adozona.hu
BH 1993.5.321
BH 1993.5.321
Ha a cégbejegyzés iránti kérelmet a cég képviselője visszavonja, a megfizetett eljárási illeték visszatérítésének nincs helye [1990. évi XCIII. tv. 58. § d) pont, 60. §, 80. § (1) bek. c) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A V. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. cégbejegyzése iránti kérelmet 1990. december 6-án nyújtotta be a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz. A bejegyzést kérő 1991. szeptember 18-án bejegyzés iránti kérelmét visszavonta, egyben kérte, hogy a bíróság a befizetett 20 000 Ft eljárási illeték és 10 000 Ft közzétételi díj visszafizetése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Az elsőfokú bíróság 1992. február 11. napján kelt és 1992. március 5. napján jogerőre emelkedett végzésében az elj...
Az elsőfokú bíróság 1992. február 11. napján kelt és 1992. március 5. napján jogerőre emelkedett végzésében az eljárást megszüntette. Felhívta az illetékhivatalt, hogy a kérelmezőnek utaljon vissza 10 000 Ft illetéket, ezt meghaladóan az illeték visszafizetése iránti kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a bíróság az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 16. §-ának (3) bekezdése alapján szüntette meg az eljárást, míg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv) 60. §-a (I) bekezdése a) pontjának analógiájával rendelkezett a kérelmező által lerótt illeték fele részének visszafizetéséről. A közzétételi díj visszaigénylésével kapcsolatban tájékoztatta a bejegyzést kérőt, hogy kérelmével az Igazságügyi Minisztériumhoz fordulhat. A legfőbb ügyész a cégbíróság 1992. február 11. napján kelt végzésének az illeték visszatérítéséről rendelkező része ellen emelt törvényességi óvást törvénysértés miatt. Álláspontja szerint a cégeljárás során nincs helye az Itv. 60. §-a alkalmazásának, vagyis mérsékelt illeték kiszabásának. E paragrafus ugyanis taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor erre sor kerülhet, s a nevesített esetek között a cégeljárás megszüntetésének esete nem szerepel. Ugyancsak nem lehet az eljárás illetékmentes az Itv. 58. §-ának d) pontja alapján sem, hiszen az eljárás megszüntetésére nem hivatalból, hanem a kérelmező fél kérelmére került sor. Az adott esetre ugyancsak nem vonatkozik az Itv. 80. §-a, ugyanis a 80. § (1) bekezdésében szintén tételesen felsorolt esetek egyike sem vonatkozik az adott tényállásra.
A V. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az óvásra tett észrevételében kifejtette, hogy bár az illetékkódexben arról nincs tényleges rendelkezés, hogy a bejegyzési kérelem visszavonása esetén az illeték visszajár, de ez van összhangban mind a polgári jogi alapelvekkel, mind az illetékkódex egyéb rendelkezéseivel. Alapvető elv ugyanis, hogy csak elvégzett szolgáltatásért lehet munkadíjat felvenni, márpedig a bíróság munkájának ellenértéke az eljárási illeték, ha pedig a cégbíróság érdemben dönt, úgy igazságos, ha az illetéket az azt lerovó személy legalább részben visszakapja.
Az óvás alapos.
A cégbírósági eljárás illetékét külön cím alatt szabályozza az Itv. 47. §-a, a cégbíróság határozata elleni fellebbezéssel kapcsolatban pedig további rendelkezést tartalmaz az Itv. 48. §-ának (4) bekezdése. A mérsékelt illeték megfizetéséről az Itv. 60. §-a rendelkezik, és az ott írtak szerint pontosan meghatározható azoknak az eljárásoknak a köre, amely eljárásokban a fél terhére csak az egyébként fizetendő illeték fele számolandó el. A törvény 60. §-ának (1) és (2) bekezdése peres eljárásban, birtokháborítás megszüntetése iránti perben, szomszédjogi perben, államigazgatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban, a társadalmi szerv határozata elleni eljárásban, jogorvoslati eljárásban, illetve a választott bíróság előtti eljárásban ad lehetőséget az illeték felének megfizetésére (visszafizetésére), illetve az olyan perekben, melyek szünetelés folytán szűnnek meg. Mivel ez a jogszabályhely nem utal vissza a cégbejegyzési eljárás illetékére, a keresettől való elállásnak az Itv. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott esete analógia alapján nem alkalmazható a cégbejegyzési kérelem visszavonásának esetén.
Az adott ügyben ugyancsak nem irányadó az Itv. 58. §-ának d) pontja, illetve a 80. §-ának (1) bekezdése, az ügyészi óvásban kifejtett okokból.
A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi azonban, hogy cégeljárásban is mód van a teljes illeték visszatérítésére a 80. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, vagyis ha a jogügylettől a felek közös megegyezéssel az eredeti állapot helyreállításával elállnak, s ezt a közös megegyezésről szóló okirattal igazolják. Az adott eljárásban azonban a bejegyzést kérő ilyen tartalmú okiratot nem csatolt, így az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak nem voltak alkalmazhatóak. (A Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 31 189/1991/2. sz. eseti döntésében is hasonlóan foglalt állást.)
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az óvásnak helyt adott, s óvással megtámadott végzés illeték visszafizetésére vonatkozó rendelkezését mellőzte. (Legf. Bír. Cg. törv. II. 32 643/1992. sz.)