni betétek legkisebb összegére vonatkozóan. A Gt. ezt betéti társaság esetén nem kívánta szabályozni. Nincs ezért jogszabályi alapja annak, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelési körébe vonja annak elbírálását, hogy elegendő-e a vagyoni betétek összege a társaság tagjai közös gazdasági tevékenységének folytatásához. A fentiek alapján a cég társasági szerződését nem lehet jogszabályba ütközőnek tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot mint cégbíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Cgf. II. 30 848/1992. sz.)