adozona.hu
BH 1994.2.89
BH 1994.2.89
I. A társasági szerződésben tett választottbírósági kikötés kiterjed a társaság és tagjai között a társasági viszonyból eredően keletkezett jogvitákra is [Pp. 360. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. §, 44-45. §]. II. A kikötött választottbírósághoz áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is a választottbíróságnál terjesztették volna elő [Pp. 129. § (3) bek., 360. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 182. § (3) bek.]. III. Ha a bíróság valamely ügyben hatáskörének hiányát álla
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A "G" GmbH. felperes keresetében a kft. alperes 1991. július 8-i taggyűlése 10/1991. számú, a felperest a társaságból kizáró határozatának a hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint kizárása alaptalanul történt, mert magatartása nem gátolta a társaság céljainak elérését. A felperes előadta azt is, hogy a határozatot a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett Állandó Választott Bíróságnál is megtámadta, tekintettel a társasági szerződés 13. pontjában foglalt választottbírósági ki...
BH 1994.2.89 I. A társasági szerződésben tett választottbírósági kikötés kiterjed a társaság és tagjai között a társasági viszonyból eredően keletkezett jogvitákra is [Pp. 360. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. §, 44-45. §].
II. A kikötött választottbírósághoz áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is a választottbíróságnál terjesztették volna elő [Pp. 129. § (3) bek., 360. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 182. § (3) bek.].
III. Ha a bíróság valamely ügyben hatáskörének hiányát állapítja meg, ez a döntés a választott bíróságra kötelező [1972. évi IV. tv. 5. § (1) bek.].
A "G" GmbH. felperes keresetében a kft. alperes 1991. július 8-i taggyűlése 10/1991. számú, a felperest a társaságból kizáró határozatának a hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint kizárása alaptalanul történt, mert magatartása nem gátolta a társaság céljainak elérését. A felperes előadta azt is, hogy a határozatot a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett Állandó Választott Bíróságnál is megtámadta, tekintettel a társasági szerződés 13. pontjában foglalt választottbírósági kikötésre. A választottbíróság újabban követett gyakorlata szerint azonban a választottbírósági kikötés a tag és a társaság egymás közötti vitájára nem vonatkozik.Az elsőfokú bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte a támadott taggyűlési határozatot. Az ügy érdemére vonatkozó részletes indokolása mellett az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy hatáskörét és illetékességét azért találta megállapíthatónak, mert a felek perbeli magatartásukkal egyértelműen kifejezésre juttatták azt, hogy a választott bírósági kikötést nem tartják a jelen ügyre vonatkozónak. A felek ezáltal mintegy ráutaló magatartással eltértek a társasági szerződés választott bírósági kikötésétől.
Az ítélet ellen az alperes az ügy érdemét illetően terjesztett elő fellebbezést, kérve az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását.
A felperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés az alábbiakban szerint alapos.
Az alperes társasági szerződésének 13. pontja szerint a szerződő felek a társasági szerződéssel kapcsolatos jogvitáikra a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett Állandó Választott Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki. E kikötésre tekintettel az elsőfokú bíróság vizsgálta ugyan illetékességének meglétét, az elfoglalt álláspontjával azonban a Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Pp. 360. §-ának (3) bekezdését, amely szerint választottbírósági szerződés esetén más eljárásnak nincs helye. A választottbírósági szerződéssel a felek tehát elzárják magukat a rendes bírói út igénybevételének lehetőségétől.
A választottbírósági kikötés jogi jellegét tekintve nem azonosítható a Pp. 41. §-a szerinti alávetéses illetékességgel, amely csak vagyonjogi perekben lehetséges, és mindig egy meghatározott belföldi rendes bíróság illetékességére vonatkozik. A választottbíróság a Pp., illetve a magyar bírósági szervezet szempontjából nem minősül rendes bíróságnak. Választottbírósági kikötés esetén az alávetéses illetékességtől eltérően nincs arra mód, hogy a felek jogvitájuk rendes bíróság elé vitelével, mintegy közös megegyezéssel eltekintsenek a kikötéstől [Pp. 41. § (2) bek. és 43. § (1) bek.]. Szerződéses rendelkezésről lévén szó, ehhez előbb közös megegyezéssel módosítaniuk kellene a társasági szerződésüket, amely azonban csak az 1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. §-a szerinti alakiságok megtartásával lehetséges, ráutaló magatartással nem.
Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán nem észlelte hatásköre és illetékessége hiányát, és így elmulasztott rendelkezni a keresetlevélnek a kikötött választottbírósághoz a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése szerint történő áttételéről. Ezért ezt a Legfelsőbb Búóságnak kellett pótolni. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése értelmében a per megszüntetése mellett az elsőfokú bírósági ítéletét hatályon kívül helyezte, és a Pp. 158. §-ának (2) bekezdése alapján a 129. §(1) bekezdése szerint rendelkezett a keresetlevél áttétele iránt.
A Pp. 129. §-ának (3) bekezdése alapján az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál (hatóságnál) terjesztették volna elő, amelyhez azt áttették. A felperes keresetlevele tehát a Gt. 182. §-ának (3) bekezdése szerint 30 napos határidőn belül előterjesztettnek minősül.
Csak a felperes által hivatkozott választottbírósági állásponttal kapcsolatban utal arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy számos eseti döntésben (pl. a BH 1992. évi 2. számában 112. sorszám alatt közzétett Pf. III. 20 830/1991/3. számú határozatban) kifejtette már azt a kezdettől fogva töretlen álláspontját, amely szerint a társasági szerződésben tett választottbírósági kikötés kiterjed a társaság és tagjai között a társasági viszonyból eredően keletkezett jogvitákra, így a Gt. 44-45. § szerinti perekre, azon belül tehát a tag kizárására vonatkozó társasági határozat felülvizsgálatára is.
Megjegyzi végül a Legfelsőbb Bíróság, hogy a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 5. §-ának (1) bekezdése szerint: "Ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés minden más szervre kötelező". A "minden más szerv" fogalmába pedig a választottbíróság is beletartozik, tehát a hozzá áttett keresetlevelet akkor is köteles lesz elbírálni, ha egyébként az az álláspontja, hogy az adott jogvitára nem vonatkozik a konkrét választott bírósági kikötés. (Legf. Bír. Pf. III. 21 074/1992. sz.)