adozona.hu
BH 1993.10.642
BH 1993.10.642
Ha a cég tagja a társaság határozatát a perbíróság előtt megtámadja, és ugyanezen határozat ellen a cégbíróság előtt törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményez, a cégbíróság - a párhuzamosság észlelése esetén - a saját eljárását megszünteti [1988. évi VI. tv. (Gt.) 11. § (3) bek., 44. § (1) bek., 45. §, 182. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr.* 18/A. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég 1992. május 20-án tartott taggyűlésén Br. J. és Br. I. tagokat tagjai sorából kizárta. A kizárt tagok a társaság határozatával szemben az illetékes cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek, majd a Fővárosi Bíróság előtt is megtámadták a kizárást tartalmazó
határozatot. Keresetüket 1992. VI. 12-én nyújtották be, azt a Fővárosi Bíróság jelenleg is tárgyalja.
Az elsőfokú cégbíróság 1992. VII. 23-án meghozott 20. alszámú végzésében helyt adott Br. J. és Br. I. tagok...
BH 1993.10.642 Ha a cég tagja a társaság határozatát a perbíróság előtt megtámadja, és ugyanezen határozat ellen a cégbíróság előtt törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményez, a cégbíróság - a párhuzamosság észlelése esetén - a saját eljárását megszünteti [1988. évi VI. tv. (Gt.) 11. § (3) bek., 44. § (1) bek., 45. §, 182. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr.* 18/A. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont].
A cég 1992. május 20-án tartott taggyűlésén Br. J. és Br. I. tagokat tagjai sorából kizárta. A kizárt tagok a társaság határozatával szemben az illetékes cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek, majd a Fővárosi Bíróság előtt is megtámadták a kizárást tartalmazóhatározatot. Keresetüket 1992. VI. 12-én nyújtották be, azt a Fővárosi Bíróság jelenleg is tárgyalja.
Az elsőfokú cégbíróság 1992. VII. 23-án meghozott 20. alszámú végzésében helyt adott Br. J. és Br. I. tagok kérelmének, és a nevezett személyek kizárását kimondó, 1992. május 20-án meghozott taggyűlési határozatokat megsemmisítette. Az indokolásban arra hivatkozott, hogy a határozathozatal módja nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
Az elsőfokú végzés ellen a cég terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a kérelem elutasítását. Előadta, hogy ugyanezen jogvita tekintetében a kérelmezők által ugyancsak a cég ellen indított peres eljárás van folyamatban a Fővárosi Bíróságon. Álláspontja szerint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. §-ának (2) bekezdése, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 44. és 45. §-a alapján az ügy elbírálására nem a cégbíróságnak, hanem a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre. Megjegyezte, hogy a kérelmezők a határozathozatal módjának jogszerűségét vitatták, tehát nem alaki-formai jogsértésre hivatkoztak, a cégbíróság emiatt sem volt jogosult az ügyben eljárni.
A kérelmezők fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérték. A perindítás tényét nem vitatták, előadták, hogy a Fővárosi Bíróság időközben végzésben függesztette fel a kizárást kimondó határozatok végrehajtását. Álláspontjuk szerint jogosultak voltak a határozat alaki szabálysértésére is tekintettel a cégbíróság előtt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni, és ugyanakkor jogosultak voltak a perbíróság előtt a határozatok tartalmi megalapozatlanságára tekintettel keresetet indítani. Mindkét bíróság rendelkezik tehát azzal a hatáskörrel, ami a hozzá benyújtott kérelem, illetve kereset elbírálásához szükséges. A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
A törvényességi felügyeleti eljárás keretét a Ctvr. 18/A. §-ának (1) bekezdése határozza meg. A cégbíróság ezen nem peres eljárásban okiratok alapján dönt, egyéb bizonyítás felvételének nincs helye. A kizárást kimondó határozattal kapcsolatban előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a rendelkezésre álló okiratok alapján abban jogosult állást foglalni, hogy a határozat meghozatala során a Gt. és a társasági szerződés előírásait betartották-e, tehát a megfelelően összehívott és határozatképes közgyűlés a határozati javaslatról a Gt., illetve a társasági szerződés előírásai szerint hozta-e meg döntését, és azt a taggal megfelelő módon közölte-e.
A Gt. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében bármely tag kérheti a bíróságtól a gazdasági társaság vagy szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, mely a Gt. rendelkezéseibe vagy más jogszabályba, a társasági szerződésbe vagy alapszabályba ütközik, illetve a Gt. 182. §-ának (3) bekezdése perindítási jogot biztosít a kizárt tag részére a kizárást tartalmazó határozattal szemben. A perbíróság ebben az eljárásban nemcsak a határozat alaki-formai jogszerűségét, hanem tartalmi megalapozottságát is vizsgálja, és a határozat érdemi vizsgálata során bizonyítási eljárást is lefolytat. A kizárt tag tehát a Gt. és a Ctvr. szabályai alapján dönthet arról, hogy a sérelmes határozat milyen mélységű és jellegű vizsgálatát igényli, és választhat a keresetlevél benyújtása, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése között.
A jelen esetben a kizárt tagok előbb törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek, majd - a törvényben megállapított 30 napos határidőn belül - keresetindítási jogukkal is éltek. A perbíróság ilyen esetben nem jogosult a perfüggőségre tekintettel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, mert a cégbíróság előtt folyamatban levő másik eljárás - ami egyébként is szűkebb keretek között zajlik - egyértelműen nem peres eljárás. A párhuzamos eljárások lefolytatásának azonban helye nem lehet, ezen elvből kiindulva a Ctvr. 18/A. §-ának (2) bekezdése megerősíti a Gt. 11. §-ának (3) bekezdésében már rögzített azon rendelkezést, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági eljárásnak van helye. Mivel tehát a kizárt tagok a peres eljárást igénybe vették, a Ctvr. 18/A. §-a (2) bekezdése szerint ez az eljárás magasabb rendűnek minősül mint a törvényességi felügyeleti eljárás, és így ez utóbbinak nem lehet helye. Az ügyben ezért a Fővárosi Bíróság és nem a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság hivatott a döntéshozatalra. Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 157. §-ának a) pontja alapján visszautalva a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjára - a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti.
A kizárt tagok és a társaság közötti per jelenleg is folyamatban van a Fővárosi Bíróságon. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a, valamint 251. §-ának (1) bekezdése alapján - hivatkozva a Pp. 157. §-ának a) pontjában és a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra - az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. (Legf. Bír. Cgf. II. 32 737/1992. sz.)
* Az 1992. évi LXVIII. tv. 26. §-ának (2) bekezdése az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 19. §-ának (3) bekezdését kiegészítette azzal, hogy az, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, a cégbíróság eljárását akkor kezdeményezheti, ha megállapítható, hogy a Gt. 44. §-ában, az 1992. évi I. tv. (Szt.) 13. §-ában, illetve a 33/1984. (X. 31.) MT r. 9/B. §-ában foglalt perindítási jogával nem élt.