adozona.hu
BH 1993.11.680
BH 1993.11.680
Gazdasági munkaközösségnek a törvénynél fogva történt megszűnése esetén a cégjegyzékből való törléséről történő értesítés elmulasztása nem teremt jogalapot kártérítésre [Ptk. 349. §, 1989. évi VI. tv. (Gt.) 332. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben bírósági jogkörben okozott kár címén 1 300 000 forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, költséget nem igényelt.
A fellebbezés nem alapos.
A tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, azt a Legfelsőbb Bíróság ítélkezése ...
BH 1993.11.680 Gazdasági munkaközösségnek a törvénynél fogva történt megszűnése esetén a cégjegyzékből való törléséről történő értesítés elmulasztása nem teremt jogalapot kártérítésre [Ptk. 349. §, 1989. évi VI. tv. (Gt.) 332. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben bírósági jogkörben okozott kár címén 1 300 000 forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését.Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, költséget nem igényelt.
A fellebbezés nem alapos.
A tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, azt a Legfelsőbb Bíróság ítélkezése alapjául elfogadta. Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által elfoglalt jogi állásponttal is. A keresetlevélnek a bírósághoz való beérkezésétől számítottan egy éven túli időszakra a felperes követelése a Ptk. - azóta már nem hatályos, de a jogvita elbírálásánál alkalmazandó - 349. §-ának (2) bekezdése értelmében elévült.
A felperes kereseti követelésének érdemben vizsgált részével kapcsolatban pedig a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá: Az 1988. évi VI. törvény eredeti 332. §-ának (2) bekezdése értelmében azok a gazdasági munkaközösségek, amelyeket 1989. december 31. napjáig nem módosítják a társasági szerződésüket, ex lege megszűnnek; az ilyen társaságokat a cégbíróság hivatalból köteles törölni a cégjegyzékből. E határidővel kapcsolatban a cégbíróságokat semmilyen előzetes figyelemfelhívási kötelezettség sem terhelte, ezért nincs jogi relevanciája annak, hogy az adott esetben a cégbíróság az önszorgalomból kibocsátott felhívását tévesen kézbesítette. Ez a körülmény ugyanis nem változtat azon a tényen, hogy az alperes elmulasztotta határidőben módosítani a társasági szerződését.
Az, hogy a Legfelsőbb Bíróság különös méltányosságból ennek ellenére elfogadta az alperes igazolási kérelmét, és módot adott ezáltal a gmk folyamatos működésére, nem alapozza meg a bírósági jogkörben okozott kár iránti igényt. A cégbíróság részéről ugyanis nem állapítható meg olyan jogsértés, amely erre alapot adna. Sem a jóindulatú, de felesleges felhívás téves kézbesítése, sem a felperest a cégjegyzékből törlő végzés más hatóságokkal történő közlése nem minősül ilyennek. E magatartások és a felperes esetleges kára között egyébként sincs okozati összefüggés, mint ahogy ezt az elsőfokú bíróság helyesen meg is állapította. A felperes esetleges kára egyedül azzal a saját mulasztásával állhat okozati összefüggésben, hogy elmulasztotta a törvény által előírt határidőben a társasági szerződése módosítását. (Legf. Bír. Pf. III. 21 288/1992. sz.)