adozona.hu
BH 1993.10.639
BH 1993.10.639
Gazdálkodó szervezetek esetében az adminisztráció és a belső ügyvitel szervezetlenségéből adódó mulasztások a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására általában nem adnak alapot, de ezek a körülmények - amennyiben szervezeti változások következményei - kivételesen indokolttá tehetik az igazolási kérelemnek való helytadást [Pp. 107. § (2) bek., 109. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével az alperes mezőgazdasági termelőszövetkezetnek az ítélet ellen benyújtott fellebbezését a Pp. 234. §-a (1) bekezdésében írt 15 napos fellebbezési határidő elmulasztása miatt mint elkésettet a Pp. 237. §-a alapján elutasította.
A végzés ellen az alperes fellebbezést és igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben mulasztásának kimentésére [Pp. 107. §-ának (2) bekezdése] előadta, hogy az alperes jogi helyzete az elmúlt egy év alatt meglehetősen változatosan alaku...
A végzés ellen az alperes fellebbezést és igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben mulasztásának kimentésére [Pp. 107. §-ának (2) bekezdése] előadta, hogy az alperes jogi helyzete az elmúlt egy év alatt meglehetősen változatosan alakult. A szövetkezet szétválásával ténylegesen két gazdálkodó szervezet jött létre, majd a két szövetkezet cégbírósági határozat alapján ismét egy gazdálkodó szervezetté vált. A jogi változásokat a gyakorlat nem tudta követni, nem volt lehetőség ismételten felállítani, megszervezni a közös szervezetet, egyébként is óriási munkateher szakadt az ügyintézők vállára. Az ebben a helyzetben rendezetlen ügyvitel következtében és a vezetőség által megbízott elnöki feladatokat ellátó személy betegsége miatt a fellebbezést kétnapos késéssel adta postára.
A fellebbezésre adott észrevételeiben a felperes a végzés helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az alperes képviselője az ügyben megtartott két tárgyalásra szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, írásbeli védekezést sem nyújtott be, ezért a követelés jogalapját és összegszerűségét teljes egészében elismerte. Indokai nem elégségesek az igazolási kérelemnek való helyt adáshoz.
A Legfelsőbb Bíróság az alperes igazolási kérelmét megalapozottnak találta. A Pp.-nek az igazolási kérelem előterjesztésekor még hatályos 388. §-a (1) bekezdése értelmében a fellebbezés benyújtására megszabott határidő vétlen elmulasztása esetén igazolásnak van helye. A Legfelsőbb Bíróság több eseti határozatában kifejtett jogi álláspontja szerint a gazdálkodó szervezeteknél az adminisztráció és a belső ügyvitel szervezetlenségéből adódó mulasztások az emiatti felelősség kimentésére alkalmas oknak általában nem tekinthetők. Az adott esetben azonban a per iratai alapján megállapítható az alperes fellebbezésében is hivatkozott az a körülmény, hogy a felperesi szövetkezet 1991. évben szétválással önálló szövetkezetekké alakult. A szétválásra vonatkozó részközgyűlési határozatokat azonban a cégbíróság az 1991. szeptember 26-án hozott végzésével megsemmisítette. Az alperes 1991. június 30-ával bejelentette, hogy a szövetkezet szétválás folytán megszűnt, jogképességgel nem rendelkezik, és az eddigi képviselőnek is megszűnt a képviseleti jogosultsága. A cégbíróság közgyűlési határozatot megsemmisítő határozata alapján a szétvált szövetkezet utóbb ismét egy szervezetté vált.
A Legfelsőbb Bíróság a szervezeti változásokkal járó helyzetet és az elnöki feladatokat ellátó személy betegségét a fellebbezés késedelmes benyújtására a mulasztás igazolásaként - a kérelmet méltányosan elbírálva - elfogadta, annál is inkább, mert az alperes a fellebbezését minimális kétnapos késedelemmel adta postára.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 109. §-ának (1) bekezdése alapján az igazolási kérelemnek helyt adott, a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó 252. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az alperes fellebbezésének érdemi elbírálását rendelte el. (Legf. Bír. Gf. VI. 30 354/1993. sz.)