adozona.hu
BH 1993.12.769
BH 1993.12.769
Az utóbb alkotmányellenesnek minősített jogszabályok téves alkalmazása a bírósági eljárásban [Pp. 275/A. § és 339. § (1) bek., 38/1992. (VI. 22.) AB hat., 45/1983. (XI. 20.) MT, 45/1983. (XI. 20.) PM r., 36/1987. (IX. 29.) MT r. 8. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes adóhatóság az 1990. január 11-én kelt másodfokú határozatával 1986. évre 22 216 Ft általános jövedelemadó-hiányt, 5554 Ft felemelt adót, 1987. évre 415 199 Ft általános jövedelemadó-hiányt, és 145 320 Ft felemelt adót állapított meg a felperes terhére.
A városi bíróság megismételt eljárásban az e határozat ellen benyújtott felperesi keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes határozata megfelelt az akkor még hatályos 45/1983. (XI. 20.) PM rend...
BH 1993.12.769 Az utóbb alkotmányellenesnek minősített jogszabályok téves alkalmazása a bírósági eljárásban [Pp. 275/A. § és 339. § (1) bek., 38/1992. (VI. 22.) AB hat., 45/1983. (XI. 20.) MT, 45/1983. (XI. 20.) PM r., 36/1987. (IX. 29.) MT r. 8. § (2) bek.].
Az alperes adóhatóság az 1990. január 11-én kelt másodfokú határozatával 1986. évre 22 216 Ft általános jövedelemadó-hiányt, 5554 Ft felemelt adót, 1987. évre 415 199 Ft általános jövedelemadó-hiányt, és 145 320 Ft felemelt adót állapított meg a felperes terhére.A városi bíróság megismételt eljárásban az e határozat ellen benyújtott felperesi keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes határozata megfelelt az akkor még hatályos 45/1983. (XI. 20.) PM rendelet 17. §-ában írtaknak.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatban ítéletének indokolásában kitért arra is, hogy bár az Alkotmánybíróság 38/1992. (VI. 22.) AB határozatával az alperes által alkalmazott jogszabályok alkotmányellenességét megállapította, az alperes a jogerős másodfokú határozatát még az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét megelőzően, 1990. január 11-én hozta meg. Az általa alkalmazott jogszabályok az alkalmazhatóság visszamenőleges hatályú tilalma hiányában hatályosnak tekintendők. Önmagában tehát az a körülmény, hogy az alperes a határozatait utóbb alkotmányellenesnek minősített jogszabályok alkalmazásával hozta, még nem ad alapot az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére. A felperes a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint a megyei bíróság alkotmányellenes jogszabályok alkalmazásával hozta meg ítéletét, mivel az ítélet alapjául szolgáló 45/1983. (XI. 20.) MT rendelet, valamint a 45/1983. (XI. 20.) PM rendelet alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság 38/1992. (VI. 22.) AB határozata megállapította, és alkalmazásukat az Alkotmánybíróság határozata közzétételének napjától kezdődően megtiltotta. Kérte ezért a jogerős ítélet megváltoztatását és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az adóhatóságok a felperes 1986. és 1987. évi általános jövedelemadó-hiányát a 45/1983. (XI. 20.) MT és a 45/1983. (XI. 20.) PM rendelet alkalmazásával állapították meg. Ezeket a jogszabályokat a 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet hatályon kívül helyezte, de 8. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy e rendeleteket az 1988. január 1-je előtt keletkezett adófizetési kötelezettségek vonatkozásában továbbra is alkalmazni kell. A másodfokú bíróság az 1992. június 18-án kelt jogerős ítéletében is e jogszabályok alkalmazásával állapította meg, hogy az alperes határozata megfelelt a jogszabályoknak, és az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét elutasító ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság 38/1992. (VI. 22.) AB határozata megállapította, hogy - az egyes minisztertanácsi rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 36/1987. (IX. 29.) MT rendelettel 1988. január 1. napjával hatályon kívül helyezett - az általános jövedelemadóról szóló 45/1983. (XI. 20.) MT rendelet és az ennek végrehajtására kiadott 45/1983. (XI. 20.) PM rendelet, valamint a 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet 8. §-ának (2) bekezdése alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság a fenti jogszabályok visszamenőleges hatályú és általános érvényű alkalmazhatóságának tiltására vonatkozó indítványt, illetőleg konkrét esetben történő alkalmazásának kizárásra irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések azonban az Alkotmánybíróság határozata közzétételének napjától kezdődően nem alkalmazhatók.
Az Alkotmánybíróság határozata alapján a Legfelsőbb Bíróságnak elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a közigazgatási perben a másodfokú közigazgatási határozat felülvizsgálata során alkalmazhatja-e a bíróság az időközben alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályokat. A közigazgatási per tárgya annak megállapítása, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozat sértett-e jogszabályt. A Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és - szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A törvényben meghatározott esetekben a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja. A jogszabálysértést anyagi és eljárásjogi szabály megsértése egyaránt megvalósíthatja. Adóügyben az anyagi jogszabálysértés az adófizetési kötelezettséget megállapító jogszabály megsértésében nyilvánul meg. A bíróságnak az adóhatóság határozatának felülvizsgálata során tehát azt kell vizsgálnia, hogy az adózó terhére megállapított adófizetési kötelezettség megfelel-e az adójogszabály rendelkezésének. Ha jogszabálysértést nem állapít meg, a keresetet elutasítja. Ha az adóhatóság az adóhiányt, illetve -fizetési kötelezettséget az adott időszakra alkalmazandó adójogszabályba ütköző módon állapította meg, a bíróság a jogszabálysértő adóhatározatot hatályon kívül helyezi, és az eljárt adóhatóságot - szükség esetén - új eljárásra kötelezi. Az adóhatározatot a bíróság a Pp. 339. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján megváltoztathatja, ha a döntéshez szükséges tények rendelkezésre állnak, és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz. A bíróság tehát az eljárás bármely szakaszában, továbbá mind kasszációs, mind reformációs jogkörben eljárva alkalmazza az adójogszabályokat.
Az Alkotmánybíróság a 38/1992. (VI. 22.) AB határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy bár a rendelkező részben írt jogszabályok visszamenőleges hatályú és általános érvényű alkalmazhatóságát nem tiltotta meg, a jövőre vonatkozó tiltó rendelkezés hiányában nem lenne akadálya az alkotmányellenes szabályok további alkalmazásának. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályok alkalmazását e határozat közzétételének napjától kezdődően megtiltotta. Nem ért egyet tehát a Legfelsőbb Bíróság azzal az állásponttal, amely a jogszabály alkalmazásának tilalmát csak az adóhatóság eljárására vagy csak a meghatározott tartalmú bírósági döntésre (a közigazgatási hatóság új eljárásra történő utasítására) vonatkoztatja, és nem tartja jogszabály-alkalmazásnak azt a döntést, amely jogszabálysértés hiányában a keresetet elutasítja. Ilyen különbségtételnek nincs elvi alapja, és a jogegyenlőség elvét is sérti, hiszen az adózótól független körülményektől (pl. az adóeljárás időbeli késedelmétől) tenné függővé az adókötelezettség esetleges megállapítását. Jogszabálysértő tehát a másodfokú bíróság 1992. november 4-én kelt jogerős ítélete, mert azt az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályok alkalmazásával hozta meg. Ebből okszerűen következik a megtámadott adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezése is, mivel a vizsgált évekre vonatkozóan az Alkotmánybíróság határozata következtében nincs olyan érvényes jogszabály, amely alkalmazásával a felperes ügyében a jogszerű adóhatározat meghozható lenne.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján az első- és másodfokú ítéletet megváltoztatta, és a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte. Az ügyben eljárt közigazgatási szervek új eljárásra kötelezését mellőzte, mivel az új eljárás során az adóhatóság még akkor sem jogosult az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályok alkalmazására, ha ezáltal az adóalany mentesül a terhére megállapított adóhiány megfizetése alól. A felülvizsgálati kérelemben foglalt, a felperes által már befizetett adó visszatérítése iránti kérelem felől a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett. A megyei bíróság jogerős ítéletének indokolásában helyesen mutatott rá arra, hogy az 1990. évi XCI. törvény 84. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján a jogszabálysértően megállapított és befizetett adó és kamata visszafizetése iránt az adóhatóságnak kell határoznia. A jogerős határozat bírósági felülvizsgálatának is helye van. (Legf. Bír. Kfv. III. 25 139/1993. sz.)