adozona.hu
BH 1993.5.309
BH 1993.5.309
A cég székhelyének, telephelyének a cégjegyzékbe bevezetett címének hatóság által elrendelt utcanévváltozás miatt bekövetkezett változása a társasági szerződés módosítását nem alapozza meg. A változás bejegyzését a cégbíróság hivatalból köteles a cégjegyzéken átvezetni, ez után a céget sem eljárási-, sem közzétételi díj-fizetési kötelezettség nem terheli [1988. évi VI. tv. 24. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 47. § (5) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § e) pont, 12. § (5)-(6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 7400 Kaposvár, Dimitrov u. 2. szám alatti székhellyel, telephellyel bejegyzett L. és fia Kereskedelmi Betéti társaság 1991. június 1. napján a megyei bíróságon mint cégbíróságon bejelentette, hogy a társaság székhelyének, telephelyének címe utcanév-változás miatt Tallián Gyula utca 2. számra változott.
A megyei bíróság mint cégbíróság 1991. június 3. napján kelt hiánypótló végzésében pénzbírság terhével felhívta a bejegyzést kérőt 2000 Ft eljárási illeték lerovására, a közzété...
BH 1993.5.309 A cég székhelyének, telephelyének a cégjegyzékbe bevezetett címének hatóság által elrendelt utcanévváltozás miatt bekövetkezett változása a társasági szerződés módosítását nem alapozza meg. A változás bejegyzését a cégbíróság hivatalból köteles a cégjegyzéken átvezetni, ez után a céget sem eljárási-, sem közzétételi díj-fizetési kötelezettség nem terheli [1988. évi VI. tv. 24. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 47. § (5) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § e) pont, 12. § (5)-(6) bek.].
A cégjegyzékbe 7400 Kaposvár, Dimitrov u. 2. szám alatti székhellyel, telephellyel bejegyzett L. és fia Kereskedelmi Betéti társaság 1991. június 1. napján a megyei bíróságon mint cégbíróságon bejelentette, hogy a társaság székhelyének, telephelyének címe utcanév-változás miatt Tallián Gyula utca 2. számra változott.A megyei bíróság mint cégbíróság 1991. június 3. napján kelt hiánypótló végzésében pénzbírság terhével felhívta a bejegyzést kérőt 2000 Ft eljárási illeték lerovására, a közzétételi díj befizetését tanúsító feladóvevény másolatának és a kiállított változásbejelentő lap csatolására.
E végzés ellen a betéti társaság egyik képviselője fellebbezést nyújtott be, mert méltánytalannak tartotta, hogy a tőlük független utcanévváltozás miatt a társaságot komoly költségek terheljék.
A megyei bíróság mint Cégbíróság 1991. június 17-én kelt 8. alsorszámú végzésével a fellebbezést a Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján hivatalból elutasította. E végzés ellen a betéti társaság képviselője 1991. július 5-én ismételten fellebbezést nyújtott be, melyben korábbi fellebbezésében foglaltakat megismételte.
A megyei bíróság 1991. július 9. napján kelt 10. alsorszámú végzésével az 1991. június 3. napján előterjesztett, változás bejegyzése iránti kérelmet érdemben elutasította. A végzés indokolása szerint a bejegyzést kérő nem csatolta a 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 12. §-ának (1) bekezdésében előírt kitöltött változásbejelentő lapot és a 8. §-ának e) pontja szerint a közzétételi díj befizetését tanúsító feladóvevény másolatát, illetve nem rótta le az 1990. évi XCIII. tv. 47. §-ának (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket.
E végzést a betéti társaság képviselője ismételten megfellebbezte. A korábbi fellebbezésében foglaltakat megismételve, továbbra is hangsúlyozta, hogy az utcanévváltozásra hatósági intézkedés miatt került sor, így méltánytalan, hogy a társaságtól független eme változás miatt a társaságnak komoly költsége merüljön fel.
A 8., illetve 10. sorszámú végzések ellen benyújtott fellebbezésekkel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a következő.
Az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor a hiánypótló végzés ellen benyújtott fellebbezést hivatalból elutasította. A Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján ugyanis nincs helye fellebbezésnek az eljárás során hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi. A bíróság hiánypótló végzése eljárás során hozott végzés, így az ellene benyújtott fellebbezést az elsőfokú bíróság - a Pp. 237. §-ának alkalmazásával - helyesen utasította el hivatalból.
A 10. sorszámú érdemi döntést tartalmazó végzés ellen benyújtott fellebbezés kapcsán a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá.
Az elsőfokú eljárás során jogszabály még nem rendezte azt a speciális, de az utóbbi időben gyakran előforduló esetet, amikor a bejelentett és a cégnyilvántartásban nyilvántartott címet (pl. székhely, képviselő, tag címe) azért kell módosítani, mert a bejegyzett utcanév hatósági intézkedés nyomán megváltozik. Az adott ügyben is ez történt. Anélkül, hogy a betéti társaság székhelyét, telephelyét megváltoztatta volna, a székhely, telephely címe utcanév-változás folytán Dimitrov utcáról Tallián Gyula utcára változott.
Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy az utca nevében bekövetkezett változás nem olyan jellegű változás, amely a társasági szerződés módosításának kötelezettségével járna együtt, ezért helyesen módosító társasági szerződés becsatolására a társaságot nem hívta fel. E változás a többi hasonló jellegű adatváltozástól (pl. a természetes személy tagok nevének, lakcímének megváltozása stb.) annyiban különbözik, hogy a változás a társaságtól, a társaság tagjaitól független döntés eredménye. A bejelentés idején hatályos jogszabályi előírások alapján egyáltalán nem is egyértelmű, hogy az ilyen jellegű változást a társaságnak be kellett-e jelentenie a cégbíróságnak, hiszen a cég a régi utcanév alapján is minden nehézség nélkül megtalálható lett volna. A posta ismeri a korábbi utcaneveket, és a küldeményeket a korábbi utcanév feltüntetése esetén is továbbítja, s személyesen ugyancsak minden nehézség nélkül a régi utcanév ismeretében is megtalálható a cég. Ha pedig a céget az utcanévben bekövetkezett változás bejelentésének kötelezettsége nem feltétlenül és nem egyértelműen terhelte, illetékfizetési, illetve közzétételi díj-fizetési kötelezettsége sem állhatott fenn.
A fenti értelmezést támasztja alá egyébként az R.-nek az elsőfokú bíróság végzésének meghozatala után 1992. január 1-jén hatályba lépett módosítása is. [16/1991. (XI. 30.) IM r.] A módosított R. 12. §-ának (6) bekezdése ugyanis kimondja "ha a cégnyilvántartásban szereplő közigazgatási egység, utca nevét jogszabály megváltoztatja, a cég ezt a körülményt a cégbíróságnak köteles bejelenteni. A változást a cégbíróság a cégjegyzéken hivatalból átvezeti". Így tehát a jogalkotó az ilyen változások esetére nem változás bejegyzése iránti kérelem előterjesztését, hanem bejelentési kötelezettséget ír elő. A bejelentési kötelezettség pedig sem illetékkötelezettséggel, sem pedig közzétételi kötelezettséggel nem jár. Ugyanis mind az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv., mind az 1988. évi VI. tv. 24. §-ának a közzétételi kötelezettséget előíró (2) bekezdése, mind az R.-nek a közzétételi díj befizetésének igazolását előíró 8. §-a e) pontja és 12. §-ának (5) bekezdése csak bejegyzés, illetve változás bejegyzése esetén írja elő az illetékfizetési kötelezettséget, a közzétételi kötelezettséget, illetve a közzétételi díj megfizetésének kötelezettségét. A hivatkozott módosított rendelet 12. §-a (6) bekezdésének szövegéből pedig az következik, hogy a kötetlen tartalmú bejelentés alapján - melyen illetéket nem kell leróni - a bíróság az utcanévváltozást hivatalból köteles átvezetni a cégjegyzéken. E változást a Cégközlönyben jogszabályi kötelezettség hiányában nem kell közzétenni. Ezt az értelmezést támasztja alá egyébként az a korábban már hivatkozott tény is, hogy a régi utcanév ismeretében is elérhető, megtalálható mind a cég, mind a cégjegyzékben szereplő személyek (pl. tag, képviselő, felügyelőbizottsági tag), akár személyesen, akár posta útján. Figyelemmel arra, hogy az utcanévváltozást nem kell közzétenni, a közzétételi díjat sem kell értelemszerűen megfizetni.
A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértően járt el akkor, amikor a pénzbírság jogkövetkezményének terhével kiadott hiánypótló végzés nem teljesítésének következményeként nem pénzbírságot szabott ki, hanem a kérelmet utasította el. A bíróság a hiánypótló végzésében foglalt meghatározott jogkövetkezményhez a végzés módosításáig kötve van, azon nem változtathat. Alapvető érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy a bejegyzést kérő pontosan tudja, hogy a végzésben foglaltak elmulasztása esetén milyen jogkövetkezménnyel számolhat.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság 8. alsorszámú végzését helybenhagyta, a 10. alsorszámú végzését pedig a Pp. 259. §-a, illetve a 253. §-a (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú cégbíróságot a székhely, illetőleg telephely megváltozott utcanevének a cégjegyzékbe hivatalból történő átvezetésére kötelezte. (Legf. Bír. Cgf. II. 32 056/1991. sz.)