adozona.hu
BH 1993.7.455
BH 1993.7.455
Az egyéni cég cégnevében ennek a cégformának meg kell jelennie; a "kereskedelmi iroda" megjelölés ezért egyéni cég cégformájának megjelölésére nem használható [1989. évi 23. tvr. 3. § (1) bek.).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság, mint cégbíróság 1991. november 26-án kelt végzésével hiánypótlási eljárás után a P. Kereskedelmi Iroda egyéni cég cégbejegyzési kérelmét elutasította. A végzés indokolása szerint az egyéni cég neve nem felel meg az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 3. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak. A végzésben kifejtettek szerint a kereskedelmi iroda kifejezés szerepeltetése a cégnévben olyan látszatot kelt, mintha az a 12. cégformában jelzett gazdálkodóegységet takarna. A bíróságok gyakorlata ...
A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte. Állítása szerint a cégnévben szereplő kereskedelmi iroda kifejezés nem megtévesztő. Egyben számos olyan céget sorol fel, amelyek esetében az adott megyei bíróság mint cégbíróság egyéni cégeket mint utazási iroda, mérnöki iroda stb. jegyzett be. A fellebbezés nem alapos.
A Ctvr. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében "a cég elnevezésének, a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell tükröznie, s nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes". E rendelkezés a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint azt jelenti, hogy a cégforma megjelölése tekintetében a bejegyzést kérőket választási jog nem illeti meg. A cégforma a cégnévben csak a jogszabályi elnevezéssel azonos formában jelenhet meg, vagyis egyéni cég cégnevében a cégformának feltétlenül egyéni cégként kell szerepelnie. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az egyéni cég a cégnév szempontjából éppolyan cégnek tekintendő, mint a gazdasági társaságok bármelyik formája vagy az állami vállalatok, szövetkezetek stb., ahol a cégnév csak a jogszabályban meghatározott formában, illetve jogszabályban meghatározott rövidítés használatával tüntethető fel. E tekintetben pedig teljesen egységes az országos gyakorlat.
A Legfelsőbb Bíróság tehát az elsőfokú bíróság döntését lényegében érdemben helyesnek találta azzal a kiegészítéssel, hogy a kereskedelmi irodát mint cégformát tükröző szót a cégnévben elsődlegesen nem azért találta jogszabálysértőnek, mert az megtévesztő lehet, hanem azért, mert nem egyezik a cégforma hivatalos elnevezésével. Bár az adott ügynek nem tárgya, a Legfelsőbb Bíróság rámutat, hogy az elsőfokú bíróság végzésében megjelölt egyéb szavak, pl. vállalkozó, ügynök stb. alkalmazását sem tartja megfelelőnek a fenti okokból.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését - részben eltérő indokokkal - a Pp. 259. §-a és Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. II. 30 099/1992. sz.)