adozona.hu
BH 1993.11.665
BH 1993.11.665
Kft. tagjának kizárása taggyűlés megtartása nélkül [1988. évi VI. tv. (Gt.) 192. §, 183. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes Kft. taggyűlés tartásának mellőzésével, N. N. tag írásban leadott szavazatával a felperest a társaságból kizárta, egyben az ügyvezetői tisztségéből is visszahívta. A felperes kereseti kérelmében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte elsősorban alaki kifogásokra hivatkozással. Álláspontja szerint ugyanis a tag kizárása tárgyában kizárólag taggyűlésen lehet határozni, taggyűlés tartásának mellőzésével ilyen határozat nem hozható.
Az alperes a kereset elutasítását ...
BH 1993.11.665 Kft. tagjának kizárása taggyűlés megtartása nélkül [1988. évi VI. tv. (Gt.) 192. §, 183. § (2) bek.].
Az alperes Kft. taggyűlés tartásának mellőzésével, N. N. tag írásban leadott szavazatával a felperest a társaságból kizárta, egyben az ügyvezetői tisztségéből is visszahívta. A felperes kereseti kérelmében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte elsősorban alaki kifogásokra hivatkozással. Álláspontja szerint ugyanis a tag kizárása tárgyában kizárólag taggyűlésen lehet határozni, taggyűlés tartásának mellőzésével ilyen határozat nem hozható.Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 1992. június 1. napján kelt, a felperes tag kizárására vonatkozó határozatát. Az ítélet indokolása szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó, a Gt. 183. §-ának (2) bekezdésében tételesen felsorolt esetekben nem kerülhet sor taggyűlés tartása nélküli határozathozatalra, hanem ez a lehetőség csak a felsorolt eseteken túlmenő, más tárgykörökben hozandó határozatoknál áll fenn. Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérve annak megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak a határozat érdemi vizsgálatra való kötelezését. A fellebbezésében kifejtett álláspont szerint a tag kizárása esetén is lehetséges eljárási mód a taggyűlés tartásának mellőzése.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, és téves az elfoglalt jogi álláspontja is. Az elsőfokú bíróság anélkül döntött a jogvitában, hogy rendelkezésére állt volna az alperes hatályos társasági szerződése. A periratok között csak az 1989. november 25. napján kelt eredeti társasági szerződés található, amely szerint azonban a társaságnak három tagja van: a felperesen és N. N.-en kívül még dr. Sz. B. is. A periratok között megtalálható, 1992. január 20-i keltű, érvénytelen adásvételi szerződés 1. pontjából megállapíthatóan 1991. január 12. napján a társasági szerződés módosítására került sor. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta a feleket kötelezni ennek a szerződésmódosításnak a becsatolására. Enélkül ugyanis nemcsak az nem állapítható meg hiteltérdemlően, hogy az alperes társaságnak a támadott határozat meghozatalakor már valóban csak két tagja volt, hanem az sem, hogy a társaságnak csak a felperes vagy valamennyi tag az ügyvezetője volt-e. Ha ugyanis a támadott határozat meghozatalakor egyedül a felperes volt a társaság ügyvezetője, akkor a perben az alperes társaság részére a Gt. 44. §-ának (3) bekezdése alapján ügygondnokot kell kirendelni.
Téves az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a 192. §-ának (1) bekezdése szerinti, taggyűlés tartása nélküli határozathozatalra a 183. § (2) bekezdésben felsorolt esetekben nem kerülhet sor. A Gt. szövege ilyen értelmezést nem támaszt alá. A 192. § (1) bekezdésének szövege általában teszi lehetővé a taggyűlés mellőzését, és nem tartalmaz korlátozó szabályt. Ebből pedig az következik, hogy a 183. § (2) bekezdésében foglalt valamennyi esetben is lehetséges a taggyűlés tartása nélküli határozathozatal.
A Gt. 192. §-ának (1) bekezdése szerinti határozathozatalnál nem alkalmazható a 186. § (2) bekezdése szerinti határozatképességi szabály, tehát a szavazatok kevesebb mint 50%-ának leadása is elegendő a határozathozatalhoz. A szavazati arány számítása pedig úgy történik, hogy mivel az érintett tag nem szavazhat, a többi tag szavazata fog 100%-nak minősülni. Ez két tagú társaság esetében azt jelenti, hogy a kisebbségben levő tag egyhangú határozattal kizárhatja a többségben levő tagot, akár a 192. § (1) bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül meghozott határozatával. Ehhez azonban az kell, hogy a 192. § (2) bekezdésének előírásait betartsák, és a kizárandó tag ne kérje a (3) bekezdés alapján a taggyűlés összehívását. A perbeli esetben a felperes - téves jogi álláspontja folytán - nem élt ezzel a lehetőséggel.
Amennyiben a lefolytatandó új eljárás során - a kifejtettekre figyelemmel - a támadott határozat alaki szempontból szabályszerűen meghozottnak minősülne, a bíróságnak érdemben kell vizsgálnia a határozat alaposságát. (Legf. Bír. Pf. III. 20 659/1993. sz.)