adozona.hu
BH 1993.7.453
BH 1993.7.453
Pénzintézetnél letétbe helyezett értékpapírok kiadására irányuló kereset alapján indult eljárás nem függeszthető fel sem azon a címen, hogy - a pénzintézet vezetői ellen büntetőeljárás indult, - sem a pénzintézet ellen indult felszámolási eljárás miatt, - sem akkor, ha a Bankfelügyelet ugyan indítványozza az eljárás felfüggesztését, de a bíróság - bizonyítási eljárás lefolytatása után - a peres eljárás tárgya és a Bankfelügyelet által jelzett szükséghelyzet között nem talál oksági kapcsolatot [Pp. 152. § (1
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 7 db, összesen 70 millió forint névértékű Magyar Államkötvény kiadása és kártérítés megfizetése iránt indított keresetet az alperes ellen. Az elsőfokú bíróság végzésével a per tárgyalását a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1991. évi LXIX. törvény 88. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján - az Állami Bankfelügyelet indítványának eleget téve - felfüggesztette. Végzésének indokolásában megállapította, hogy az ügyben nagy terjedelmű bizonyítás lefolytatása szükséges. Az adat...
BH 1993.7.453 Pénzintézetnél letétbe helyezett értékpapírok kiadására irányuló kereset alapján indult eljárás nem függeszthető fel sem azon a címen, hogy
- a pénzintézet vezetői ellen büntetőeljárás indult,
- sem a pénzintézet ellen indult felszámolási eljárás miatt,
- sem akkor, ha a Bankfelügyelet ugyan indítványozza az eljárás felfüggesztését, de a bíróság - bizonyítási eljárás lefolytatása után - a peres eljárás tárgya és a Bankfelügyelet által jelzett szükséghelyzet között nem talál oksági kapcsolatot [Pp. 152. § (1) bek., 1991. évi LXIX. tv. 53. § (4) bek., 88. § (1) bek. g) pont, 89. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (1) bek.].
A felperes 7 db, összesen 70 millió forint névértékű Magyar Államkötvény kiadása és kártérítés megfizetése iránt indított keresetet az alperes ellen. Az elsőfokú bíróság végzésével a per tárgyalását a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1991. évi LXIX. törvény 88. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján - az Állami Bankfelügyelet indítványának eleget téve - felfüggesztette. Végzésének indokolásában megállapította, hogy az ügyben nagy terjedelmű bizonyítás lefolytatása szükséges. Az adatok - az Állami Bankfelügyelet által kezdeményezett - az alperes pénzügyi helyzetének rendezésére irányuló, valamint a bank egyes volt vezetői ellen megindult büntetőeljárásban várhatóan felszínre fognak kerülni. Ezek birtokában fogja a bíróság a bizonyítási eljárást lefolytatni.A végzés ellen a felperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy a kiadni kért értékpapírok a felperes tulajdonában állnak, azokat az alperes a felperessel kötött szerződés alapján letétként kezelte. Ezek az értékpapírok nem tartoznak az alperes vagyonához, az alperes kiadási kötelezettségét sem a pénzügyi helyzetének rendezése, sem az esetleges felszámolása nem érinti, ezért a per tárgyalásának felfüggesztésére sem a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése, sem pedig a Pénzintézeti törvény 88. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján nem kerülhet sor.
A felperes fellebbezése a következők szerint alapos. Az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a per tárgyalása felfüggesztésének törvényi előfeltételei fennállnak, illetve hogy a felfüggesztés a bankfelügyelet indítványa alapján indokolt lenne. Az elsőfokú bíróság által is felhívott Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján a per tárgyalásának felfüggesztésére akkor kerülhet sor, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik. Az iratok között nincs arra utaló adat, hogy a bank egyes vezetői ellen büntetőeljárást indítottak volna, de a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján a per tárgyalásának felfüggesztésére ennek igazolása esetében sem kerülhetett volna sor. A bank vezetői bűnössége kérdésében történő büntetőbírói állásfoglalás nem olyan előzetes kérdés, ami a jelen per mikénti eldöntését bármilyen módon befolyásolhatná, ezért ezen a címen a per tárgyalásának felfüggesztésére nem kerülhet sor. A per tárgyalásának felfüggesztését célszerűségi okok sem indokolhatják, ezért tekintet nélkül arra, hogy egy esetleges büntetőbírósági vagy államigazgatási eljárásban milyen adatok fognak felszínre kerülni, a polgári peres eljárást folytatni kell.
Nem kétséges, hogy az Állami Bankfelügyelet eljárása államigazgatási tevékenységnek minősül, a bankfelügyelet ugyanis az 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pt.) 53. §-ának (4) bekezdése szerint a hatáskörébe tartozó ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény rendelkezései szerint jár el. Ehhez képest az alperes pénzügyi helyzetének rendezésére irányuló eljárás is államigazgatási hatáskörbe tartozó eljárásnak minősül. Erre az eljárásra azonban a Pt. külön rendelkezést tartalmaz, amely szerint a per tárgyalásának felfüggesztésére - egyéb feltételek fennforgása esetében is - a Pt. 88. §-a (1) bekezdésének g) pontja, nem pedig a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján kerülhetett volna sor.
A Pt. 88. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a bankfelügyelet - a törvényben meghatározott esetekben - indítványozhatja, hogy a bíróság a pénzintézet pénzügyi helyzetének rendezéséig függessze fel peres ügyeinek tárgyalását. Ilyen indítvány esetén a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a peres eljárás tárgya és a szükséghelyzetben hozott intézkedés célja között van-e olyan kapcsolat, amely a per tárgyalásának felfüggesztését indokolttá teszi. A perbeli esetben a per tárgya a pénzintézetnél letétben levő idegen tulajdonban álló értékpapírok kiadása. Az ezzel kapcsolatos per folytatása semmilyen módon nincs összefüggésben az alperes vagyoni helyzetének mikénti alakulásával vagy a betétesek érdekeinek védelmével, ezért a per tárgyalásának a Pt. 88. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján történő felfüggesztése már a végzés meghozatala időpontjában sem volt indokolt.
A másodfokú eljárásban ismertté vált, hogy a Fővárosi Bíróság a Cégközlöny 1992. szeptember 10-ei 37. számában közzétett határozatával - fizetésképtelensége miatt - elrendelte az alperes felszámolását. A felszámolási eljárás megindítása egyértelműen bizonyítja, hogy az államigazgatási eljárás befejeződött, és hogy az alperes pénzügyi helyzetének rendezésére indított eljárás nem vezetett eredményre. Ehhez képest a fellebbezés elbírálása időpontjára a felfüggesztés okai megszűntek.
A felszámolási eljárás elrendelése sem indokolja a per tárgyalásának felfüggesztését. A Pt. 89. §-ának (1) bekezdése szerint a (2)-(7) bekezdésében foglalt eltérésekkel a pénzintézetek felszámolására is a felszámolásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Tekintve, hogy a fenti jogszabályhelyek eltérő rendelkezést nem tartalmaznak, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolás közzétételét megelőzően indult eljárások közül a pénzintézetek felszámolása esetében is csak a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos végrehajtási eljárásokat kell felfüggeszteni. A közzétételt megelőzően indult peres és nem peres eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. Az iratokból megállapítható, hogy a jelen peres eljárás 1992. július 28-án indult, az alperes felszámolására irányuló eljárás közzétételére 1992. szeptember 10-én került sor, ezért a per tárgyalásának felfüggesztésére a felszámolási eljárás megindítása sem adott okot, a korábban megindult peres eljárást a Fővárosi Bíróságnak folytatnia kell.
A fentebb kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését - a Pp. 259. §-ára figyelemmel - a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalásának folytatására utasította. (Legf. Bír. Gf. I. 32 570/1992. sz.)